Háborúról, kormányról, reformzsidóságról…

…esett szó a Mazsihisz december 3-án tartott képviselő-testületi ülésén.

Az összejövetelt Gideon Szaár, Izrael állam miniszterének online bejelentkezése és beszéde nyitott meg.

„A Hamasz célja, hogy a világ összes zsidóját kiirtsák.”

A miniszter elmondta, hogy Izrael egyik kezében karddal, a másik kezével országot építve éli mindennapjait 1948 óta. Ezekben a rendkívüli időkben az ország súlyos válságot él meg, legalább 200 ezer embert kellett Gáza és Libanon szomszédságából kitelepíteni. Ez a 200 ezer fő most belső menekült, szállodákban és kollégiumokban laknak. A 300 ezer fős hadsereg egy része tartalékos, az ő gazdasági helyzetük aggasztó. A Knesszet a napokban tárgyalja, hogy a bevonult dolgozók elmaradt munkabérét az állam fizesse meg, a tartalékos vállalkozók pedig sávosan, korábbi bevételeik függvényében kapjanak juttatást.

„2005 előtt azért gyűlöltek minket, mert ott voltunk Gázában, azóta azért, mert kivonultunk” – mondta a miniszter, aki szerint a Hamasz célja, hogy a világ összes zsidóját kiirtsák. A jelenlegi konfliktus pedig nem területi vita: a Hamasz Izrael teljes területére igényt tart. Arra a kérdésre, hogy a magyar zsidóság miben és hogyan segíthet izraeli hittestvéreinek, így válaszolt: „Magyarázzák el azoknak, akik ellenünk vannak, hogy mi folyik itt. Mondják el az igazat, mondják el, mi történik velünk.”

A miniszter beszéde után következett Dr. Frölich Róbert országos főrabbi nyitóimája, amelyben a rabbi az Izraelt sújtó háború és a Makkabeusok szabadságharca között vont párhuzamot. 2200 éve a Makkabeusok a zsidó hitet akarták megtisztítani az idegen befolyástól, példájuk a mai zsidóság számára is iránymutató lehet – hirdette az országos főrabbi.

Normalizálni a kapcsolatot a kormánnyal

Ezután első napirendi pontként a Mazsihisz elnöke, dr. Grósz Andor az elmúlt hónapok eseményeit ismertette. Beszédében kifejtette, hogy a Mazsihisz egyházi státuszának erősítésének jegyében fokozottan támaszkodik a Rabbitestületre és a rabbik munkájára. Ezen túl, a Mazsihisz és a regnáló kormány kapcsolatát próbálja normalizálni, ennek jegyében sikeres tárgyalásokat folytatott Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszterrel és Csepreghy Nándor miniszterhelyettessel. A tárgyalások során sikerült elnyernie a kormány támogatását a Mazsihisz közelgő két nagy beruházásához: az OR-ZSE épületének felújításához, valamint a Szeretetkórház ágyszám-kapacitásának növeléséhez. A kormánnyal való viszony rendezése mellett az elnök hangsúlyozta, hogy az ellenzékkel és minden más politikai erővel hajlandó előremutató tárgyalásokba bocsátkozni a hazai zsidóság ügyében – kivéve a szélsőségesekkel.

A Mazsihisz külpolitikai súlyának növelése érdekében – ismertette Grósz Andor – látogatást tett a jeruzsálemi Diaszpóraügyi Minisztériumban, ahol találkozott az azt vezető miniszterrel. Izraeli látogatása előtt New Yorkban munkaebéd keretei között tárgyalt Amerikai Egyesült Államok Képviselőházának elnökével, Kevin Owen McCarthyval.

Tisztújítás

Következő napirendi pontként a küldöttek szavazhattak új alelnökről, vezetőségi tagról és választási bizottsági tagról. Az alelnöki tisztségért Horovitz Tamás, a debreceni hitközség elnöke és dr. Nógrádi Péter ügyvéd indult. A szavazatszámlálás alatt a küldöttek meghallgatták dr. Kunos Péter ügyvezető igazgató beszámolóját a költségvetésről. Kunos ismertette, hogy a turisztikából származó bevételek lényegesen magasabbak a korábban tervezettnél, ezért a Mazsihisz több olyan projektet indíthatott, amit forráshiány miatt eddig halasztottak. A bevételek növekedése mellett a kiadások is növekedtek, a kiadások között fontos tétel a bértömeg. A bérként kifizetett összeg növekedésére az infláció és a KATA kivezetése hatott erőteljesen. A többletbevételek a fenti költségnövekedés ellenére is lehetővé tették a vidéki hitközségek költségvetésének 15%-os növelését, az OR-ZSE számára 72 millió forint pótlólagos forrás folyósítását és a reformközösségek 15 milliós támogatásának növelését 17,5 millió forintra. Dr. Kunos Péter beszámolója után dr. Balogh Pál, a számviteli bizottság elnöke ismertette a hallgatósággal a költségvetés-tervezetről alkotott szakmai véleményét, egyúttal a költségvetés elfogadását is kérte.

