Sose fog véget érni

Nem a Fauda, aminek harmadik évadáról szól az alábbi cikk, hanem a közel-keleti konfliktus, amiben gyökerezik.

Hátam mögött a Negev, ahol első ránézésre csak kövek és hőség van, előttem a türkiz Holt-tenger, mint egy mozdulatlan higany-tó, csak fehér sózátonyok törik meg kékségét és szemben az okker színű Jordán hegyek. Mint egy békés, kopár, örök Hold-béli táj.

Ekkor egy lányra lettem figyelmes, ő is a tenger partján állt, ő is a vizet és a Jordán oldalt figyelte. 16 éves lehetett és gyönyörű volt, ébenbarna bőrrel, hollófekete hajjal, törékeny jelenségnek tűnt lenge, fekete ruhájában. Szóba elegyedtünk, én, a külföldi, ő az izraeli.

Az érdekelt, milyen az élet errefelé, milyen lehet ebben az országban élni, egy olyan földön, ahol az emberek egyik háborúból a másikba lépdelnek, pedig ebből itt semmi sem látszik, minden békésnek tűnik.

– Katona leszek egy darabig. Azután tovább tanulok.

– Harcolni mész az arabok ellen?

– Hát, ha kell…

– Hogyan élhetsz úgy, hogy ebben az országban gyűlölitek egymást, zsidók és arabok?

– Mit tudsz te az itt élőkről? Miért velünk foglalkoztok és nem Szudánnal, Eritreával, Irakkal, vagy Marokkóval? Miért mindig mi? Te semmit sem tudhatsz, hiszen nem itt élsz.

*

A New York Times szerint a világ tíz legjobb tévésorozatának egyike egy izraeli produkció, mely Fauda címen fut. Fauda jelentése: Káosz.

Mi lehet az, ami világsikert hozott ennek a szériának, melynek 3. évada is látható már a Netflixen. A sorozat egyik producere és író-főszereplője^⁠1 így nyilatkoznak: „Mi sem tudjuk, miért lett ez a sorozat ekkora siker. Izraelieknek szóló tévésorozatnak indult, amire senki nem akart pénzt adni. Egyik nagy izraeli csatorna sem. Mindnek más kifogása volt: hogy ez nem a nőknek szól, pedig később kiderült, nők nézik nagyobb számban; hogy nem eléggé elkötelezett egyik oldal mellett sem, pedig szerintük nyíltan izraeli szemmel, izraeli érzelmekkel íródott és izraeliek számára készült. Azután volt egy kisebb tévétársaság, amelyik imádta a filmet, csakhogy képtelen volt finanszírozni, míg valamilyen véletlen folytán a Netflix meg nem jelent, hogy őket érdekelné, ők fizetnék a produkciót. Nem szóltak semmibe bele, nem mondták, hogy a történet ilyen vagy olyan legyen, fizettek és átvették terjesztésre.^⁠”2

És ezzel beindult a világsiker. De mindez csak a szervezési és anyagi oldala.

Mi az oka, hogy a film világsiker lett? Mert hogy Izraelben az, hát persze. Hiszen a történet az ottani hétköznapokban játszódik, és húsbavágó mindennapi problémákról, a terroristák és antiterroristák harcáról szól. Az izraeli biztonsági szolgálat a palesztin terrorszervezetekkel szemben, akikről néha azt sem tudjuk (itt Európában), hogy most melyik szárny, melyik ághoz tartozik, milyen fokon erőszakosak vagy sem. Mindegy.

A siker másik összetevője, és talán emiatt is, a sorozatot az arab országok nézői is imádják. Mivel az arabok arabul, az izraeliek héberül (és beépített ügynökként) néha ők is arabul beszélnek benne. Sőt hihetetlen módon az USÁ-ban is feliratozzák a filmet, a nézők kifejezett kívánságára, mert a héber és az arab nyelv sokszor még abban is segít, mikor semmi más nem utal rá, hol vagyunk és éppen melyik csoport tevékenységét látjuk.

A forgatókönyv író-főszereplő szülei arab országokból származnak, apja az izraeli titkosszolgálatnak dolgozott, majd ő is itt teljesített szolgálatot. Beszél arabul, ismeri a szokásokat, legyen ez az arab családok élete, vagy a titkosszolgálat és a terrorelhárítás eszközei, emberei. Természetesen erről meglehetősen szűkszavúan beszél, de a valóság úgy tűnik teljesen összefolyik a fikcióval.

