Három tanulság a Pittsburgh-i merénylet után egy évvel

Egy évvel ezelőtt, az Egyesült Államok egyik legnagyobb és legvirágzóbb zsidó közösségét szörnyű terrortámadás érte. A pittsburghi Tree of Life zsinagógát egy fegyveres fajvédő rohanta le és tizenegy hívővel végzett. Egy év elteltével azonban úgy látszik, az amerikai zsidóság szerint nem sokat javult a helyzet.

A pittsburghi vérengzés az Egyesült Államok történetének legnagyobb zsidók ellen elkövetett támadása volt, nem csoda, hogy a közösséget alapjaiban rengette meg. Tavaly a támadás utáni péntek este megteltek a zsinagógák, több millióan fejezték ki részvétüket világszerte és ezzel azt üzenték, nem félnek. A Show Up For Shabbat mozgalom egy évvel a támadás után is óriási tömegeket mozgatott meg. Varsó legnagyobb zsinagógájában például tíz ország képviselője – köztük Magyarországé is – valamint a katolikus és az evangélikus egyház püspökei is csatlakoztak a helyi zsidó közösséghez. A terrorra emlékezve azonban fontos levonni a következtetéseket. Az Amerikai Zsidó Bizottság (AJC) friss felmérése elemzi az amerikai zsidóság lelkiállapotát, egy évvel a trauma után.

Az AJC felmérése hiánypótló, hiszen ez a világ második legnépesebb zsidó közösségének körében végzett legnagyobb és legátfogóbb közvéleménykutatás az antiszemitizmus témájában. Az eredmények pedig tanulságosak, itt a három legfontosabb.

1. Az amerikai zsidóság veszélyben érzi magát

A pittsburghi eseményeket további atrocitások követték az Egyesült Államokban. A Chabad poway-i zsinagógáját áprilisban támadta meg egy fegyveres, egy emberrel végzett, egy másikat pedig megsebesített. New York utcáin szinte általános, hogy zsidókat bántalmaznak, országszerte több közösségi házat vagy zsidó emlékművet rongáltak meg, vagy firkáltak össze horogkereszttel, az egyetemeken pedig mindennapos az antiszemitizmus és az Izrael-ellenes lobbi.

Éppen ezért talán nem meglepő, hogy tízből közel kilenc amerikai zsidó gondolja azt, hogy országában terjed az antiszemitizmus, tízből nyolc pedig azt érzi, hogy a zsidógyűlölet növekedett az elmúlt öt évben. Az azonban már meglepő, hogy ezek az eredmények sem kor, sem pedig politikai kötődés szerinti szűrés után sem változnak lényegesen. Mind a republikánusok (75%), mind a demokraták (93%), mind pedig a magukat függetlenként megjelölők (87%) szerint komoly probléma a zsidógyűlölet Amerikában.

Sokak ráadásul úgy érzik, a pittsburghi támadás óta csak romlott a helyzet (42%) és kevésbé érzik magukat biztonságban, mint egy évvel ezelőtt. A zsidó szervezetek több mint fele döntött úgy, hogy biztonsági személyzetet alkalmaz, vagy rendőri felügyeletet kér.

2. Titkolják zsidóságukat

De nem csak a zsinagógákat veszik körbe falakkal, fegyveres felügyelettel, vagy rejtik el a nyilvánosság elől. Az amerikai zsidók közel egyharmada (31%) nyilatkozott úgy, hogy nyilvános helyen jobbnak látja elrejteni a nyakában hordott Dávid-csillagot, levenni kipáját és figyelni arra, hogy nyilvános helyen ne lehessen felismerni zsidóságát. Különösen a fiatalok érzik úgy, hogy biztonságuk érdekében titkolniuk kell vallásukat.

3. Anticionizmus = antiszemitizmus

Az anticionizmus kérdésről gondolhatnánk azt, hogy alapvetően megosztja az amerikai zsidóságot. Donald Trump kormányra lépésével sokan tartottak attól, hogy az amerikai elnök Izrael-barátsága és szoros kötődése Benjamin Netanjahuhoz politikai kérdéssé teszi majd Izrael támogatását az amerikai diaszpóra körében. A felmérésből azonban az derül ki, 84 százalék számára egyértelmű, Izrael létezésének kétségbevonása, a zsidó önrendelkezés tagadása nyíltan antiszemitizmusnak számít. Ez a meggyőződés független politikai irányultságtól, felekezeti hovatartozástól, vagy kortól. A demokrata érzelmű zsidók 85, a republikánus érzelmű zsidók 87 százaléka véli így.

Mit tanulhatunk tehát Pittsburgh után egy évvel? A zsidók nem érzik magukat biztonságban a világ egyik legszabadabb és legfejlettebb országában, miközben Európában is folyamatosan növekszik az antiszemitizmus. Az Egyesült Államok történelmének legvéresebb zsidók elleni támadása után nem tudtuk kellően felvenni a harcot az antiszemitizmus ellen. A legkevesebb amit tehetünk, hogy nem csak az évfordulókon, nem csak emlékezetből, hanem amikor csak tehetjük, kiállunk közösségeink mellett.

A szerző az Amerikai Zsidó Bizottság (AJC) Közép-Európai Irodájának munkatársa Varsóban.