Feltárult Jónás sírja – avagy: mire jó az Iszlám Állam rombolása

Írta: Szombat - Rovat: Politika, Történelem

Váratlan felfedezést tettek a régészek az Iszlám Államtól visszahódított moszuli domb belsejében.

A Jónás sírja fölé emelt mecset – mielőtt felrobbantották

Az egykori asszír főváros, (a mai Moszul területén állt) Ninive polgáraihoz küldött izraeli próféta, Jónás feltételezett sírját még 2014-ben lerombolta a most visszaszorulóban lévő radikális iszlamista terrorszervezet. A felszabadított területen, a síremlék alatt a kutatók egy palota nyomaira bukkantak – írja a Times of Israel –, amely az időszámításunk előtti 7. században épült a Bibliából is ismert Szanhérib (Szín-ahhé-eríba) asszír király (i. e. 704-681) számára.

A helyszín idén januárban került ismét iraki kézre, és a kulturális miniszter, Salim Khalaf szerint sokkal nagyobb kár keletkezett benne, mint amire számítottak. Az Iszlám Állam azonban alagutakat is ásott az épület alatt, hogy esetleges műkincsekre bukkanva értékesíthesse azokat.

Esárhaddon, Asszíria királyaEzekben az alagutakban találtak rá Esárhaddon (Assur-ah-iddína) király (i. e. 681-669) – Szanhérib fia – feliratára, amely a brit Daily Telegraphnak nyilatkozó Layla Salih iraki régész szerint i. e. 672-re datálható. Az ékírásos márványtáblán nem olvasható ugyan a király neve, azonban olyan kifejezéseket vonultat fel, amelyek kizárólag vele kapcsolatban voltak használatosak – mint például az apja által lerombolt Babilon újjáépítése.

Magát a Jónás sírja alatt talált palotát hajdanán Esárhaddon felújíttatta és kibővíttette, a felújítást pedig később utódja, Assurbanipál (Assur-bán-apli, i. e. 669-627) is megismételte. Sorsát Ninive i. e. 612-es ostroma pecsételte meg, amikor is az épületet nagyrészt lerombolták. 1852-ben az ottomán kormányzó, majd az 1950-es években az iraki régészeti hivatal végzett ásatásokat a területen, de egyik feltárás sem hatolt le a palotát rejtő rétegig.

A most talált felirathoz hasonló tárgyi emlékből nagyon kevés állt eddig rendelkezésre, ezért a terrorszervezet rombolása „fantasztikus lelethez juttatta” a kutatókat, fogalmazott Eleanor Robson professzor, a British Institute for the Study of Iraq elnöke. Ugyanakkor nagyon sok műtárgyat valószínűleg elvittek a fosztogatók, és a mentési műveleteket vezető Layla Salih szerint az alagutak is bármikor beomolhatnak, maguk alá temetve és tovább pusztítva az esetleg megmaradt régiségeket.

A mecset mardványai az ISIS használatában, 2014-ben (AP Photo)

Az UNESCO által szervezett múlt heti, párizsi konferencián Irak kulturális miniszterhelyettese, Qais Rashid azt mondta: „[a moszuli térségben] legalább 66 [műemléki] helyszínt leromboltak, parkolóvá alakítottak, muszlim és keresztény istentiszteleti helyek egyaránt súlyos károkat szenvedtek, és több ezer írásos emlék eltűnt.” Mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2199-es határozata felszólítja a tagállamokat az Irak és Szíria területéről származó műkincsek kereskedelmének megakadályozására, az iraki kormány az Interpol és más globális szervezetek segítségét kérte az elrabolt tárgyak felkutatásában.

A Times of Israel cikke nyomán: Kalcsics Ildikó

támogatás