Halle után – terrorellenes szigorítások a német törvénykezésben

A kis híján tömegmészárlásba fordult hallei terrortámadás után törvényi szigorításokról tárgyalnak a német belügyminisztériumban. Mint szerzőnk cikkéből látható, az erőszak elleni határozottabb fellépés mellett elsősorban a szélsőjobbra összpontosítanak – a szélsőbal és az iszlámisták mintha kevésbé lenne a látómezejükben.

A német tartományi belügyminiszterek erőteljesebben kívánnak fellépni a szélsőséges megnyilvánulások ellen.

Németországban ijesztő mértékben nő a zsidók elleni atrocitások száma. A Szövetségi Bűnügyi Hivatal adatai szerint tavaly 1800 tettleges támadás ért zsidókat, azaz naponta átlagosan öt alkalommal. A politikusok szinte minden esetben elítélik a történteket. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a zsidók nem érezhetik magukat biztonságban, utalnak a szélsőséges jobboldal előrenyomulására, ami ellen tenni kell valamit. Ennél több azonban alig történt eddig, egy-két nap alatt napirendre tértek az ügy felett. A hallei zsinagóga elleni támadás úgy látszik megváltoztatott valamit.

„A szolidaritás kinyilvánítása egy dolog. Most viszont tettekre van szükség!” – jelentette ki Josef Schuster a Német Zsidók Központi Tanácsának elnöke a dpa német hírügynökségnek.

Pontosan ezt tette Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter tartományi kollégáival egy rendkívüli ülésen, melyen egy sor olyan javaslattal álltak elő, amelyekkel a szélsőséges erőszakos tetteket igyekeznek megelőzni. „A rendőrség zsinagógák előtti jelenléte különös jelentőséggel bír” – olvasható zárónyilatkozatukban. A belügyminiszterek támogatják a kormány elképzeléseit a fegyverviselési törvény szigorításáról, amelyet a múlt héten első olvasatban már tárgyalt a Bundestag. Ha a jövőben valaki fegyvert szeretne vásárolni, a belső elhárítás meg fogja vizsgálni, hogy az illetőt szélsőségesként nyilvántartják-e. Ha igen, megtagadják az engedély kiadását.

A miniszterek külön foglalkoztak a szélsőséges beállítottságú állami tisztviselőkkel. A közszolgálatban észlelt radikális áramlatokat igyekezni fognak minél hamarabb kiszűrni. Az összes jogszerű lehetőséget igénybe kívánják venni, a fegyelmi eljárástól az elbocsájtásig, ha illegális politikai megnyilvánulást tapasztalnak. Külön problémaként említették azokat az állami tisztviselőket, akik nyíltan támogatják az Alternatíva Németországért párt Björn Höcke által vezetett jobboldali nacionalista szárnyát.

Ezen kívül felül kívánják vizsgálni a zsinagógák és más zsidó intézmények biztonsági feltételeit. Ha szükséges, némelyik tartomány nagyobb összegeket fog a védelmi képességek javítására fordítani. A különböző biztonsági hatóságok a jövőben szorosabban fognak együttműködni, hasonlóan, ahogy ezt a szélsőséges iszlámista szervezetek esetében teszik. A szélsőséges összejöveteleket szigorúbban fogják ellenőrizni, és szükség esetén betiltják ezeket. A szélsőjobboldali cselekményekkel foglalkozó büntetőeljárásokat fel akarják gyorsítani és erre szakosodott ügyészségeket terveznek létrehozni.

Az interneten megfigyelhető gyűlölködés ellen is következetesebben lépnének fel a jövőben. Ezzel kapcsolatosan Seehofer bejelentette, hogy az online platformok szolgáltatóinak a jövőben be kell jelenteniük a hatóságoknak, ha halálos fenyegetést vagy egyéb bűncselekményre utaló tartalmat észlelnek. A játékszolgáltatóknak eddig ugyanis nem volt ilyen kötelezettsége. Annak érdekében, hogy a gyermekek és serdülők ne találkozhassanak ellenőrizetlen szélsőséges és erőszakos tartalmakkal, a 16 éves vagy annál idősebb személyeknek szánt online játékoknál kötelező lesz a személyazonosságot megbízható módon ellenőrizni. Seehofer az online-játékosokat amúgy is jobban kívánja ellenőrizni mondván, hogy az erre hajlamosak sok esetben a harci számítógépes játékok hatására radikalizálódhatnak. Erre utal szerinte az is, hogy a hallei támadó rohamsisakjára kamerát erősített és a támadást az ilyen online-játékok stílusában egyenesben közvetítette.