Európa: a mostani antiszemita hullám erősebb minden korábbinál

Lior Bar-Ami, aki Berlinben és Bécsben is tevékeny rabbiként, életében először kalap alá rejti a kipáját, amikor az utcán tartózkodik.

Hasonló félelmeket osztanak a zsidók szerte Európában, ahol az antiszemita incidensek száma az egekbe szökött. Helyenként több százezer tüntető gyűlik össze olyan palesztinpárti demonstrációkon, amelyeken ugyan elvileg a palesztin civileket támogatják, de valójában inkább a zsidógyűlöletről és a Hamasszal való szolidaritásról szólnak –annak ellenére, hogy a Hamasz a közelmúltban szélsőséges barbársággal lépett fel az izraeli civilek ellen.

A gyorsaság, a kiterjedtség és az erőszak, amellyel az Izrael-ellenes akciók Berlinben kibontakoztak, megdöbbentette Bar-Amit – mondta kedden a The Times of Israel című izraeli lapnak. A múlt héten ismeretlenek gyújtóbombákat dobtak egy berlini zsinagógára. Aznap este összecsapások törtek ki a rendbontók és a rendőrség között Neukoellnben és Kreuzbergben, két olyan negyedben, ahol sok muszlim bevándorló él.

Berlinben több százan skandálták arabul, hogy „Életünket, vérünket áldozzuk érted, Al Aksza” – olyan gyűléseken, amelyeket a rendőrség nem is engedélyezett, mivel a hatóságok aggódnak az uszítás és a rendbontás miatt. A RIAS, egy német antiszemitizmust monitorozó szervezet csak ebben a hónapban 202 incidenst dokumentált, ami 240%-os növekedést jelent a 2022 októberi adatokhoz képest.

Londonban a rendőrség az antiszemita gyűlölet-bűncselekmények tízszeresét dokumentálta októberben a tavalyi évhez képest. Melillában, az észak-afrikai spanyol enklávéban tüntetők izraeli zászlót égettek egy zsinagóga előtt.

Amszterdamban három zsidó iskolát zártak be átmenetileg, biztonsági okokból. A város Dam terén, a holokauszt és a második világháború áldozatainak emlékművénél ezrek skandálták a „Folyótól a tengerig, Palesztina szabad lesz” szlogent egy 50 ezres tüntetésen.

Bécsben a hatóságok most első ízben figyelmeztették az Izrael mellett tüntetni kívánókat, hogy ne tegyenek ki zsidó szimbólumokat, mert erőszakot válthat ki.

„Nem beszéltek a kipáról, de a józan ész azt súgja, hogy ha az izraeli zászló kitűzése veszélyes, akkor a kipa viselése is az” – mondta Bar-Ami. „Az ilyen emberek számára a zsidó az izraeli és fordítva”.

 

„A mezuzát le kellett venni”

Számos európai városban sokan már október 7-e előtt is féltek az utcán, hogy zsidónak nézik őket, de a háború kitörése még feszültebbé tette a helyzetet.

„Franciaországban, Belgiumban és sok más helyen nem biztonságos kipát viselni. Sem a Hamász-támadás előtt, sem most” – mondta Raya Kalenova, az Európai Zsidó Kongresszus ügyvezető alelnöke.

„A mezuzát le kellett venni az ajtóról” – mondta Chaim Benistant, egy 36 éves holland zsidó Amszterdam környékéről.

Az üzleti életben szerzett tapasztalataira támaszkodva Benistant megpróbálja az európai antiszemitizmus hullámait egy grafikonon ábrázolni. „A grafikon hullámhegyeket mutat, amelyeket visszaesés követ” – mondta. Utóbbiak sokakat biztonságérzetbe ringathatnak, de „minden egyes csúcspont meghaladja az előzőt”. Ezeket látva Benistant „komolyan megkérdőjelezi, van-e jövője a zsidóknak a mai Európában”.

De az antiszemitizmus maga is egy még nagyobb probléma tünete – tette hozzá Benistant -, ami miatt „maga a társadalmam is aggódik”.

Egy évvel korábban Natan Sharansky, az egykori szovjet disszidens és a Szochnut korábbi elnöke megkérdezte Alain Finkielkraut francia-zsidó filozófust, hogy „az európai zsidóságnak van-e jövője Európában”.

Finkielkraut a saját kérdésével válaszolt: „Van-e Európának jövője Európában?”.

Október 7 óta Európában két terrortámadás is történt. Október 17-én Brüsszelben egy dzsihadista megölt két svéd futballszurkolót, október 13-án pedig egy másik iszlámista a franciaországi Arrasban megölt egy tanárt.

Ezek a fejlemények sok európai zsidót arra késztetnek, hogy Izraelbe vagy máshová vándoroljanak – ahogyan azt az elmúlt évtizedben legalább 50 000 francia zsidó tette. Kivándorlásuk súlyosbítja a holokausztban megtizedelt zsidó közösségek demográfiai hanyatlását.

Bar-Ami, aki Nyugat-Németországban született, már számos antiszemita hullámot élt át Németországban. Ez azonban más – mondja.

Mert most a jelet az európai antiszemita erőszakra közvetlenül a Hamasz mészárlásai adták meg. A Hamasz-párti tüntetések már akkor elkezdődtek, amikor még egyetlen palesztin sem halt meg Gázában.

Több német városban október 7-én spontán ünneplés tört ki a muszlim lakosság körében. A Samidoun nevű – izraeli börtönökben lévő palesztin terroristákat támogató – nonprofit szervezet aktivistái cukorkát osztogattak Neukoelln egyik utcájában. Ilyesmire eddig csak a muszlim világban került sor, amikor izraelieket öltek meg moszlimok.

Yael Hernandez, egy francia zsidó Marseille-ből, azt mondja, úgy érzi, hogy a francia állam mellette áll. „De hát mit számít ez” – teszi hozzá. „Az agresszió a muszlim lakosság köréből jön. Az utcán érezni a feszültséget. Abból, ahogy rád néznek. Abból, ahogy dagadt a keblük a büszkeségtől a Hamasz támadása után. Ezt érzed az utcán, ez ijesztő, és ezen a rendőrség nem tud segíteni.

Times of Israel – jég