„Ez a legtöbb, amit ebben a helyzetben tehettek” – Izraeli csapások a Hamaszra

Gáza terrorista vezetői alulbecsülték Izrael felkészültségét a rakétatámadások fogadására és ellencsapásokra, a hadsereg ugyanis régóta tervezte azokat. A zsidó állam azonban nem készül a Hamasz „leváltására”.

 

A The Times of Israel cikkében arról ír, hogy Izrael elérte célját, bár jóval nagyobb károkat is képes lett volna okozni: a Hamasz alagútrendszerének nagy részét lerombolták, az Iszlám Dzsihád összes rakétaépítő kapacitását, a Hamaszét pedig nagyobb részt megsemmisítették, így azokat az elkövetkező években nehéz lesz aktivizálni. A mostani Falak Őrzője hadművelet során számos terrorista vezér és fegyverszakértő is életét vesztette.

Aviv Kohavi vezérkari főnök a Netanjahuval és Benny Gantz-cal tartott közös sajtóértekezleten kijelentette: „A Hamasz elszámolta magát. Az ellencsapás több lépésben, előre kidolgozott terv alapján történt és történik a továbbiakban.”

A Jeruzsálem elleni rakétatámadást követően a zsidó állam vezetése május 10-én adott utasítást az ellencsapásra. Bár azt sikeresnek ítéli meg a vezetés, elismerik, hogy a Hamasz kimutatta: hajlandó áldozatokra, hogy „Jeruzsálemet védelmezze”, ami emelhette státuszát a palesztinok, az izraeli arabok és a moszlim világ egy részének szemében.

A harcok folyamánt Izraelnek többször is felajánlották a nemzetközi (elsősorban egyiptomi) közbenjárást a tűzszünet megkötése érdekében, de Izrael hangsúlyozta, hogy arra csak a kitűzött célok elérése után kerülhet sor.

Izrael jelenleg nem látja a Hamasz alternatíváját Gázában, mert amíg ők hatalmon vannak, a zsidó állam tudja, kit kell büntetni az övezetből induló támadásokért. Ha megdöntenék a terrorszervezetet, az enklávén káosz lenne úrrá. Ezért döntöttek a Hamasz katonai erő meggyengítése mellett, hogy ne legyenek képesek további támadásokra.

A legutóbbi konfliktus (2020. február) után tűzszünetet kötöttek a Hamasszal, ami lehetővé tette a Gázába irányuló humanitárius segély folyósítását és befektetéseket. Ez mindkét fél számára előnyösnek bizonyult, különösen a koronavírus pandémia körülményei között.

A Hamasz és Iszlám Dzsihád azonban ezt a nyugalmas időszakot arra használta, hogy rakétákat, drónokat, valamint más modern fegyverzetet állítson elő jelentős mennyiségben. Fejlesztették az alagutakat rendszerét. Izrael földalatti betonfalat épített a határon keresztüli betörések ellen, ám ugyanekkor a Hamasz és az Iszlám Dzsihád több mint 1000 km-es alagútrendszert épített ki bunkerek, fegyverraktárak elhelyezésére, és a fegyveres erők és parancsnokok mozgatása céljából. Az elmúlt hét során a CAHAL az ellenség által nem csupán az előző évben, de a 2014. évi háború óta kiépített katonai infrastruktúra megsemmisítésére törekedett.

Az izraeli támadások azt célozták, hogy a jövőben csökkentsék a rakéták és robbanószerkezetekkel ellátott drónok bevetését. Sikeres volt a haditengerészeti csapás is; a Hamasz naszádjai a TAMAR tengeri földgáz fúrótorony ellen intéztek korábban támadásokat. Megsemmisült a haditengerészeti infrastruktúra, és az egyenként 30 kg robbanóanyagot szállító, GPS által vezérelt tengeralattjárók.

„Éjszakai metró”

Múlt csütörtök éjjel került sor a legnagyobb izraeli légicsapásra. Az észak-gázai Beit Lahiya alatt húzódó “metró” néven elhíresült  bunker- és alagútrendszert 160 repülőgép bombázta. Három célja volt a támadásnak: az infrastruktúra tönkretétele; a terrorcsoport meggyőzése arról, hogy az alagutak rendszere inkább hátrány számukra, mint előny; a lehető legtöbb Hamasz harcos likvidálása. Az első kettő megvalósult, de gázai részről – az elrettentés hatására – jóval kevesebben merészkedtek az alagutakba. Ahogyan Hidai Zilberman CAHAL szóvivő epésen megjegyezte: „senki sem akart metrózni”.

Összevetések

Az összecsapások sok szempontból súlyosabbak voltak, mint a 2014.évi 51 napos Erős Szikla hadművelet idején. A CAHAL becslése alapján a múlt hét során naponta több rakétát lőttek ki Izraelre, mint az akkori háború során összesen. Most a rakéták és lövedékek száma csaknem 3000 volt, szemben a 2018. évi 1571-gyel és a 2019-es 2045-tel.

Az Erős Szikla hadművelet során hat izraeli vesztette életét, most egy hét alatt legalább kilenc. Többségüket rakéta vagy repesz érte, mert nem értek idejében az óvóhelyre. Az ötéves Ido Avigal egy különösen ritka szerencsétlen együttállás áldozata lett: a rakétarepesz olyan speciális szögben és sebességgel csapódott be a védett helyiség ablakán keresztül, hogy az nem tudta megvédeni a szobában lévőket. Ez azonban ritka kivétel volt, ami nem a védett helyiségek alkalmatlanságát bizonyítja.

A 2014. évi műveletek során – a határok alatt vezető alagutak fölszámolása céljából – a Gázai övezet ellen szárazföldi erők bevetésére került sor, amely 68 izraeli katona életét követelte. A mostani harcok során egyetlen katona vesztette életét, akinek dzsipje a határ közelében állomásozott.

Jelenleg Izrael képes légicsapásokkal alagutak megsemmisítésére, így az utcai harcok kevéssé valószínűek, bár nem kizártak. Különleges biztonsági egységek és csapatok képesek bizonyos típusú rajtaütésekre, de általános a vélemény, hogy több lenne a kár, mint a haszon.

Vasárnap Gaza City előkelő negyedét érte légicsapás, amelyben több mint 40 palesztin polgári személy vesztette életét, köztük egy csecsemő és egy hároméves gyermek. Izraeli nyilatkozat szerint a Hamasz által lakóházak alatt elhelyezett hadicélpontokat támadtak.

Times of Israel – Bassa László