Európa 1970 és 2020 között elvesztette zsidó lakosságának 59 százalékát

Becslések szerint 1,3 millió zsidó él jelenleg Európában, ahol a teljes népesség néhány ezrelékét teszik ki. A világ zsidó népességét tekintve alig éri el a 10 százalékot – ez nagyjából annyi, mint közel 1000 évvel ezelőtt. Az elmúlt fél évszázadban Európa elvesztette zsidó lakosságának közel 60 százalékát, és minden harmadik európai zsidóból kettő ma Franciaországban, az Egyesült Királyságban vagy Németországban él.

Ezek a zsidó népesség becsléseiről és tendenciáiról szóló, a londoni székhelyű Jewish Policy Research (JPR) csütörtökön közzétett részletes jelentésének legfontosabb megállapításai – szemlézte a kutatást a Haaretz nyomán az ujkelet.live.

A jelentést Sergio DellaPergola – a világ vezető zsidó demográfiai szaktekintélye és a Héber Egyetem professor emeritusa, ahol az Avraham Harman Institute of Contemporary Jewry elnöke volt – és Daniel Staetsky, a JPR Európai Zsidó Demográfiai Egységének igazgatója készítette. A 88 oldalas jelentés, amely számos közösségi, nemzeti és páneurópai adatforrásra támaszkodik, amelyek közül néhányat ez idáig nem használtak fel, a szerzők szerint az európai zsidóság közel egy évszázadának legmélyebb és legátfogóbb felmérését kínálja.

Jelentőségét kiemelve Jonathan Boyd, a JPR ügyvezető igazgatója kijelentette: „Alapvető demográfiai információkat és kontextust nyújt mindazoknak, akik Európa-szerte foglalkoznak a zsidók múltjával, jelenével vagy jövőjével, és valószínűleg elengedhetetlen hivatkozási forrás lesz az elkövetkező években.”

A jelentés szerint 2020. január 1-én összesített adat szerint 1.329.400 zsidó élt Európában. Ez az adat a „zsidó törzsállományra” utal – olyan személyekre, akiket zsidóként azonosítanak, és más valláshoz nem kötődnek. Nagyrészt átfedésben van halachikus zsidókkal, zsidó anyáktól született vagy ortodox rabbiknál betért egyénekkel.

Közülük 788 800 lakott az EU 27 országának egyikében; 210 000 lakott a volt Szovjetunió négy európai köztársaságának egyikében (leszámítva az EU-ban már szereplő balti köztársaságokat); és 330 200 élt Európa 19 másik országának vagy területének egyikében, az Egyesült Királyságban élő zsidók az utóbbi csoport közel 90 százalékát tették ki.

Az izraeli visszatérési törvény értelmében minden olyan személy, aki legalább egy zsidó nagyszülővel rendelkezik, jogosult a bevándorlásra Izraelbe, házastársaikkal együtt. A jelentés szerint az európai „visszatérési törvény” összesen 2 820 800 főt érint (több mint kétszerese az „alap” populációnak).

A jelentésben használt Európa meghatározása két országot tartalmaz, amelyeket néha Ázsia részeként azonosítanak. Az egyik Ciprus, amely az EU tagja, a másik pedig Törökország, ahol a zsidó lakosság nagy többsége az európai oldalon él. Az Oroszország ázsiai részein élő zsidókat szintén figyelembe vették a lakosság becsléseinél.

A „Zsidók Európában az ezredfordulón” címet viselő jelentés legfontosabb elemei:

■ 1880-ban, a csúcsponton, a világ zsidóságának 88 százalékát a túlnyomórészt a kontinens keleti részén elhelyezkedő európai zsidók tették ki. Még az Amerikába irányuló nagy emigrációs hullám után is, a 20. század elején Európában a zsidók még mindig többségben voltak: 1939-ben, közvetlenül a holokauszt előtt, a világ zsidóinak mintegy 58 százaléka Európában (túlnyomórészt Kelet-Európában) élt. Az európai zsidók mára alig kevesebb, mint 10 százalékát teszik ki világszinten, vagy, amint a jelentés megjegyzi, „nagyjából ugyanolyan, mint annak idején, amikor a zsidó középkori utazó Tudelai Benjamin az első zsidó globális népességszámlálást végezte 1170-ben”.

