„Ha lefotóznám őket, azonnal lelőnének”
Újságírói munka Gázában
Tévéstáb Gáza határán (Fotó: Yonatan Sindel/Flash90)
A fenti választ adta egy spanyol újságíró arra a kérdésre, hogy miért nem fényképez le egyetlen Hamasz-fegyverest sem. Michael Grynszpan filmrendező, aki az arab országokból elűzött zsidókról készített filmjével keltett feltűnést, facebook oldalán tette közzé a rövid beszélgetést. A spanyol újságíró a kérdésre pontosan ezt mondta:
“it’s very simple, we did see Hamas people there launching rockets, they were close to our hotel, but if ever we dare pointing our camera on them they would simply shoot at us and kill us.”
„Nagyon egyszerű: láttuk, ahogy a hamaszosok rakétákat lőttek ki, közel voltak a szállodánkhoz, de ha csak rájuk mertük volna irányítani a kameránkat, egyszerűen ránk lőnek és megölnek bennünket.”
Grynszpan ezek után megkérdezte spanyol kollégáját, hogy hajlandó lenne-e ugyanezt a kamera előtt is elmondani. A kolléga válaszul sürgősen távozott.
Amit szabad fényképezni. ( AP Photo Lefteris Pitarakis)
Így már érthetőbb, hogy a gázai tudósítások képein miért látható olyan rengeteg civil áldozat, esetleg izraeli katona, de miért nem tűnik fel egyetlen álarcos fegyveres sem – akik pedig ott ténykednek a nyugati fotósok és operatőrök orra előtt.
A Jewish Telegraphic Agency egyik munkatársa megkereste a az egyik nagyágyú, a New York Times képszerkesztőjét és megkérdezte ugyanezt: miért nem láthatók a NYT által közölt gázai tudósításokon Hamasz fegyveresek?
A válasz őszinte volt: azért, mert nincs ilyen képük. Mert, hogy a Hamasz fegyvereseit nehéz azonosítani ugye, mert nem viselnek egyenruhát…
És amit nem ajánlott (Képünk illusztráció. Fotó: ipsnews.et)
A New York Times honlapján közölt interjúban, melyben a gázaiak szenvedését ecsetelte, Sergey Ponomarev fényképész óvatlanul elárulta, mi az újságírók munkarendje:
You leave early in the morning to see the houses destroyed the night before. Then you go to funerals, then to the hospital because more injured people arrive, and in the evening you go back to see more destroyed houses.
„Elindulsz korán reggel, hogy megnézd a házakat, amiket előző éjjel leromboltak. Aztán a temetésekre mész, aztán a kórházba, mert újabb sebesültek éreztek, este pedig vissza további lerombolt házakat nézni.”
Vagyis: pontosan a Hamasz-agitprop által kijelölt témákat fotózzák. Azt fényképezik, amit szabad.
Az engedetlenségből könnyen baj lehet: a francia Libération tudósítója beszámolt arról a lap hasábjain, hogy a Hamasz fegyveresi megfélemlítették. Később a tudósítást a lap szerkesztői, az újságíró kérésére eltávolították. Most itt olvasható.
Gabriele Barbati olasz újságíró is jobbnak látta akkor leírni az általa látottakat, amikor már elhagyta Gázát: július 28-án az Al Shati kórházat ért találat, amely számos gyerek halálát okozta, a Hamasz eltévedt rakétájának volt „köszönhető”. A becsapódást követően a Hamasz emberei lezárták a környéket és gondosan eltávolították saját rakétájuk maradványait, nehogy egy fényképen felismerhető legyen. Ezt erősítette meg az izraeli vizsgálat is.
