(Harc)álláspontok

Írta: Szabó Gyula - Rovat: Politika

Vlagyimir Putyin február 24-én hajnalban bejelentette be, hogy „különleges katonai műveletbe” kezd Ukrajnában. Vélhetőleg nem szerepelt a tervei közt Ukrajna teljes megszállása, ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy az ország „nácimentesítésre és a demilitarizálásra” készül. A Kreml ura egyértelművé tette, hogy nincs vége a történelemnek, és hiába alakultak ki Európa szerte demokratikus jóléti államok, a vén kontinensen újra háború dúl.

Ukrán antiterrorista különítmény (Forrás: Wikimedia commons)

Már jóval az ominózus februári reggel előtt érezni lehetett, hogy Putyin készül valamire. Hónapokkal előtte elkezdte a csapatösszevonásokat, és a nagyhatalmak hosszú üzeneteket cseréltek eredménytelenül. Putyin többször is kérte, hogy a NATO lépjen eggyel hátrébb és garantálja, hogy Ukrajna nem fog csatlakozni soha a szövetséghez, továbbá hogy az 1997 után csatlakozott országokat csak védekező rakétákkal szereljék fel. Minderre elutasító válasz érkezett Washingtonból, így az Orosz Föderáció elnöke úgy döntött, hogy nagyhatalmi érdekeit egy demokratikus állam lerohanásával érvényesíti.

Az orosz hadsereg nagyon gyorsan elérte a főbb stratégiai pontokat, komolyabb összecsapásokra csak lakott területeken került sor. Nyugati hírszerzési információk szerint Putyin gyors hadműveletre készült, de ez nem sikerült. Ha Ukrajna térképére tekintünk, azt láthatjuk, hogy azokon a területeken, ahol a magát ukránnak valló lakosság él, felvették a harcot az orosz reguláris haderővel. Két várost bombáztak az oroszok nagyon hevesen, itt volt a legtöbb civil áldozat is: Kijevet erősen lőtték, de bevenni nem tudták, az elmúlt napokban már nem is lövik a fővárost. A másik város Mariupol, amelyik már most szinte a földel egyenlő. A Fekete-tenger közelsége miatt stratégiai fontosságú kikötőt Putyin nem engedi és mindenképpen meg akarja szállni, ahogy ennek a napokban hangot adott.

Nagy vonalakban elmondható, hogy a Dnyeper balpartján található Donyecki-medencét (Donbassz) az oroszok elfoglalták, délen a Krím félszigetről is sikeres műveleteket hajtottak végre, de további látványos eredményeket nem tudtak felmutatni. Ahogy arrólmár volt szó, a napokban az orosz alakulatok elkezdtek visszavonulni, ennek az okai viszont ismeretlenek egyelőre (eredményes tárgyalások, logisztikai problémák stb.).

Putyin bejelenti a háborút az orosz állami televízióban (Forrás: Youtube screenshot)

Hogy ezt az egész hadműveletet így tervezték az oroszok, tehát elérték e a kívánt eredményeket, avagy Ukrajnába beletörött a bicskájuk, az nem egyértelmű.

Nem tudjuk, hogy az orosz fél minderről mit gondol. Ráadásul Moszkva cenzúráz szinte mindent. Ezen okokból az orosz áldozatok mértékéről se tudunk pontos adatokat: az ukrán fél feltehetően túlbecsüli, míg az orosz fél alulbecsüli. A nyugati szövetségi rendszerek soha nem látott egységet mutattak – az (elsősorban amerikai) fegyverek főként a lengyel területek felől érkeztek Ukrajna számára. Soha nem látott szankciók kezdtek záporozni: Oroszország a globális olaj- és földgáztermelés jóval több, mint 10 százalékát adja, és jelentős szerepet játszik az európai földgázpiacokon is, hiszen Európa továbbra is nagymértékben függ az orosz gáztól, amely a kontinens szükségleteinek mintegy 40 százalékát fedezi. Kezdetben úgy tűnt, Putyin inkább fenyegetőzik azzal, hogy elvágja a hozzáférést az orosz nyersanyagoktól, mára fordult a kocka. Putyin a napokban bejelentette, hogy csak rubel elszámolást jöhet szóba a gázért, amit a nyugati országok elutasítottak.

Vlagyimir Putyin orosz elnököt már az invázió előtt figyelmeztették, hogy a Nyugat izolálni fogja gazdaságát, ha megtámadja Ukrajnát. Az inváziót követően az orosz emberek mindennapjait is érintik a szankciók: olyan vállalatok és szolgáltatók hagyták ott az orosz piacot, mint az Apple, a Google, a YouTube, a Nike, az IKEA, a Netflix, a McDonald’s. Mostanra jól látszik, hogy az orosz emberek mindennapjai teljesen megváltoztak.

Az orosz oligarchákat a támadást követően azonnal elkezdték szankcionálni. A nemzetközi információs hálózatok elkezdték feltérképezni az Európában található oligarchák vagyonát. Összesen több mint 17 milliárd dollár értékű vagyont foglaltak már le magánszemélyektől a nyugati szankciók részeként.

Azt, hogy mi lesz a háború kimenetele egyelőre nem látni, a béketárgyalások újra és újra elakadtak, és azt sem igazán lehet tudni, hogy mely ponton és miért. Putyin egyértelművé tette, hogy le akarja fegyverezni Ukrajnát. A Donyecki és Luhanszki „népköztársaságok” függetlenségét orosz katonák fogják garantálni mostantól, amíg feltehetően nem csatlakoznak az Orosz Föderációhoz. Ukrajna kérte, hogy gyorsított eljárásban vegyék fel az Európai Unióba. Az EU-tagállamok méltányolják Ukrajna igyekezetét, és ha egyszer majd az orosz bakancsok elhagyják keleti szomszédunkat, akkor hamarosan megérkeznek majd a nyugati bankárok Kijevbe.

Címkék:háború, katonai célok, Oroszország, Putyin, Ukrajna

[popup][/popup]