Vita a reformközösségekről

A költségvetés elfogadása előtt Tamás Péter, a Mazsihisz vidéki temetőrendezéssel foglalkozó csoportvezetője kért szót. Kérte a küldötteket, hogy a reformközösségek támogatása helyett a támogatás összegét a vidéki hitközségekre fordítsák, akiknek egyébként is többletköltsége származik a területükön lévő temetők gondozása miatt. Dr. Grósz Andor válaszában megkérdezte Tamás Pétert, hogy szükségesnek érzi-e a reformközösségek tagságának felfüggesztését? Tamás Péter válaszában elmondta, hogy nem azt kéri, hogy vonják meg a támogatást, de csökkentsék 17,5 millió forintról 3 millió forintra.

A vita ezen pontján kért szót Árvai Péter, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség alelnöke. Beszéde során kifejtette, hogy a reformgyülekezetek a zsidóság részét képezik. Tagságuk azok közül a szekularizált zsidók közül kerül ki, akik korábban elveszítették kapcsolatukat hitükkel, származásukkal. Nincs zsinagógájuk, saját hely hiányában a Bálint Házban tartanak szombatfogadást, amin alkalmanként több, mint 100 fő vesz részt.

Heisler András is szót kért, majd ezekkel a szavakkal fordult a küldöttek felé: „Tamás Péter javaslata megalázó, és nem veszi figyelembe a valóságot. Történelmi pillanat volt társulást ajánlani a reformközösségeknek.”

Heisler András után Sárközi Gyula kapott szót. Az nem működik – kezdte – hogy a közös kalapból mindenki csak kivesz, de nem tesz bele. Együtt a hazai zsidóság erős, de ehhez arra van szükség, hogy mindenki hozzájáruljon a célok megvalósításához. Továbbá bírálta a vezetőséget, mert véleménye szerint dr. Grósz Andor nem tesz kellő lépéseket az EMIH agresszív, bitorló politikája ellen, de nem kímélte Heisler Andrást sem, mivel szerinte Heisler nyolc éves elnöksége alatt erősödött meg az EMIH. Beszédét ezekkel a gondolatokkal zárta:

„20 éve mondom, nincs a Mazsihisznek stratégiai terve. Az EMIH tőlünk veszi el a járadékot és a fiatalokat.”

Árvai Péter ismételten emlékeztette a hallgatóságot, hogy a reformközösségek örültek, amikor társulhattak. Nekik is vannak vállalásaik és kötelezettségeik, amelyeknek eleget is tesznek. Árvai Péter után Deutsch László főrabbi emelkedett szólásra. Rövid hozzászólásában megjegyezte, hogy annak idején a reformközösségek azt állították, nem a pénz miatt csatlakoznak, most mégis a pénzről van szó. Szerinte “valaki csúsztat”. Zárásként megjegyezte: „Soha nem fogom támogatni a reform ügyét, én orthodox családból származom.”

A felszólalásokat szavazás követte. Elsőként Tamás Péter indítványára szavazhattak, miszerint a reformközösségeknek nyújtandó támogatást mérsékeljék 3 millió forintra. Ezt 10 igen, 65 nem és 2 tartózkodás mellett elutasították. A következő szavazás arról szólt, hogy maradjanak az eddigi 15 millió forintos támogatásnál (közösségenként), azt ne emeljék meg. Ezt 45 igen, 36 nem és 4 tartózkodás mellett elfogadta a közgyűlés. Végezetül a küldöttgyűlés 74 igen mellett elfogadta a költségvetést is.

Új alelnök, új taghitközség

A reformközösségek támogatásának megvitatása után ismertették az alelnökválasztás eredményét: 93 szavazat érkezett, ebből 89 érvényes. Az érvényes szavazatok közül 41 támogatta Horovitz Tamást és 48 dr. Nógrádi Pétert. Az új alelnök tehát dr. Nógrádi Péter lett.

A vezetőségi tagra való voksolás nem vezetett eredményre, egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazatszámot. A választási bizottság új tagja Farber György, a nyíregyházi közösség elnöke lett, akire 63:28 arányban szavaztak a jelen lévők. Ezután az új vezetőségi tagra való voksolást megismételték. A szavazatok összeszámolása alatt került sor a 6. napirendi pont tárgyalására, a Nagykállói Zsidó Hitközség tagfelvételi kérelmére. A kérelmet dr. Gádor György beterjesztése után 74 igen, 2 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadták: Nagykálló felvételt nyert a Mazsihiszbe. Blajer Gábor hitközségi elnök, aki maga is nagykállói, s akinek az ősei generációk óta a nagykállói temetőket gondozzák, megköszönte a bizalmat, majd néhány szóban ismertette a Nagykállói Hitközség helyzetét. Vállalásuk szerint kéthetente tartanak istentiszteletet, amiben a gyöngyösi hittestvérek segítenek. Egyik héten Gyöngyösön, másik héten Nagykállóban gyűlnek össze, hogy biztosan meglegyen a minjen.

Blajer Gábor beszéde után ismertették a megismételt vezetőségi tag-választás eredményét: ez újra érvénytelen lett. A tisztséget egyelőre tehát senki sem fogja betölteni.

Végezetül Szerdócz Ervin főrabbi elmondta a záróimádságot, ami után a közgyűlés hivatalosan is véget ért.