A történet harmadik évada azzal indul, hogy a Nyugati Parton, Hebronban egy évek óta beépített ügynök, akit mindenki palesztinnak vél, edzőként dolgozik egy bokszklubban és időnként robbanóanyagot ad el terrorista szervezeteknek. Kedvence egy ökölvívásban nagyon tehetséges, ám igen egyszerű, mondhatnánk buta arab fiú, aki a történet folyamán mindent megkever, minden tervet tönkretesz, és megbolygatja az előre tervezett szálakat.

Az izraeli edző gyanúba keveredik, ezért menekülésre fogná, sőt azt is szervezi, hogy az arab fiút is izraeli területre menekíti, azonban a fiú hebehurgyán elárulja őt. Ugyanakkor a fiút a saját környezete is árulónak tartja, ezért ő is kétségbeesett menekülésbe kezd. Hiába áll készenlétben az izraeli high-tech, drónjaival és műholdas figyelőivel, az emberi butaság mindig keresztülhúzza a logikusan gondolkodó irányítás terveit.

Míg az élet a Palesztin Nemzeti Hatóság területén viszonylag élhetőnek mutatkozik, Gázáról kimondatlanul is úgy beszélnek, mint a pokolról, és mikor az izraeli antiterrorista csapat megjelenik ott, ezt is látjuk. Hatalmas zsúfoltság, akadozó áramellátás, az emberek félelme saját katonai vezetőiktől, míg a Hamasz katonái a köznapi életben inkább segítőkészek, és az őrjöngő parancsnok ellenére, felkészületlenek és pánikra hajlamosak.

Fauda: Season 3 | Official Trailer | Netflix

“Fauda” (Arabic for ‘Chaos’) tells the story of an undercover unit in the Israeli Defense Forces, Focusing on Doron Kavillio (Lior Raz). In season 3, Doron i…

A széria első látásra amolyan harcosok kavalkádja. Gyönyörű nők és macsó férfiak lövöldöznek, futkároznak, kergetőznek és néhányan meghalnak. Ez az oldala alig több valamelyik megszokott háborús sorozatnál, és messze elmarad az Amerikában megszokott minőséget és kiszámított feszültséget hozó filmektől. Azonban egy alapvető dologban, emberközeliségében verhetetlen. Lehetsz valós életedben bárki pártján, a palesztinokat is úgy nézed, mint a zsidókat. Emberek. Emberek, akiknek családja van, szerelmek, gyerekek, szülők. És mindegyik reszket a másikért. Majdnem mindegy, ki, melyik oldalon áll. Egy őrült rendszer vagy rendszertelenség kavarja itt a szálakat, amiből foggal-körömmel kell kiszabadulni.

Nem lehet nem együtt érezni a palesztin főszereplő leánytestvérével, aki menteni próbálja a fiút, vagy a zsidó harcossal, aki hazatérve szembesül azzal, hogy néhány hónapos csecsemőjét a depressziós anyja magára hagyja.

Talán legjellemzőbb az egész sorozatra a következő jelenet, anélkül, hogy elárulnám magát a történetet. Az izraeli csoport támadásait egy mesterlövész biztosítja, aki rejtett helyről szúrja ki és lövi le a lesben álló vagy harcoló ellenfeleket. Azonban a kavarodásban tévedésből egyik saját katonájukat is kilövi. Persze felfüggesztik, vizsgálat indul ellene, bár saját csapata végsőkig kiáll mellette őt gyötri a lelkiismeretfurdalás. Felettese megpróbálja vigasztalni, az ő válasza:

– Megöltem egy embert.

Mire a parancsnok:

– Sok embert megöltél…

Hirtelen ráébredünk, itt mindenki ember, ezek a sorsok megbonthatatlanul összefonódnak, a föld, amin élnek, kapcsolja őket össze.

Ez a sorozat választ ad a Holt tengernél feltett kérdésemre: Milyen itt az élet?

Az embereket nézzük, ők kerülnek velünk, nézőkkel bensőséges kapcsolatba. Érthetővé válik, kik ők, hogyan élnek ebben az országban és miért hadakoznak egymással, vélt, vagy manipulált jogaikért. Mindenkinek drukkolunk és szeretnénk, ha egyszer ez a mocskos háborúsdi véget érne.

De sose fog véget érni.

Jegyzetek

¹ Avi Issacharoff (író), Lior Raz (író, főszereplő)

 ² Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=jLanPny0p0s