Három iskola – három út
A Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskoláról úgy tartják, egy azon magániskolák közül, amelyek a felső középosztály, az elit gyerekeit szolgálják ki. Az érem másik oldala a Scheiber Sándor Tanintézet, ahová – vélik sokan – a szociálisan érzékenyebb helyzetben lévő családok gyerekeit veszik fel, valamint azokat, akiket speciális igényű nevelésben kell részesíteni. Utánajártunk ezeknek a sztereotípiáknak, a két iskola igazgatóját és vallási vezetőit kérdeztük meg. A Maimonidész Zsidó Gimnázium pár éve bontogatja a szárnyait, itt is az igazgatóval beszélgettünk.
Horányi Gábor a Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója szerint:
„A zsidó iskolák épp olyan sokrétűek és összehasonlíthatatlanok, mint a zsidó közösségek. Ahogy nem tudunk általánosságban gondolkodni a zsidó közösségről, úgy a zsidó iskolákról sem. A jelenlegi piacon vannak olyan iskolák, amelyek a szűkebb vagy tágabb értelemben vett hagyományőrző, vallásukat így-úgy gyakorló családok számára fontosak. És fontos tényező a Lauder is, amely elsősorban magas színvonalon oktató, innovatív, jó közösségi iskola akar lenni, amelyben alapvető a kohézió, a zsidósághoz való kötődés.”
Zeitler Ádám, a Lauder vallási vezetője szerint az iskola ethosza az, hogy nem szakembereket, hanem kritikus értelmiségieket szeretnének kinevelni, akik gyorsan tudnak adaptálódni egy-egy újonnan kialakult problémához, helyzethez. Nem a szakmai fókuszra helyezik a hangsúlyt a tanárok és a vezetés, hanem a változó világhoz igazítják, készítik fel a diákokat. Ádám azt is hozzátette, hogy tízből tíz tanuló folytatja a tanulmányait különböző – gyakran külföldi – egyetemeken.
Horányi kiemelte: „A Lauder a zsidó nevelés hagyományaira, magas színvonalú és sokszínű módszertanára, és a mögötte lévő évezredes közösségi normára épít, amely szerint a tanulás az egyik legerősebb közösségi érték.
A hagyományos oktatási formák minden szempontból válságukat élik, a zsidó hagyományból kinövő oktatás viszont időtállónak bizonyult. Az új alapítású alternatív iskolák éppen azért nem tudnak meggyökerezni a minőségi oktatást nyújtó hagyományos iskolák között, mert nincs mögöttük valódi közösség. A Lauder viszonya a zsidó hagyományhoz az, ami maga a zsidó hagyomány: az ősi tudásra építve megújulni és alkalmazkodni a 21. századhoz. Ez a kulturális hagyomány erősíti a zsidó gyökerű családok gyerekeinek identitását, a közösséghez való kötődését.”
Kovács Bernadett, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola igazgatója is kiemelkedő szerepet tulajdonít a zsidó oktatásnak: a gyorsan változó világban különösen fontos erre figyelmet fordítani. Véleménye szerinte az iskolákra, a zsidó oktatásra hárul a tradíciók megismertetésének feladata, annak érdekében, hogy fennmaradjon a zsidó közösség.
„Elsősorban a zsidó közösség gyermekei számára tartja a BZSH fent ezt az iskolát. Nem feltétel a bekerüléshez, hogy valaki zsidó származású legyen, de az első számú feladatunk a zsidó gyerekek oktatása és nevelése.”
Darvas István, az iskola rabbija hozzátette: „Tekintettel arra, hogy ez egy hitközségi iskola, ezért nem lehet más a vállalt célja, mint hogy az összes olyan gyereknek, aki a közösséghez tartozik és különböző okokból kifolyólag nem tud egy – elég erős szűrésen alapuló – elit iskolába bekerülni, tudjunk biztosítani egy megfelelő oktatási intézményt. Azok számára is nyitva áll a Scheiber kapuja, akik bekerülnek egy megfelelő intézménybe, de a zsidó kötődésük vagy származásuk miatt, ha nem is elüldözik, de olyan élményeket kell átélniük, amit nem kívánok senkinek.”
Darvas szerint a Scheiber elsődleges feladata, hogy valóban a BZSH iskolája legyen. „Közel 500 diákunk van és a tantervünk teljesen megfelel a jogszabályi környezetnek: tehát az állami iskolákban is működő tantervet, tananyagokat használjuk, azzal a különbséggel, hogy sajátos elvárásaink szerint egy picit módosítjuk ezeket – amit meg is tettünk a legtöbb tantárgy esetében. Ennek megfelelően nem az államilag elrendelt tankönyvből tanítunk, hanem a szülők által megvásárolt, és a szakmai munkaközösségeink által a legjobbnak ítélt tankönyveket használjuk. A mi iskolánk integráló iskola – tehát sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókat is fogadunk. Viszont ahhoz, hogy minőségi, szakmai munkát tudjunk végezni, ezeknek a tanulóknak a száma nem emelkedhet egy bizonyos szint fölé. Ezért a felvételiken az egyik célunk, hogy annyi nehézséggel küzdő gyereket fogadjunk, akiknek tudunk még segíteni, mert meg van hozzá a megfelelő szakemberünk, és el fogjuk tudni őket látni” – folytatta Kovács Bernadett.
