ENSZ-közgyűlés: Palesztina “megfigyelő állam”
Netanjahu Abbasznak: Aki békét akar, nem ilyen hangon beszél
Az ENSZ Közgyűlése csütörtökön, november 29-én megfigyelőről „nem tag megfigyelő állam” szintre emelte a világszervezetben Palesztina státuszát.
A határozat mellett 138, ellene pedig 9 küldöttség szavazott. Az ENSZ 41 tagállama – köztük Magyarország – tartózkodott a voksoláson.
Mahmud Abbasz az ENSZ-közgyűlésen korábban elhangzott beszédében szokása szerint támadta Izraelt. Ezúttal a legutóbbi, „barbár és szörnyűséges” hadműveletért.
Izrael állam megalapítását, amelyet a palesztin szótárban a „Katasztrófa” (Nakba) néven illetnek, ezúttal etnikai tisztogatásnak nevezte. Hozzátette még, hogy kevesebbet nem fogad el, csakis egy független palesztin államot, az 1967-ben Izrael által elfoglalt összes területen, Kelet-Jeruzsálem fővárossal, valamint a palesztin menekültkérdés megoldását.
A szavazásra reagálva Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök megjegyezte: „Aki békét akar, az nem ilyen hangon beszél.” Kijelentette, hogy bármit is szavaznak meg az ENSZ-ben, a palesztinoknak csak akkor lesz saját államuk, ha Izraellel ülnek le tárgyalni és vele állapodnak meg a békéről. Bírálta az ENSZ-határozatot, amely Izrael alapvető érdekeit nem veszi figyelembe.
A döntés nyomán A Palesztin Autonómia (pontosabban az Abbasz vezette Fatah) megfigyelő státuszt kap az ENSZ-ben. ENSZ-taggá nem válik, mert azt a Biztonsági Tanácsnak kellene jóváhagyni, ahol az amerikai képviselő vétót emelne. Amerika egyértelműen a határozat ellen foglalt állást, de a palesztinok ezzel nem törődtek.
Így a szavazás nagyrészt szimbolikus értékű. Például azért, mert a területet megosztó, Izrael megszületését lehetővé tevő 1947-es ENSZ határozat 65-ik évfordulóján fogadták el. Ám a lépés gyakorlati haszonnal is jár: az új státusz nyomán a palesztinok különböző nemzetközi fórumokon, így például a hágai nemzetközi bíróságon támadhatják Izraelt.
A döntés ellen szavazott kilenc ország, köztük Izrael, Kanada, az USA és Csehország. Tartózkodott 41 ország: köztük az új EU-tagállamok (így Magyarország), Anglia és Ausztrália. Mellette szavazott 138 ország, köztük a régebbi EU-tagállamok, Oroszország és Kína.