Választási előrejelzés: tényleg erősödött a jobboldal?

A Tárki szerint nagyot ugrottak a jobboldali pártok, a teljes népességen belül januárról februárra.

Ennek fő oka azonban nem a tényleges erősödés, hanem egy új adatfelvételi módszer alkalmazása. A másik ok az lehet, hogy a baloldalon az ellenzéki pártok helyett most már az Összefogást választhatták a válaszadók. Így kommentálta a számokat Sík Endre szociológus, a Tárki szakértője.

„Az adatfelvételt a korábbiaktól eltérően a közelgő választások miatt a szavazási helyzetet szimuláló módszerrel végeztük. További változás, hogy a baloldali ellenzéki pártokat most először nem pártonként, hanem az Összefogás közös listájaként kérdeztük. Mindemellett a részvételi hajlandóság természetes fokozódása is hozzájárulhat az előző hónapokétól némiképp különböző eredményekhez, amely minden pártot érint” – idézi az MTI a Tárki közleményét.

Az eljárást bírálták a szakmabeliek, mondván: nem lehet két eltérő módszerrel felvett adatsort egymás mellé állítani.

Az új, anonim adatfelvételi módszer miatt a nem válaszolók aránya 40 százalékról 22 százalékra csökkent. Az így megmutatkozó szavazók növelték a Fidesz, a Jobbik és az LMP számait, amit az adatfelvétel mutat.

Januárban külön, pártonként kérdeztek rá az MSZP, az Együtt 2014 – PM és a Demokratikus Koalíció támogatottságára, a három párt összesített eredménye a biztos pártválasztók között 21 százalék volt. Februárban már az Összefogás támogatottságát mérték, amely szintén 21 százalékot tett ki.

A pártválasztók körében a három párt együttes népszerűsége januárban 35 százalékos, februárban viszont 27 százalékos volt. Sík Endre szerint ennek oka lehet, hogy egyik vagy másik párt híveinek nem tetszik valamelyik koalíciós partner, de néha az is, hogy némelyik választó egyszerűen nem érti, hová lett pártja a szavazólapról. (A kormányközeli Nézőpont Intézet ma közzétett felmérésének címe ugyanakkor ezt hirdeti: „Ártott a baloldalnak a Simon ügy”.)

Egy ponton viszont talán tényleges elmozdulás is történt. A Tárki kutatása szerint a Jobbik támogatottsága nőtt: a biztos pártválasztók körében 14 százalékról 19 százalékra emelkedett az arányuk. Itt azonban már az adatfelvételi módszer változása nem magyaráz meg mindent: 2014 januárjában a Medián ugyanazzal a módszerrel mért 14 %-ot a Jobbiknak, mint amivel most a Tárki 19 %-ra állította be őket. Öt százalékos növekedés még éppen beleférhet a hibahatárba, de már nagyon „necces”. Felmerülhetnek különböző magyarázatok, egyebek közt a Holokauszt-emlékév körül kialakult súlyos konfliktusok okozta feszültség. Ebből azonban elvben a Fidesz is profitálhatott volna  ám ez a hasonló adatok összevetésekor nem egyértelmű.

Az LMP-szavazók aránya is nőtt: a teljes népességen belül 1 százalékról 4 százalékra, a pártválasztók körében pedig 2 százalékról 6 százalékra.

A hagyományos pártpreferencia-kérdéseken túl egyéb, politikával kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból az derül ki, hogy a lakosságban közel azonos arányban vannak azok, akik kormányváltást szeretnének (40 százalék), mint azok, akik azt akarják, hogy a jelenlegi kormány maradjon (39 százalék).

Az iskolai osztályzáshoz hasonló ötfokú skálán elégtelen és 2-es osztályzatot a megkérdezettek 39 százaléka adott az Orbán-kabinetnek, 31 százalékuk közepest, 4-es és 5-ös, azaz elégedettséget jelentő osztályzatot pedig 26 százalék – írták.

„Orbán Viktort sokkal inkább tartják (38 százalék) a legalkalmasabb miniszterelnök-jelöltnek, mint Mesterházy Attilát (14 százalék) – írja a Tárki kommentárja. A Fidesz-KDNP-nek kedvező politikai hangulat tehát kevésbé a kormányzattal való elégedettséggel, mint inkább az ellenzékkel való elégedetlenséggel függ össze – vélték a Tárki kutatói.

„Emellett idén februárban volt alkalmunk először a baloldali ellenzéki pártokat nem egyenként, hanem az Összefogás közös listájaként kérdezni, ami szintén hatással lehet az e havi pártpreferenciák alakulására. Mindezt növekvő részvételi hajlandóság veszi körül, így a februári eredmények alakulását egymástól függetlenül a megszokottakon túli több további tényező is alakította, ezek súlyát külön-külön azonban nem lehet megbecsülni” – olvasható a közleményben.