Heisler: az obstrukció nem maradhat következmények nélkül – ülésezett a Mazshisz közgyűlése

Írta: Szombat szerkesztősége - Rovat: Politika

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) képviselő-testületének közgyűlése május 27-i szavazásán örömmel üdvözölte a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) mint legnagyobb taghitközség képviselőinek döntését, mellyel elutasították saját elöljáróságuk kezdeményezését. Utóbbi tájékozódni próbált volna az illetékes kormányszerveknél a BZSH – 2011 előtt már létezett – önálló egyházi státusának lehetséges helyreállításáról.

Képünk egy korábbi közgyűlés alkalmával készült

Az ezt az álláspontot erőteljesen támogató Frölich Róbert volt országos főrabbi és a BZSH elöljáróságának számos tagja nem is jelent meg a Mazsihisz május 27-i közgyűlésén. Valószínűleg a BZSH önállósodási törekvéseivel kapcsolatos törekvés leszavazása miatt maradtak távol a Mazsihisz összejövetelétől, ami eléggé megnehezítette a szavazási procedúrát. A jelenleg 109 fős küldöttgyűlésnek a kezdéskor még csak 55 tagja volt jelen – ami a minimálisan szükséges létszám. Két templomkörzet összes küldötte hiányzott, és a Dohány utcai körzet (Frölich Róbert közössége) küldötteinek is csak a fele volt jelen. Heisler András elnök meg is jegyezte, hogy

ez obstrukció, ami nem maradhat következmények nélkül.

Szavazott a Mazsihisz képviselő-testület a Magyarországi Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) önállósodásáról is. Kiválásuk miatt, alapszabály-módosítással, kétharmados döntéssel kikerült az alapszabályból az ortodoxia mint taghitközség. Egy csomagban kiszavazták a rájuk vonatkozó valamennyi rendelkezést is.

Heisler András

Buda Környéki Hitközség néven új hitközség csatlakozását fogadta el a közgyűlés. Négy Buda környéki településen (Érd, Budaörs, Biatorbágy Diósd) élő és összejáró emberek korábban Magyar-Izraeli Baráti Társaságként működtek. Heisler András elmondása szerint a rabbik már megállapították, hogy a közösségben megvan az imádkozáshoz szükséges tíz felnőtt zsidó férfi, és az alapszabályuk is megfelel a Mazsihisz követelményeinek. A Buda-környékiek ezentúl egy küldöttet delegálhatnak a küldöttgyűlésbe, és 750 ezer forint éves támogatásra jogosultak.

Egy másik alapszabály-módosítási javaslat a taghitközségek 10 millió forint fölötti kötelezettségvállalásához a Mazsihisz vezetőségének jóváhagyását tette volna szükségessé. Ez azonban – például a debreceni hitközség küldötteinek tartózkodása és néhány fő ellenszavazata miatt – nem került elfogadásra. (Emlékezetes a debreceni hitközség elnökének, Horovitz Tamásnak sokmilliós kötelezettség-vállalása a nagy debreceni felújítási munkák során, amelynek fedezésére a Mazsihisztől volt kénytelen 95 milliós kölcsönt felvenni, s aminek visszafizetése elhúzódó viták tárgya volt.)

Az ORZSE megbízott rektora, Vajda Károly bemutatkozott a közgyűlésen, és ismertette pályázatából a leglényegesebb pontokat. A Mazsihisz egyben megszavazta az ORZSE alapszabály módosítását: az Egyetemi Tanács javaslatának megfelelően létrehozzák a rector emeritus tisztet – mely minden bizonnyal a nyugdíjba vonuló Schöner Alfrédot illeti majd először. Ezt a vezetőség először – két rabbi javaslatára – leszavazta, a közgyűlés azonban Róna Tamás rabbi felvetésére most mégis megerősítette.

Schőner Alfréd

A 2017. évi zárszámadást Kunos Péter ügyvezető igazgató terjesztette elő, s azt ellenszavazat nélkül elfogadták. A Mazsihisz halmozódás nélkül bevétele (ami kiszűri a belső szervezeti egységek közötti átfedéseket)

6.4 milliárd Ft.

A kiadás 4.5 millió forinttal volt kevesebb. Az állami támogatás 2017-ben 900 millió Ft-tal volt több, mint 2016-ban, és összesen 2.7 milliárdot tett ki. Ennek nagy része beruházáshoz kapcsolódott: pl. Rumbach zsinagóga, illetve a szegedi és miskolci zsinagóga renoválása. A három nagyberuházáshoz összesen felhasznált állami támogatás 1.4 milliárd forint volt.

A turizmus révén a működési bevételek jelentősen, 300 millió forinttal meghaladták az előző évit, és összesen 1.4 milliárd forintra rúgtak. A harmadik fő bevételi forrás a működési és felújítási járadék, melynek összege szintén 1.4 milliárd forintra rúgott.

Zsidó Közösségi Szolgálatot hoz létre a Mazsihisz.

A szociális szolgáltatások nagy része már eddig is működött (kórház, szociális otthonok, fogyatékos otthon, segélyezés, szociális konyha, nyugdíjasklubok), de a szférának van számos olyan területe (például telefonos lelkisegély-szolgálat), amit Budapesten és vidéken is szeretnének meghonosítani. Ami fontos: a szervezet szolgáltatásait a túlélőkön kívül már a vészkorszak második-harmadik nemzedékének is nyújtaná, akik eddig gyakorlatilag semmilyen szociális juttatásra nem voltak jogosultak. Sőt a Mazsihiszhez forduló nem-zsidó rászorulók is pályázhatnak. Ha a szolgáltatásokat engedélyezik, az állam normatív támogatást és egyházi kiegészítést nyújt ezekhez – ez lesz az új program anyagi alapja. A Zsidó Közösségi Szolgálat vezetője Kósa Judit lesz, aki korábban, többek között a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványnál (MAZS) tevékenykedett, és jó ideje a Mazsihisznél dolgozik.

Az eseményen átadták a Mazsihisz által meghirdetett történeti témájú, tudományos pályázat győzteseinek díjait is.

 

támogatás

Címkék:Frölich Róbert, Heisler András, Mazsihisz