Helmut Schmidt kancellár, a második fokozatú Mischling

Sokáig titkolták, hogy Helmut Schmidt egykori német kancellár egyik nagyapja zsidó volt. 

A náci faji törvények szerint azt, akinek szülei vagy nagyszülei között akár csupán egyetlen nem árja származású volt, a Mischling (azaz „keverék”, az egykorú hivatalos magyar szóval: „félvér”) kategóriába sorolták. A nürnbergi törvények zsidónak minősítették azt, akinek négy nagyszülője közül legalább három zsidó volt. Első fokozatú keveréknek azt, akinek kettő, második fokozatú keveréknek pedig azt, akinek egy zsidó nagyszülője volt.

1988-ban jelent meg Valery Giscard d’Estaing volt francia elnök memoárja Le Pouvoir et la vie (A hatalom és az élet) címmel és annak egyik fejezete hatalmas visszhangot váltott ki az akkori német sajtóban.

Giscard d’Estaing megírta, hogy jó barátja, az akkor már visszavonult 70 éves Helmut Schmidt, nyugatnémet kancellár egyik beszélgetésük során elmondta neki, hogy néhai édesapja zsidó származású volt. Schmidt sajtóirodája később megerősítette a tényt, és az is kiderült, hogy Giscard d’Estaing előzetes engedélyt kért a Schmidt családtól, hogy az információt nyilvánosságra hozhassa. Úgy tűnt, barátja révén akarta a volt kancellár a világ tudomására hozni, hogy felmenői között zsidók is voltak. Hosszú évtizedekig titkolta azt a család és jó okuk volt rá.

Helmut Schmidt a második világháború utáni korszak egyik legjelentősebb európai politikusa, valósággal bálványozták hazájában, még a német euró érmére is rákerült a képe 2018-ban.

Hivatalos dokumentumok szerint Helmut Heinrich Waldemar Schmidt 1918. december 23-án született Barmbeck-ben, Hamburg városában a Német Birodalomban. Édesanyja Ludovica Koch, édesapja Gustav Ludwig Schmidt, vallása protestáns.

Az viszont már nem volt köztudott, hogy Schmidt édesapját, Gustavot adoptálták, és a Schmidt nevet is az adoptálás során kapta. Ugyanis Helmut édesapja zsidó származású volt! Egy Ludwig Gumpel nevű zsidó bankár és Friederike Wenzel felszolgálólány szerelemgyerekeként látta meg a napvilágot. Gustav Schmidt hamburgi kikötői munkás és felesége Katharina fogadták örökbe a csecsemőt és adták neki a Schmidt nevet.

A náci korszak német faji törvényei szerint Schmidt kancellár édesapja un. Mischling volt, amely tényt a család eltitkolt. Ha kiderül, annak következményei lehettek volna.

Vajon tudta-e a tizenéves Helmut Schmidt, a Hitlerjugend helyi vezetője (Scharführer), hogy a nagyapja zsidó? Valószínűleg nem. A fiatal Helmut Schmidt támogatta Hitlert és 18 éves korában önkéntesként csatlakozott először a Luftwaffe-hoz, majd később a Wehrmachthoz.

Harcolt a keleti fronton, később a nyugati fronton is és Wehrmacht felettesei példamutató „náci érzelműnek” tartották. Tiszti rangot kapott, Oberleutnant (főhadnagy) ütegparancsnok a háború végén. 1945 áprilisában kerül angol fogságba, majd onnan augusztusban szabadul. Ekkor a 27 éves katona már nős, ugyanis 1942-ben feleségül vette Hannelore “Loki” Glasert, egy tanítónőt. Schmidt a hadifogságból visszatérve hamarosan közéleti pályára lép és páratlan karriert fut be, 1974 és 1982 között Nyugat-Németország kancellárja volt.

Sabine Pamperrien történész 2014-ben megjelent könyvében (Helmut Schmidt und der Scheißkrieg) kiderítette, hogy a náci hadigépezet tudott Schmidt zsidó származásáról. Katonai kartonján a Mischling “második osztály” jelölés arra utalt, hogy a nácik “negyedzsidónak” tartották, de a Nürnbergi faji törvények nem vonatkoztak rá. Viszont a faji besorolás lehetett az oka annak, hogy elutasították jelentkezését a Luftwaffe elit ejtőernyős osztagába, amikor ott próbált kiképzést kapni.

Schmidt kancellársága idején a német-izraeli kapcsolatok különösen hűvösek voltak. Menachem Begin miniszterelnök és pártja, a konzervatív Likud, gyanakvással tekintett az egykori Wehmacht tisztre.

Begin kifogásolta a német Leopard 2 tankok eladását Szaúd Arábiának, hiszen a szaúdiak ekkor még formailag hadban álltak Izraellel. Schmidt kancellár támogatta a tankeladásokat.

Egy másik konfliktusos téma volt a palesztinok kérdése. A szociáldemokrata Schmidt egyik első európai politikusként felszólalt a palesztin állam mellett.

Önnek nincs erkölcsi joga azt mondani Izrael miniszterelnökének, hogy hozzon létre egy palesztin államot, és soha nem is lesz” – mondta válaszul Begin egy beszédében. „Németország a nemzedékek végéig sem fog megszabadulni bűnétől.”

A volt kancellár hosszú életet élt és nagyra becsülték tanácsait a már újraegyesült Németországban is. Egész életében erős dohányos volt, naponta legalább egy doboz cigarettát szívott el.

A kancellár zsidó felmenőinek sorsa tragikusan alakult. Nagyapja, Ludwig Gumpel bankját (Bankhaus Gumpel & Samson) a nácik elkobozták és az üldözött Gumpel 1935-ben elhunyt. Felesége, Hedwig, öngyilkosságot követett el. Fiát Maxot, a nácik letartóztatták, de később sikerült megvásárolnia szabadságát. Angliába emigrált ahol orvosként praktizált és ott 1966-ban hunyt el.

Miután az idős kancellár megtudta, hogy biológiai nagyapja Bernburg város zsidó temetőjében van eltemetve, diszkréten lerótta kegyeletét a sírnál.

Helmut Schmidt 2015-ben 95 éves korában hunyt el. Sem ő, sem családja soha nem beszélt nyilvánosan a zsidó felmenőkről.