Ha az ultraortodoxok lesznek többségben és a szekulárisok menekülni kezdenek…

Egy ultraortodox szerző könyvében arra figyelmeztet, hogy az izraeli társadalom összeomlik, ha a haredi és szekuláris szektorok nem tudnak megegyezni, márpedig 2050-re a vallásosak kerülhetenek többségbe.

A demográfia világosan mutatja, hogy az ultraortodox nők kétszer annyi gyermeket (6,6) hoznak világra, mint a többi izraeli zsidó.

A szerző, Yitzik Crombie aggodalmát fejezi ki könyvében Izrael jövőjét illetően, mert a lakosság jelentős része kormányzati segélyből él, kevéssé produktív és integrált a társadalomba.

Ő maga 39 éves chábád jesivát végzett, ahol oklevelet kapott, de ez nem nyugtatja meg. Jelenleg ugyanis mintegy 1,2 millió haredi él az országban, de az iskolás gyermekeknek már egynegyede jár vallási iskolába. Várható, hogy 2065-re harédiek teszik ki a népesség 40%-át.

A világi izraeliek viszont nem szeretnének halachikus államban élni. Nem nézik jó szemmel, hogy közpénzből fönntartott iskolákban nem oktatnak alaptantárgyakat, hogy a haredi férfiak fölmentést kapnak a katonai szolgálat alól, adókedvezményben részesülnek, miközben az ultraortodox pártok és választóik bőségesen részesülnek az adófizetők pénzéből. Húsz év múlva már a munkaerőpiacon lesznek azok a gyermekek, akik most születnek. 2064-re a 0–4 év közötti gyermekek fele haredi lesz.

Jelenleg Jeruzsálem az egyik legszegényebb város Izraelben, mert kevés a munkavállaló és adózó személy.

Ha ez a tendencia nem változik a GDP-t tekintve húsz év múlva Izrael Uganda szintjére süllyed – vázolja fel a vészjósló tendenciát Crumbie. A lakosság túlnyomó része nem szeretne ilyen országban élni. A szekulárisok azt mondják, a harédieknek joguk van a saját életmódjukhoz, de alanyi jogon ne jussanak további támogatáshoz. Dolgozzanak, szolgáljanak a seregben, asszimilálódjanak a társadalomhoz.

Ám ha Bné Brakban (vallásos város) az utcán mindezt egy ultraortodox embernek előadod, akkor ezt válaszolja: „És akkor mi van? Most is szegény vagyok, de a közösséghez tartozom. A közösségben élek. Talán mindnyájan szegények vagyunk, de boldogan élünk.”

Crombie szerint ez a haredi társadalom paradoxonja. Ő maga eladóként kezdte egy számítógép üzletben, és azután kezdte képezni magát az IT szektorban. Sokfelé dolgozott, jelenleg innovációs központokat működtet, tréningeket tart, high-tech platformokat tart fönn ultraortodoxnak.

„Egy halachikus államból először az egyetemi oktatók, kórházi doktorok, és high-tech cégek vezetői kezdenek el majd külföldre vándorolni. Jelenleg ők hordják vállukon az országot… Azok, akik maradnak, új valósággal szembesülnek. Túlélnek ugyan, hiszen a kommunizmusnak is milliónyi túlélője volt. Kérdés csak az, meddig lehet így húzni? A kérdés az, hogy vajon a haredi társadalom omlik össze előbb, vagy maga az állam?… Az állami tanfelügyelet igyekszik a harédiekkel elfogadtatni az alaptárgyak: angol, matematika és természettudományos tárgyak oktatását, mire az ő vezetésük a szekulárisokra mutogat, hogy miért nem növelik a vallásos tárgyak óráit. A neheztelés kölcsönös.“

Kis lépésekkel lehetne kezdeni, amelyek bizalmat építenek a két oldal között.

2050-ben Izrael remélhetőleg nem lesz vallásos ország, hanem inkább olyan, ahol sok vallásos ember él majd. A Sabat pihenőnap lesz, még akkor is, ha az emberek különféleképpen tartják meg – a maguk módján. Végtére is, mindnyájunknak meg kell tanulni egy kicsit megváltozni.”

Ynetnews.com – Bassa László