Három zsidó író bírálja a brit munkáspárt antiszemita megnyilvánulásait

A The Timesban közzétett levelükben Howard Jacobson, Simon Sebag Montefiore és Simon Schama azt állítják, hogy az ellenzéki párt anticionizmusa valójában antiszemita érzelmeket takar.

A levélben a három prominens szerző azt írja, hogy a Jeremy Corbyn vezetése alatti Labour Party soraiban széles körben elterjedt antiszemitizmus az izraeli politikai bírálatának álcázza magát.

A 2010. évi Man Booker-díjas regényíró Howard Jacobson, a történész és író Simon Sebag Montefiore, illetve Simon Schama “elégedetlen a Munkáspárt soraiban Izraelről és a cionizmusról folyó vita hangnemével és irányával.”

„Nincs ellenünkre az izraeli kormányzat korrekt kritikája, de mostanra ez már szinte megkülönbözhetetlenné vált a cionizmus démonizálásától – a zsidó nép saját hazájához való jogának, a zsidó állam létjogosultságának tagadásától.”

A múltban mindhárman kritikával illették Izrael bizonyos politikai lépéseit, de figyelmeztettek arra, hogy a kritika antiszemitizmusba csaphat át.

A levél néhány nappal a Balfour-nyilatkozat megjelenésének századik évfordulóját követően született. A szerzők szerint a Labour vezéreként Corbyn nem lép fel hatékonyan a párt soraiban uralkodó antiszemitizmus megfékezéséért.

„A zsidóellenes tematika és hangnem széles körben elterjedt a párton belül, a vezetőség pedig semmit sem tesz ellene. Nem elég a rasszizmust általánosságban elítélni.”

Corbynról az a vélemény alakult ki, hogy ellenségesen viselkedik Izraellel szemben. Úgy döntött, hogy nem vesz részt a Balfour centenárium alkalmából rendezett díszvacsorán, amelyen jelen volt Theresa May és Benjamin Netanjahu. A Labourt Emily Thornberry, az árnyékkormány külügyminisztere képviselte. Ezt megelőzően Corbyn egy Balfour-ellenes tüntetésre küldött támogató hangvételű videót, amit ott levetítettek.

Egy 2016 júniusában készített belső felmérés szerint a pártban nem teng túl a zsidóellenes hangulat, de „időnként mérgezett a légkör”. Fabian Hamilton zsidó származású képviselő, a párt közel-keleti szóvivője nemrég azt nyilatkozta, hogy a Corbyn rosszindulatáról terjesztett híreknek nem örül, „de nyilván félreértik. Bizonyos, hogy nem gyűlöli a zsidó népet.” Hozzátette azonban, hogy a pártvezér üzenetei időnként „nem jók”.

Jacobson a Booker-díjat A Finkler kérdés (The Finkler Question) c. könyvével nyerte el, amelyben szókimondóan beszél az Izraellel kapcsolatos problémákról. A regény része a közbeszéd az európai antiszemitizmus újjáéledéséről, és felveti a kérdést, hogy vajon a brit anticionizmusban benne van-e az antiszemitizmus.

Schama, a “The Story of the Jews: Finding The Words 1000 BC-1492 AD” szerzője ugyancsak kritikusan viszonyul Izrael politikájához. 2014-ben nyilatkozta: “Szenvedélyesen támogatom Izrael túlélését, és mindazt, amit a zsidó állam képvisel. De politikájával sok helyütt nem értek egyet. Hiszem, hogy véget kell vetni a megszállásnak. Ha ez nem történik meg, Izraelnek lesz vége. Nem vagyok híve a telepes-politikának.”

Montefiore szépirodalomban és dokumentarista irodalomban egyaránt alkot: „Jerusalem: the Biography, a Fresh History of the Middle East” c. könyve bestseller lett.

A munkáspárti állásponttal szemben Boris Johnson, a hivatalban lévő konzervatív kormány külügyminisztere azt nyilatkozta, hogy „büszke arra, amit Nagy Britannia tett Izrael létrehozásáért.” Hozzátette: „Nincs kétségem afelől, hogy a jelenlegi konfliktus egyetlen lehetséges megoldása az, amit egy másik brit politikus, Lord Peel javasolt a Palesztinai Királyi Vizsgálóbizottság 1937. évi jelentésében, vagyis a két állam a két nép számára. A határoknak meg kell egyezniük az 1967-es hatnapos háború előttiekkel, Jeruzsálem közös fővárossal, és igazságos területcserékkel, ami biztosítaná a zsidó és palesztin nép nemzetbiztonságát és vallási érdekeit. Egy évszázad elteltével Nagy Britanniának teljes erővel támogatnia kell a megoldást, a Balfour-nyilatkozat végrehajtásának ügyét.”

A Times of Israel cikkét Bassa László fordította.