Ferenc pápa többször elítélte az antiszemitizmust, de 2024-ben már erősen „Izrael-kritikus” volt
Ma reggel elhunyt Ferenc pápa, a katolikus egyház feje. Ferenc pápa egész pápasága alatt kiemelt figyelmet fordított a zsidó–keresztény kapcsolatok erősítésére, számos zsidó vezetővel találkozott (Magyarországon is) és több ízben világosan elítélte az antiszemitizmust. A gázai háborúval kapcsolatban általánosságban ítélte el az erőszakot, de a Hamaszt nem nevezte néven.
Ferenc pápa az egyik túsz fog kezet (Forrás: képernyőfotó)
2014-ben ellátogatott Izraelbe és felkereste a Siratófalat, ahol Ézsaiás próféta könyvéből idézett: „Kardjaikból ezért kapákat kovácsolnak, lándzsáikból pedig metszőkéseket”.
Meglátogatta a Jad Vasem holokauszt emlékhelyet, ahol megemlékezett az áldozatokról, valamint imádkozott a Siratófalnál és meglátogatta Theodor Herzl sírját, ezzel is kifejezve a zsidó nép iránti tiszteletét.
2016. július 29-én Ferenc pápa Auschwitzba is ellátogatott, hogy imádkozzon a holokauszt áldozataiért.
A pápa először az Auschwitz I. tábor területén lévő emlékműnél csendben imádkozott, majd a haláltábor 12 túlélőjével találkozott. A pápa mindegyikükkel személyesen beszélgetett, majd megcsókolta és megáldotta őket.
2023. november 22-én fogadta mind az izraeli túszok családtagjait, mind pedig a gázai humanitárius válság közepette szeretteiket ápoló palesztinok delegációját.
2024. február 2-án Ferenc pápa levélben válaszolt “Izraelben élő zsidó testvéreinek”, és a zsidógyűlölet minden formáját “Isten elleni bűnként” ítélte el. Ám miközben sokan üdvözölték az antiszemitizmus elítélését, azt is megjegyezték, hogy nem nevezte néven kifejezetten a Hamászt. Egyre nagyobb aggodalomra adott okot, hogy retorikája továbbra is mindkét felet – Izraelt és a Hamászt – erkölcsileg egyenértékűnek állította be.
2024. április 8-án Ferenc pápa találkozott a Hamász által fogva tartott izraeli túszok hozzátartozóival.
Az október 7-i Hamász-mészárlás után Ferenc pápa többször felszólította a Hamászt a túszok szabadon bocsátására, de a hosszú hónapokig tartó háború során egyre erősödött Izrael-bírálata. 2024 novemberben azt javasolta, hogy a világ közösségnek meg kellene vizsgálnia, hogy Izrael gázai katonai hadjárata „a palesztin nép ellen elkövetett népirtásnak minősül-e”. Ez volt az egyik legélesebb bírálata Izrael háborús magatartásával szemben.
Ferenc pápa Mahmud Abbasszal találkozik. “Ön egy békeangyal” – mondta a pápa (Képernyőfotó)
Néhány nappal később egy vallásközi küldöttséggel való találkozón – amelyen zsidó, muszlim, keresztény, buddhista és drúz vallási személyiségek vettek részt – pontosított, mondván, hogy szavait szövegkörnyezetből kiragadva idézték.
Az izraeli sajtó felidézi, hogy Ferenc pápa a halála előtti hónapokban egyre hangosabban ítélte el Izrael háborúját a Hamász ellen, karácsonykor felkeresett többek között egy palesztin keffijébe burkolt kisjézust ábrázoló betlehemi jászolt. Az izraeli és a zsidó sajtó nagy része ezt a lépést visszatetszéssel fogadta.
Tegnap, húsvét vasárnapi üzenetében “ borzalmas konfliktusnak” nevezte a gázai háborút. Sürgette tűzszünet megkötését és betartását, a terroristák által fogva tartott túszok szabadon engedését, valamint azoknak az embereknek a segítését, akik “éheznek, és békés jövőre vágynak”. De kifejezte aggodalmát a szerinte az egész világon egyre erősebb antiszemitizmus miatt is.
