Fény helyett sötétség

Mi köze a Pegasus botrányhoz a zsidóságnak, az ősi zsidó hagyománynak, vagy az 1948-ban létrejött modern Izrael államnak? Mit szándékozik ezzel sugallni a politikai hirdetmény megtervezője abban az országban, amelyben a Medián által publikált legfrissebb felmérés szerint az ország felnőtt lakoságának 36%-a tekinthető antiszemitának?

 

A menóra (lámpás) a zsidóság legősibb szimbóluma, amelynek elkészítéséről – a bibliai beszámoló szerint (2Mózes 25,31-37) – az Örökkévaló intézkedett, amelyet Becalél mester készített el (2Mózes 37,17-22), s amely már a pusztai Szentélyben, a szent sátorban is ott állt. A második Szentélyből elhurcolt menóráról számolt be a görög nyelven író zsidó történetíró, Flavius Josephus, aki szemtanúként írta le a Templomot kifosztó római légió diadalmenetét, ahol büszkén mutatták fel az „arany lámpatartót”, amely „egészen más alakú, mint azok, amelyek Rómában használatosak; mert a talapzatán emelkedő oszlopszerű tengelyből egymással szemben háromszög alakban karok nyúlnak ki, mindegyik kar végén fent egy-egy bronzlámpa, tehát összesen hét; ez jelképezte, hogy a hetes szám a zsidók szent száma.” (A zsidó háború VII,5.148-149.)

A menórának szakrális rendeltetésén kívül – azaz, hogy állandóan égő fényével bevilágítsa a mindenkori Szentélyt – spirituális, vallásfilozófiai jelentőséget is tulajdonítottak. Hét karja utalás a Teremtés hét napjára, fénye a földre hozta a Teremtéskor fellobbant, életet adó világosságot. A rabbinikus legenda szerint (Bamidbar Rabba 15,10) a Menóra oly fontos volt, hogy Isten maga mutatta meg – tűzből megformázva – Mózesnek.  Ezékiel 41,21-ben a harmadik szentély próféciájában maga is „A Fény”-ként nevezi meg a menórát, s Júda Hálévi (Kuzari 1,105) a bölcsesség és a tudás fényének forrásaként aposztrofálja. A Kedusat Levi (Exodus, Truma 8.) a menóra hét ágát a világot megtartó hét nemes erény szimbólumának tekinti.

A holocaustot követően a létrejövő zsidó állam, a modern Izrael az ősi zsidó szimbólumot azért emelte be címerébe, mert a 6-7. századi, s 1936-ban felfedezett ősi jerikói zsinagóga mozaik padlózatán ábrázolt menóra alatt egy héber felirat volt olvasható: Sálom ál Jiszráél, vagyis Békét Izraelnek.

A Mindenki Magyarországért Mozgalom vezetőségét, mint minden tisztességes embert joggal háborította fel a Pegasus-projektként elhíresült megfigyelési és lehallgatási botrány, amelynek során Magyarország Alaptörvényének szellemével és a hatályos jogszabályokkal ellentétesen, törvénytelenül figyelhettek meg magyar állampolgárokat.  Az is feltételezhető, hogy az izraeli eredetű csúcstechnológiát, amely nélkülözhetetlen a terrorizmus, a pedofil hálózatok vagy a kábítószerkereskedelem elleni harcban, a magyar kormány olyan hazai vagy külföldi szervek kezére juttathatta, amelyek eddig ismeretlen megbízóik révén illegális célokra használhatták fel az eszközt. Az eddig publikált hazai és nemzetközi elemzésekben az is felmerült, hogy a programhoz Netanjahu miniszterelnöksége alatt juthatott hozzá a magyar kormány.

Ha ez utóbbi, eddig még feltételezett eshetőséget bárki nehezményezi vagy kritikával illeti, minden további nélkül megteheti, levonva a számára adekvátnak vagy logikusnak tekintett következtetéseket Netanjahu politikai gondolkodásáról, orientációjáról, értékrendjéről, amiről csak tetszik.

De mi köze mindehhez a zsidóságnak, az ősi zsidó hagyománynak, vagy az 1948-ban létrejött modern Izrael államnak? Mit szándékozik ezzel sugallni a politikai hirdetmény megtervezője abban az országban, amelyben a Medián által publikált legfrissebb felmérés szerint az ország felnőtt lakoságának 36%-a tekinthető antiszemitának?

És itt válik érthetővé, miért is volt szükséges a fentiekben a hagyományos zsidó irodalom menóra-értelmezésének felidézése. Mindazt, amit a menóra jelentett és képviselt, mindent, amit kiolvasni véltek az egykori zsidó mesterek a fény áldásos létéből, a fent említett politikai hirdetmény az ellenkezőjébe fordította át. A bölcsesség, az élet melege elsőbbségét hirdető zsidóság helyett régről ismerős ikonográfia alkalmazásával a minden gonoszságra képes zsidó háttérhatalom képe jelenik meg. S hogy félreérthetetlen legyen a hirdetmény üzenete, szerényen és visszafogottan ugyan, de Orbán mögött fölsejlik az izraeli zászló, s a miniszterelnök válla fölött sejtelmesen kikandikál a Dávid-csillag három ága is.

Ezzel az erővel Orbán mögé odahelyezhették volna a Heidelbergi Kátét is, diszkréten utalva arra, hogy a miniszterelnök református.

De igen helyesen ezt nem tették meg.

Szerények maradtak: elegendő volt számukra annak reménye, hogy az Izrael állam címeréből kikopizott menóra félreérthetetlen megjelenítésével a legsötétebb és legalattomosabb indulatokat sikerül majd felkorbácsolni.

Frölich Róbert                         Gábor György

országos főrabbi                     egyetemi tanár