Globális antiszemitizmus felmérés: a palesztinok az élen

Az amerikai Anti-Defamation League (ADL) felmérése első ízben vizsgálta az antiszemita érzelmek globális elterjedését. 

Az eredmények szerint zsidóellenes sztereotípiákban hisz mintegy egymilliárd ember, a föld lakóinak egynegyede.

Abraham H. Foxman, az ADL igazgatója kijelentette: „Ez az első alkalom, hogy szilárd adatokra támaszkodva győződhettünk meg arról, mennyire állandó és folyamatos az antiszemitizmus jelenléte a világban.” Ugyanő felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg a helyzet rosszabb, mint a II. világháború óta valaha is volt.

Az ADL Global 100 vizsgálata 102 országra terjedt ki, összesen 53,100 felnőttet kérdeztek meg. Ez az első kísérlet az antiszemita érzelmek elterjedésének globális felmérésére. Miután egy országban 500 embert kérdeztek meg, telefonon, túlságosan finom becslésre az adatok nem alkalmasak.

A megkérdezetteknek a zsidók hatalmára, lojalitására, anyagi viszonyaira és viselkedésére vonatkozó 11 régi, klasszikusan sztereotip kérdésre kellett választ adni. Azok minősültek antiszemita beállítottságúaknak, akik hat vagy annál több negatív állítást helyeseltek.

A nagyszabású közvélemény-kutatást Leonard Stern New York-i ingatlanmágnás nagylelkű anyagi támogatása tette lehetővé.

 

Arányok

A kérdőíves felmérés során a válaszolók 41%-a értett egyet azzal az állítással, hogy „A zsidók lojálisabbak Izraelhez, mint ahhoz az államhoz, ahol élnek”, ami régi antiszemita klisé. 35% elfogadja, hogy „A zsidók hatalma túlságosan nagy az üzleti világban”.

Az adatok arról tanúskodnak, hogy globális méretekben három emberből kettő nem hallott a Holokausztról, vagy a történészek megállapításait nem tartja pontosnak.

A jelentés szerint Laoszban legalacsonyabb az antiszemitizmus, ahol mindössze a lakosság 0,2% viszonyul negatívan a zsidókhoz. (Ennek az országnak történelme során gyakorlatilag semmi köze nem volt a zsidókhoz.) A skála másik oldalán Gáza és Ciszjordánia található, ahol a lakosság 93%-a táplál ellenséges érzelmeket.

Az ADL egyik magas rangú tisztviselője szerint még olyan országokban és régiókban is sok szempontból megdöbbentően kedvezőtlenek az adatok, ahol nem is élnek zsidók. „Reméljük, hogy ezek ráébresztik a kormányzatokat, a nemzetközi szervezeteket és a lelkiismeretes embereket, hogy az antiszemitizmus távolról sem történelmi ereklye, hanem korunk mindennapi valósága.”

Sorrend

A tíz legantiszemitább ország a felmérés szerint a következő: (Azok aránya a mintában, akik a 11 antiszemita sztereotípiából legalább 6-ot elfogadnak.)

Palesztin Területek (Gáza és a Nyugati Part) 93 %; Irak: 92 %; Jemen: 90 %; Algéria: 87 %; Líbia: 87 %; Tunézia: 86 %; Kuvait: 82 %; Bahrein: 81 %; Jordánia: 81 %; Marokkó, Katar: 80 %.

Amint látható, kivétel nélkül a Közel-Kelet és Észak-Afrika arab országaiban forrnak legerősebben a zsidóellenes indulatok.

A legkevésbé antiszemita országok listája:

Laosz: 0,2 %; Fülöp-szigetek: 3 %; Svédország: 4 %; Hollandia: 5 %; Vietnám: 6 %; Egyesült Királyság: 8 %; Egyesült Államok: 9 %; Dánia: 9 %; Tanzánia: 12 %; Thaiföld: 12 %.

Furcsának tűnik összemérni e szempontból Vietnám, Laosz, Thaiföld lakosságát (amelyek nem sokat tudhatnak a zsidókról) Anglia vagy Amerika lakosságával, amelyek nagyon is ismerik a zsidóellenes sztereotípiákat, de nem különösebben fogékonyak rá. Érdekes, hogy a felmérés szerint Svédország a legkevésbé antiszemita ország Európában, holott sokat hallunk arról, hogy Malmö zsidó lakosságra rendszeres zaklatásnak van kitéve. (Noha nagyobbrészt feltehetőleg a városban élő moszlimok részéről.)

 

Magyarország

viszonylag „előkelő” helyezést ért el: 41 %-os fertőzöttségével az antiszemitizmus toplistáján a 30. helyet foglalja el. (A sorrendre vonatkozó fenntartásokat lásd alább.) Igen nagy a különbség e téren férfiak és nők között: a férfiak kétszer olyan gyakran (55%) osztják az antiszemita sztereotípiákat, mint a nők (28%). Ez még akkor is nagyon nagy különbség, ha tudjuk, hogy az (erősebben politizáló) férfiak szinte mindenhol inkább hajlamosak e sztereotípiákat elfogadni.

A magyarok legnagyobb arányban azzal értenek egyet, hogy „A zsidóknak túl nagy a hatalmuk az ületi világban”, míg a legkevésbé „A zsidók a felelősek a két világháborúért” sztereotípiát osztják.

Kimondottan aggasztó viszont, hogy az idősebbektől a fiatalok felé haladva egyértelműen növekszik az antiszemiták aránya. Előbbi korcsoportban ez 33 %, míg a legfiatalabbaknál már 50 %.

 

Módszertani fenntartások

Kovács András, az antiszemitizmus legismertebb magyarországi szakértője a következőkre hívta fel a figyelmet:

Az ADL felmérése véleménye szerint  nem az antiszemitizmust méri, hanem a zsidókkal kapcsolatos gyakori sztereotípiák elfogadottságának mértékét. A sztereotípiák elfogadása nem feltétlenül jár zsidóellenes érzülettel, mivel nyilván sokan vannak, akik számára pl. a zsidók nagy befolyása az üzleti életben tanult társadalmi tudás, “tény”, ami nem párosul ellenséges indulattal.

Ebben a dimenzióban az ő mérései és az ADL mostani vizsgálatának Magyarországot érintő eredményei nem mutatnak nagy különbséget, de az eltérő módszertan miatt nehéz az egybevetés.

Az 500 fős minta igen csekély, így a hibahatár igen nagy: Magyarország esetében ±4,1 %. Ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag csak 9 % felett szignifikáns a különbség Magyarország és más országok között. Hasonló megfontolások a sorrend ügyében óvatosságra intenek.

Nem tudjuk, mekkora volt a telefonos válaszadást elutasítok száma, ami szintén befolyással lehet az eredményre.

 

A vizsgálat adatait közlő weboldal igen jól kezelhető, felhasználó-barát, rendkívül sokféle összehasonlítást tesz lehetővé.

 

A cikk elkészítésében közreműködött Bassa László.