Heisler: A Horthy-korszak értékrendje visszaszivárog

Amint beszámoltunk róla, a Rumbach zsinagógában mondott beszédet Ellen Germain, az amerikai kormány holokauszt ügyekben illetékes különmegbízottja. A rendezvényen többen felszólaltak, köztük Heisler András, a Mazsihisz elnöke, akinek beszédét az alábbiakban olvashatják.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége nevében tisztelettel köszöntöm Ellen Germain asszonyt, az Egyesült Államok kormányának különleges megbízottját, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát, a magyarországi diplomácia kar képviselőit, a World Jewish Congress (WJC) ügyvezető alelnökét, az American Jewish Committee (AJC) képviselőjét, a nemzetközi és hazai zsidó szervezetek képviselőt, polgármester és alpolgármester urakat, rabbikat, elnököket, kedves vendégeinket. Köszönöm a WJC munkatársainak a mai rendezvény létrehozását.

Fontos, hogy legyenek barátaink, akik figyelnek ránk. A világszerte növekvő antiszemitizmus és a terjedő holokauszt-tagadás közepette ez a figyelem ugyanis nem puszta érdeklődés, de valódi érdekvédelem.

Magyarország az Európai Unión belül különleges helyzetben van. Sok nyugat-európai országgal ellentétben a magyarországi zsidók fizikai biztonságban élnek. Orbán Viktor miniszterelnök zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus ellen, s ez annak ellenére is fontos, hogy a közéleti antiszemitizmus elterjedtsége, a kódolt antiszemitizmus jelenléte, antiszemita attitűdök a lakosság harmadánál a zéró toleranciának ellentmond. Így legalább van hova fejlődnünk.

Fontos a gyűlöletbeszéd törvénybe foglalt tilalma, a kormány zsinagóga- és temetőfelújítási programja, a zsidó kórház költségvetési támogatása, a circumcisio és a kóser vágás szabadsága. Megállapítható, hogy a magyarországi zsidóság helyzete számos tekintetben jobb, mint nyugat-európai társaiké.

A létező nehézségek közül – a megadott időkorlát miatt – csak egy dolgot emelek ki: a történelemszemléletet. A holokauszt során a magyar zsidóság 75 százalékát megölték. A magyar zsidóság számára az emlékezés hitelessége ezért érthetően kiemelten fontos.

Nekünk, magyar zsidóknak egy író, aki a Szálasi-kormány utolsó sajtótermékének főszerkesztője, a nyilas parlament tagja volt, nem tartozhat abba az irodalmi kánonba, amelyet szívesen ajánlunk gyermekeinknek. Pedig ma tanítják őt.

Magyarország egykori kormányzója, a zsidótörvények jóváhagyója számunkra egyértelműen felelős 600 ezer zsidó vallású magyar állampolgár haláláért. Közösségünk ezért őt soha nem fogja kiemelkedő politikai személyiségnek tekinteni. A közéletben egyre többször találkozunk ezzel és szobraival. Már a Parlamentben is.

Rossz üzenet az is, ha nyíltan antiszemita eszméket, vagy összeesküvés elméleteket valló, 21. századi történészek kapnak állami elismerést. Sajnos erre is van példa.

Amikor korunk magyar politikai elitje a Horthy-korszak megkérdőjelezhető szereplőit állítja példaképül, vagy éppen ideológiákat helyezi előtérbe, az mind-mind egy-egy virtuális cövek leverését jelenti a zsidó és a nem zsidó magyarok között. Több tapintatra lenne szükség, ha nem akarjuk, hogy a zsidó közösség tagjai a társadalom normális folyamataitól visszahúzódjanak. Nem mennek el futballmeccsre, mert ott auschwitzi rigmusokat kell hallgatniuk, gyerekeiket zsidó iskolába íratják csak azért, mert nem Wass Albert írásain szeretnék őket felnevelni.

Magyarországon ma nincs fizikai atrocitás a zsidók ellen. A tapintatlan történelemszemlélet veszélye azonban túlmutat a zsidók diszkomfortérzetén. A Horthy-korszak értékrendszerének visszaszivárgásakor az említett cölöpökből – ha nem figyelünk – virtuális kerítés épül, és a zsidók bezárkóznak e kerítés mögé.

Alattomos a folyamat, amely rombolja a társadalmat – evidenciává válik, hogy zsidók a zsidókkal barátkozzanak, hogy zsidóként maradjanak távol a közélettől, hogy kerüljék az állami oktatási rendszert, hogy a zsidó fiatalok más országok egyetemein keressék a jövőt, hogy a népszámláláskor ne nyilatkozzunk vallásunkról.

A holokauszt formális feldolgozásán, a holokauszt emléknapon, a megemlékezéseken és emlékművek avatásán túl egy, az egész társadalom számára veszélyes folyamatot vázoltam fel. Számos eleme az IHRA (Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség – International Holocaust Remembrance Alliance) definíciója szerint sem antiszemitizmus, mégis alkalmas arra, hogy rombolja a zsidó közösséget, s képes egyfajta virtuális gettóba zárni tagjait.

Állítsuk meg együtt ezt a folyamatot!

Partnerségbe hívom ezért a magyar kormányt és minden jóérzésű embert, győzzük le együtt az alattomos kórt. Már csak azért is, hogy Magyarországra – közös hazánkra – büszkén tekinthessünk a civilizált, demokratikus világban. (mazsihisz.hu)