„Épüljön fel a Templom, még a mi életünkben?”

 Közvélemény-kutatás a Templomhegyről – a Templom pusztulásának napján

Az izraeliek 66 százaléka számára a Kótel (a siratófal) a zsidóság legszentebb helye, míg a Templomhegyet csak 29% nevezte meg ekként. 60% megosztaná a Hegy fölötti szuverenitást zsidók és moszlimok között.

Áv hó 9-e, a Templom pusztulásának gyászünnepe alkalmából egy közvélemény-kutatás eredményeit közölte az Ynetnews hírportál.

Nem meglepő módon a harédi (ultraortodox) (54%) és a vallásos cionista (49%) válaszadók sokkal erősebben preferálták a Templomhegyet.

49% úgy véli, fontos a Templom-hegy meglátogatása, ezen belül jóval inkább (78%) így gondolják a vallásos cionista gondolat hívei (közismert nevükön: a telepesek).

„Ha Jeruzsálembe látogat, felkeresné a Templom-hegyet?” – szólt egy direktebb kérdés. 55% igennel válaszolt (mérsékelten vagy nem vallásosak: 60%; vallásos cionisták: 68%). Viszont az ultraortodox kérdezettek 75 százaléka nemet mondott. A halacha ugyanis tiltja, hogy hívő zsidó a hajdani Szentély helyének közelébe merészkedjen.

Ami viszont a Hegyen való imádkozást illeti, 58% ezt nem tenné. A harédiek 70 százaléka nem imádkozna, viszont – nem meglepő módon – a vallásos cionisták 73 százaléka igen.

„Épüljön fel a Templom még a mi életünkben?” Ezt csak a kérdezettek 30 százaléka (a vallásos cionisták 45 százaléka) támogatta.

A kérdezettek alig fele (49%) tudja, hogy a Templomhegy fölötti civil kontroll a moszlim vallási hatóság, a Waqf kezében van. 19% szerint Izrael Állam ellenőrzi a Hegyet, a többiek más, rossz választ adnak vagy nem tudják.

A válaszadók relatív többsége (48%) helyesnek tartaná, ha a zsidók a Hegyen is szabadon imádkozhatnának. (Jelenleg ezt az izraeli hatóságok nem engedélyezik, a feszültségeket kerülendő). A vallásos cionisták többsége (70%) természetesen támogatja ezt a gondolatot, míg a harédiek többsége (52%) egyetért a tiltással.

40% szerint a jelenlegi helyzet diszkriminációt jelent: az izraeli hatóságok behódolnak a moszlimok erőszakos fellépésének. A vallásos cionisták 64 százaléka, a szekuláris izraeliek 34 százaléka gondolja így.

És mi lenne a megoldás? 59% úgy véli, a hegyet meg kéne osztani zsidók és moszlimok között ugyanúgy, mint ahogy Hebronban, Ábrahám sírhelyénél teszik. Utóbbi helyen meghatározott időben, egymástól szigorúan elválasztva imádkozhatnak a zsidók és a moszlimok. A szekuláris izraeliek 60 százaléka, a vallásos cionisták 65 százaléka és a harédiek 46 százaléka gondolja így.