„…ha Sorost emlegetik, nem kell mondani, hogy zsidó, anélkül is érthető”

Írta: Szombat - Rovat: Kultúra-Művészetek, Politika

Howard Jacobson ünnepelt író az Egyesült Királyságban, aki nyíltan vállalja, hogy liberális cionista, kevés humort vél fölfedezni a politika és média uralta világban. Jacobson nemrég terjedelmes interjút adott a Jewish Telegraphic Agencynek, melyben egyebek közt a brit antiszemitizmusról is sok szó esett.

(fotó: Keke Keukelaar)

„Az emberek nem vevők az iróniára” – mondja a 77 éves Jacobson a Jewish Telegraphic Agencynek adott terjedelmes interjújában. „Az internet, Trump és a Brexit stb. jóvoltából a mostani idők távol állnak mindentő, ami ironikus. A mostani diskurzus az, hogy te mondasz valamit, én visszaszólok, aztán te válaszolsz valamit, és külön vagyunk, és brutálisan egymásnak feszülünk.”

Nem hiszem, hogy országunkban maradt még valami, ami szentnek nevezhető. De lehet, hogy csak szerintem van így.

Mióta Trump az elnök nem jártam Amerikában, de lefogadom, hogy ott is érezhető ez. Biztos, hogy a beszéd hangneme megváltozott. Nálunk az emberek csak ordítoznak egymással. Az utcán lehet érezni. Az autósok gyakrabban dudálnak, a biciklisták neked jönnek, az ellenségeskedés ott van a levegőben. Furcsa dolog ez –egészen félelmetes. Nehéz megérteni, hogy vajon a Brexit okozza, vagy a Brexit egyszerűen valaminek a szimptómája?

Milyen manapság zsidónak lenni Nagy Britanniában?

Hát, nem is tudom. Igen, aggódunk, hogy a Brexit negatívan érinti a zsidókat. Ismerek olyan zsidókat, akik a Brexitre szavaztak, és olyanokat is, akik ellene. …Nem értem azokat a zsidókat, akik a kilépésre szavaztak. De voltak ilyenek.

Az ad okot az aggodalomra, hogy ha ez így megy tovább, az országban nő a türelmetlenség, és a Brexit hatására – amennyiben bekövetkezik – gazdasági gondok támadnak. A gazdasági nehézségek pedig sohasem jók a zsidóknak, mert mindig előjön a régi nóta a zsidókról meg a pénzről. Aztán az emberek elővették a „Soros a bankár” szöveget. Márpedig ha Sorost emlegetik, nem kell mondani, hogy zsidó, anélkül is érthető. Ez aggaszt.

De leginkább a Labour Party miatt aggódunk, ami egykor a zsidók otthona volt.

Akkor hát merre tartanak a brit zsidók?

Kellemes lenne az ellenzékkel tartani, de nem tarthatok Jeremy Corbynnal vagy Jeremy Corbyn pártjával. Tudom, hogy az összes zsidó azon rágódik: mi a szörnyűbb, Boris Johnson az ő cinizmusával, vagy Jeremy Corbyn a mereven antiszemita ideológiájával? Tagadja, hogy antiszemita lenne, de nagyon is antiszemita. Bármit mond, bármit tesz, az összes elfogultságával, olyan dolgokkal, amit nem hajlandó tudomásul venni. Ez antiszemitizmus. Tehát nem szeretnénk, ha győzne.

Nem mondanám, hogy ezek veszélyes idők a zsidókra nézve, de azért aggasztóak.

Valóban olyan erős a brit antiszemitizmus, ahogyan az kívülről látszik?

Nos, nem arról van szó, hogy nem merek kimenni az utcára, mert féltem az életem. Nem akartak ma megkéselni. Mindenfelé megfordulok, nyilvánosan jelen vagyok, nyilatkozom, és nem támadnak meg. Nem vagyok a Twitteren, mert esetleg azt látnám, hogy folyton szidalmaznak. És hát vannak helyek, ahol megtámadhatnak. Ha ortodox zsidó vagy, kipát és ciceszt viselsz, megtámadhatnak – és vannak, akit meg is támadnak.

Az intellektuális hangnem elkeserítő. Nem tudhatni, hogy a szövegek hogyan szivárognak le a véleményformálóktól: az entellektüelektől, a politikusoktól, az egyetemekről le a néptömegbe. Nevezzük tömegnek, hiszen úgy viselkedik, mint a tömeg. Az egyetemi szféra a melegágya az antiszemitizmus olyan formájának, amiről azt állítja, hogy az nem antiszemitizmus, hanem anticionizmus, de az akkor is antiszemitizmus. Azt mondják: „nem vagyok antiszemita, anticionista vagyok”. Nem tudom elfogadni ezt a megkülönböztetést. Ha azt mondják: „Nem szeretem Izrael külpolitikáját, nem érdekel Netanjahu” – az rendben van. Az nem antiszemitizmus.

Ha nem látod, vagy tagadod a cionizmus szükségszerűségét, ha úgy tekinted, mint valami kegyetlen ideológiát, akkor antiszemita vagy, műveletlen és tudatlan. Azután ha az igazság birtokában vagy és még mindig Corbyn kedvenc jelszavát hangoztatod, miszerint  „a cionizmus rasszista törekvés” – mélységesen antiszemita szöveget mondasz fel.

Zsidó íróként hogyan tudja földolgozni mindezt? Mennyiben befolyásolja munkájában? Tesz valamit az ellen, hogy befolyásolja?

Igen, befolyásolja munkámat. Bizony,időnként erősen befolyásolja. “A Finkler-kérdés” c. regényemben ezt nyíltan tárgyalom. Írtam egy elég pesszimista regényt, “Zs” címmel, viszonylag jól fogyott Amerikában. Ebben konzekvensen végigvittem, mi lenne, ha beteljesülne a nem zsidók vágya és a zsidók eltűnnének. Amit néha nyíltan hangoztatnak: képzeld el a világot zsidók nélkül. Elég sivár kilátások. Mert úgy érzem, hogy az antiszemitizmus nem fog megszűnni.

A JTA cikke nyomán Bassa lászló

 

támogatás

Címkék:anticionizmus, antiszemitizmus, Boris Johnson, Brexit, Howard Jacobson, Izrael, Jeremy Corbyn, Nagy Britannia