EU: az egységes adatgyűjtés hiánya akadályozza az antiszemitizmus elleni küzdelmet  

Az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA) közzétette az antiszemitizmus elmúlt tíz évéről szóló új jelentését. Ennek kapcsán felhívják a figyelmet, hogy az antiszemita incidensekről szóló pontos adatok hiánya veszélyezteti a növekvő európai antiszemitizmus elleni küzdelmet.

Az FRA vizsgálata a 2010-2020 közötti időszakra terjedt ki és mind a 27 EU-tagállamban történt antiszemita incidenseket elemezte. Jelentésükben kiemelték, hogy az interneten egyre jobban jelen van az antiszemitizmus, különösen az elmúlt 18 hónapban. Ezt a trendet csak tovább erősíthette a koronavírus járvány. A beszámoló szerint a gyűlölet-bűncselekmények nem megfelelő nyilvántartása, és az áldozatok vonakodása az incidensek bejelentésétől, hozzájárul ahhoz, hogy az atrocitások „jellegét és jellemzőit durván alábecsülik az EU-ban”. Felhívják a figyelmet, hogy egyes országok – köztük Magyarország* és Portugália – egyáltalán nem gyűjtenek adatokat.

“Az EU-ban az antiszemitizmusra vonatkozó adatgyűjtés terén továbbra is nagy hiányosságok és országonkénti eltérések tapasztalhatók. Ugyanis „a tagállamok különböző típusú adatokat gyűjtenek, továbbá az antiszemitizmussal kapcsolatban eltérő fogalommeghatározásokat és nyilvántartási gyakorlatot alkalmaznak.” – hívják fel a figyelmet a jelentésben, majd úgy folytatják; “Ez akadályozza a hivatalosan gyűjtött adatok konzekvens összehasonlíthatóságát”.

Mindazonáltal a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy “az antiszemitizmus továbbra is komoly aggodalomra ad okot. Határozott és célzott politikai válaszlépésekre van szükség a jelenség kezelésére” – áll a jelentésben, továbbá felhívják a figyelmet arra, hogy “a válaszlépések hatékony végrehajtása nemcsak a zsidó közösségek számára nyújtana jobb védelmet. Hanem egyértelműen jelezné, hogy az Európai Unióban minden ember alapvető jogai és védelme érvényre jutnak.”

Az FRA illetékese azt is hangsúlyozta, hogy még ha vezetnek is statisztikát a tagállamok, megnehezíti a tendenciák értékelését, hogy sok incidensről nem tesznek bejelentést az áldozatok. Ez különösen akkor figyelhető meg, ha az áldozatok és a tanúk nem bíznak abban, hogy a hatóságok érdemben fognak foglalkozni a beszámolójukkal. “Az áldozatokat és a tanúkat arra kell ösztönözni, hogy számoljanak be az incidensekről. Ezek mellett az is szükséges, hogy a hatóságok olyan statisztikákat vezessenek, amik lehetővé teszik az ilyen atrocitások nyilvántartását és összehasonlíthatóságát” – mondta az ügynökség.

A FRA illetékesei szerint 27 tagállamból mindössze 13 rendelkezik az antiszemita cselekmények kezelésére “nemzeti stratégiával vagy cselekvési tervvel”. A tanulmány azt is megjegyezte, hogy egyre több ország fogadja el az antiszemitizmusnak a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA) által deklarált definícióját. Ez gyakorlati útmutatást ad az antiszemita retorika és viselkedés beazonosításához.

Algemeiner – Szabó Gyula

* Magyarországon a Tett és Védelem Alapítvány és a Mazsihisz is gyűjt adatokat az antiszemita incidensekről. (A szerk.)