Gulyás Gergely a náci propagandához hasonlítja a német államtitkár antiszemitizmus-vádját

A magyar kormány ráharapott Michael Roth, német külügyi államtitkár egy mondatára.

Mint arról írtunk, a német t-online hírportáljának adott interjúja egyik mondatában Roth egy kérdésre „a Magyarországon terjedő antiszemitizmusról” („der grassierende Antisemitismus in Ungarn”) beszél – hogy ennek kapcsán a saját országában elkövetett antiszemita cselekményekre is felhívja a figyelmet:

“Lengyelországhoz és Magyarországhoz képest nálunk egész jól működik a jogállam.

Nálunk is vannak bajok. A Magyarországon terjedő antiszemitizmus volt az egyik oka a 7-es cikkely szerinti eljárás megindításának. Nem tudok azonban más országok antiszemitizmusáról kritikusan beszélni anélkül, hogy a Németországban rémisztő módon növekvő antiszemita bűncselekményeket néven ne nevezzem.”

Úgy látszik, a magyar kormány nem elégedett meg azzal, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter facebook oldalán élesen bírálta Michal Rothot.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter maga is facebook posztban foglalkozott az üggyel, melyben Roth „arcátlanság”-áról beszélt, megnevezve Michael Rothot személy szerint és kijelentését külön is.

Gulyás szerint Roth állítása „a 30-as évek minden valóságalapot nélkülöző német propagandáját idézi”, és e kijelentés „a német politika szégyene”.

Ennek folytatásaként Szijjártó Péter újabb facebook posztban közölte, hogy bekéreti a német nagykövetet, aki a helyettes külügyminiszterrel fog tárgyalni – lévén, hogy Szijjártó ekkor már Kínában lesz.

*

A Michael Roth által említett 7-es cikkely szerinti eljárás megindítását kezdeményező dokumentumban az antiszemitizmusról is esik szó, az (50) számot viselő fejezetben:

„…az Európa Tanács emberi jogi biztosa jelezte, hogy aggasztónak tartja a rasszizmussal és az intoleranciával kapcsolatos magyarországi helyzet romlását, amelyen belül a cigányellenesség az intolerancia legkirívóbb formája, amiről a romákkal szembeni különösen durva, akár erőszakos cselekmények, félkatonai szervezetek felvonulásai, valamint a romák lakta falvakban tartott őrjáratai is tanúskodnak. Kiemelte továbbá, hogy a magyar hatóságok által tett, az antiszemita beszédet elítélő nyilatkozatok ellenére visszatérő probléma az antiszemitizmus, amely gyűlöletbeszéd, valamint a zsidók és a zsidó tulajdon ellen elkövetett erőszakos cselekmények formájában nyilvánul meg. Ezen kívül megemlítette a migránsok, köztük a menedékkérők és a menekültek ellen irányuló idegengyűlölet, valamint az egyéb társadalmi csoportokkal, köztük az LMBTI személyekkel, a szegényekkel és a hajléktalanokkal szembeni intolerancia kiújulását”.