A Lauder iskola alapítványi formában működik. Az különbözteti meg a hagyományosan zsidó családok által megcélzott állami, vagy egyházi fenntartású iskoláktól, hogy itt a családok anyagilag nagymértékben hozzájárulnak az iskola fenntartásához, aminek fejében színvonalas szolgáltatást várnak el. Ezért sokkal erősebben ki van téve a piaci viszonyoknak.
Kovács Bernadett elmondta, hogy a Scheiber iskola a BZSH fenntartásában működik, és a térítésmentes oktatási intézmények mezőnyében kiemelkedő felszereltséggel rendelkeznek. Ennek ellenére anyagi jellegű nehézségeket is említett, mint például olyan eszközök, fejlesztések hiányát, amelyek a 21. századi oktatást még inkább szolgálnák.
Darvas végül kiemelte: „A Lauderben az elit oktatásnak azt a formáját választják, hogy már az elején szűrik a gyerekeket. Ezt egy alapítványi iskola minden további nélkül megteheti. A mi iskolánknak nincsen erkölcsi és vallásjogi felhatalmazása arra, hogy így tegyen. Viszont szem előtt kell tartanunk azt, hogy az iskola csak bizonyos számú gyereket tud kiszolgálni, akik között nagyon sok tehetséges is van. Ezt az egyensúlyt megtartani hatalmas kihívás.”
A rabbi hozzátette, hogy a Lauderrel egyre javul a viszonyuk, köszönhetően többek között Zeitler Ádám ottani szerepvállalásának. Van egy közös érdek: hogyan tudnának javítani a zsidó oktatás színvonalán, és egymást támogatva megoldani a legnehezebb problémát: elérni, hogy a gyerekek motiváltabbá váljanak a tanulás és a zsidóság irányába. Bízik abban, hogy a jövőben ez folyamatos együttműködést és együtt gondolkodást fog eredményezni.
„El kell érni minden asszimilált, alvó zsidót, ebben érzem a missziót” – mondta Szilánk Zsuzsa, a Maimonidész Zsidó Gimnázium operatív igazgatója.
„Iskolát sose hoztam még létre, ez számomra is hatalmas kihívás. Közgazdász végzettséggel rendelkezem, és időközben elvégeztem egy egyszakos pedagógus-képzést.”
Zsuzsa a Wesselényi utcai orthodox zsidó iskolában kezdte a tanulmányait, az a másfél év, amit ott töltött, meghatározó jelentőségű az életében.
„Amikor elkezdtünk Köves Slomó rabbival beszélni az oktatásról, akkor a Wesselényiben eltöltött időszakomhoz nyúltam vissza. Éltem asszimilált zsidóként, és élek ortodox zsidó nőként, ezért nekem nagyon fontos, hogy rendszert tapasztaljak. Azért érzem itt az iskolában a helyemen magam, mert az összes olyan családnál, akik kapcsolódnak a Maimonidész edukációs családhoz, látom azt, hogy ők hova tudnak visszacsatlakozni. Ez az iskola egy űr betöltésére szolgál. Segít az asszimilálódott családoknak egy kihívásban: mit kezdjenek azzal, hogy ők zsidók.”
Zsuzsa elmondta, hogy olyan gyerekek járnak az intézménybe, akik a zsidó vallás iránt érdeklődnek, mert az értékrend, a nevelési/oktatási program és irányelvek e köré vannak felépítve.
„Amikor egyéni kerettanterv kialakítását kérelmeztük, ez egyértelműen a judaisztika rész integrálása miatt történt. 30 százalékban tudok eltérni a NAT-tól. Érettségi tantárgyként a judaisztika nem kötelező, hanem választható tantárgy.”
Minden reggelt imádkozással kezdenek a gyerekek, amelyre egy külön szidurt készítettek. Minden olyan tankönyvet, amely a judaisztikával foglalkozik, pedagógusokkal és külföldi partnerek segítségével állítottak össze.
„Az egész judaisztika részt a nulláról építettük fel. Azt szeretnénk elérni, hogy zsidó gondolkodású, zsidó eszmerendszerben, liturgiában, és a zsidó életben jártas gyerekeket eresszünk ki 18-19 évesen az intézményből.”
A Maimonidész Gimnázium a 2017/2018-as tanévben nyílt meg. Kezdetben öt évfolyamos gimnáziumnak indult, nyelvi előkészítő résszel. Az oktatás ingyenes, amelyet mostanra 100 diák vesz igénybe, akiket közel 50 tanár oktat. A 2024. szeptemberben indult első osztályba 8 új gyerek jár.
„A kezdet nem volt zökkenőmentes. Egy osztályt indítottunk, 9 fővel, felmenő rendszerben. A fenntartóval, az EMIH-hel azt beszéltem meg, hogy minden évet szeretnék megtapasztalni, ezért kizárólag az első érettségi után szerettem volna bármilyen változást. Öt év után beadtam az akkreditációs kérelmet az Oktatási Hivatalhoz (akkor még Oktatási Minisztériumhoz), és megkértem a hat évfolyamos képzést. A nagy koncepció egy 12-13 évfolyamos képzés. Ez most, 2024 szeptemberétől fog megvalósulni. Úgy gondoljuk, ez az iskola olyan értékteremtő a jövendő magyarországi zsidóság számára, amire fognak tudni alapozni. Azt szeretnénk elérni, és ebben vagyunk unikálisak, hogy pozitív kép alakuljon ki a gyerekekben a vallásos zsidósággal kapcsolatban, amit máshol ilyen mértékben és mélyen nem tudnak megkapni.”