■ Európa 1970 és 2020 között elvesztette zsidó lakosságának 59 százalékát. Ez Nyugat-Európában mérsékelt, 9 százalékos, Kelet-Európában drámai, 85 százalékos visszaesést tükröz. Ez az éles visszaesés többnyire a vasfüggöny leomlásának az eredménye, amely hatalmas kivándorlási hullámot váltott ki a volt szovjet blokk országaiból. Nyugat-Európában a legjelentősebb, 25 százalékosra becsült csökkenés az Egyesült Királyság zsidó lakosságában volt. Ebben az 50 éves időszakban Franciaország felváltotta Oroszországot, és vált a legnagyobb zsidó népességű európai országgá.

■ Franciaországban él a legnagyobb zsidó populáció Európában (448 000), ezt követi az Egyesült Királyság (292 000), Oroszország (155 000), Németország (118 000), Magyarország (47 200), Ukrajna (45 000), Hollandia (29 800), Belgium (29 000) ), Olaszország (27 300), Svájc (18 500), Svédország (15 000), Törökország (14 600) és Fehéroroszország (12 900). Európa többi országának és területének zsidó lakossága kevesebb, mint 10 000.

■ Spanyolország és Németország vezeti a legtöbb zsidó bevándorlót tartalmazó közösségek listáját: A spanyolországi zsidók közel 60 százaléka és a németországi zsidók több mint fele ezeken az országokon kívül született. A jelentés készítői megjegyzik, hogy „a demográfiai újjáéledésben irónia rejlik a két helyszín migrációja révén, amelyek neveit héberül – szefárd, illetve askenáz – a diaszpórai zsidó közösségek eredetének történelmi etnokulturális tipológiájának meghatározására használták”. Németország az az ország, ahol a zsidó közösség az 1990-es évek óta a legnagyobb mértékben nőtt, köszönhetően a volt Szovjetunióból érkező zsidók nagy számának. Spanyolország jóval kisebb zsidó közössége bevándorlókat vonzott az egykori spanyol Marokkóból, és újabban Latin-Amerikából valamint kisebb számban Izraelből.

■ Izrael az egyik legnagyobb bevándorló szálíltó az európai zsidó közösségek számára, de a jelentés szerint „a magas becslések, amelyeket néha az európai izraeliek számáról hallani, nem nyertek kellőképpen alátámasztást a rendelkezésre álló statisztikai forrásokban”. A jelentés becslései szerint közel 70 000 izraeli születésű zsidó állandó lakos Európában. Több mint 60 százalékuk a következő országokban lakik: Egyesült Királyságban (18 000), Németországban (10 000), Franciaországban (9 000) és Hollandiában (6000). Az izraeliek jelentős százalékát képviselik a zsidóknak azokban az országokban, ahol viszonylag kicsi a helyi közösség. Ide tartozik Norvégia, Finnország és Szlovénia (több mint 40 százaléka izraeli születésű); Spanyolország, Dánia, Ausztria és Hollandia (20–30 százalék); valamint Luxemburg, Románia, Görögország, Bulgária, Svédország, a Cseh Köztársaság, Svájc, Belgium, Málta, Olaszország és Lengyelország (több mint 10 százalék).

■ 2000 óta Európából közel 335 000 zsidó és családtagja vándorolt ki Izraelbe, több mint kétharmada Oroszországból és Ukrajnából. Ez az előző évtized sokkal nagyobb bevándorlási hullámát követte, amelyet a szovjet birodalom összeomlása indított el. Franciaország az elmúlt két évtizedben a harmadik helyen szerepel az onnan Izraelbe bevándorlók számát tekintve, több mint 51 ezerrel (a teljes 15 százaléka).

■ A vegyes házasságkötések aránya Európa különböző zsidó közösségei között nagyon eltérő. Lengyelország vezeti a listát, a zsidók 76 százaléka nem zsidókkal kötött házasságot. Ezzel szemben a belga zsidóknak csak 14 százaléka él vegyes házasságban, ez az alacsony arány az ország viszonylag nagy ultraortodox közösségének tulajdonítható. Az Egyesült Királyságban alig minden negyedik zsidónak van nem zsidó házastársa, Franciaországban pedig kevesebb, mint minden harmadiknak. Az Egyesült Államokban ezzel szemben a helyi zsidó lakosság több mint fele vegyes házasságban él.

■ Az Egyesült Királyságban a legmagasabb a „zsidónak születettek” aránya, ami a zsidó lakosság több mint 90 százalékára vonatkozik. Ezzel szemben Spanyolországban és Lengyelországban a zsidó lakosság több mint 20 százaléka „választott zsidóként” azonosítja magát – ezt a kifejezést a betértekre használják. „Valószínűleg ők olyan zsidók házastársai, akik vallási szempontból egységes családi keretet akartak létrehozni” – áll a jelentésben.