„Ennyi telepest már nem lehet evakuálni”

– véli a Times of Israel cikkírója.

Mára egyértelmű – ám kétes értékű és biztos vereséghez vezető – győzelemnek tartja Avi Issacharoff az izraeli jobboldal telepes-politikájának eredményét. Véleménye szerint a kétállami megoldást immár ellehetetlenítő zsidó jelenlét Ciszjordánia (héberül: Júdea és Szamária) területén néhány évtizeden belül arab-muszlim többséghez vezethet a zsidó államon belül.

Avi Issacharoff Times of Israel hírportál közel-keleti elemzője, korábban pedig a legpatinásabb, baloldali-liberális izraeli napilap, a Haarec arab ügyekben illetékes riportere és kommentátora volt, és társszerzőként könyvet írt a második intifáda, valamint a második libanoni háború témájában.

A július 31-én vélhetően zsidó szélsőségesek támadásának áldozatává vált arab kisfiú ügyéről tudósítva arra hívja fel a figyelmet, hogy mára az újabb települések építése nyomán olyan mértékűvé vált a zsidó jelenlét a vitatott területeken, hogy azok evakuálása egy esetleges kétállami megállapodás keretében is gyakorlatilag kivihetetlen lenne.

Ciszjordániában – nem számítva Kelet-Jeruzsálemet – a zsidó lakosság lélekszáma megközelíti a 400 ezret, és további 20 ezren élnek a Golán térségében. Összehasonlításképpen: az Egyiptommal kötött békemegállapodás értelmében 1982-ben 10 ezer főt kellett eltávolítania a hadseregnek a Sínai-félszigetről, és nagyjából ugyanennyit 2005-ben a gázai övezet egyoldalú kiürítésekor.

Issacharoff szerint emellett ma az Izraeli hadsereg (IDF) összetétele sem olyan, hogy egy ilyen művelet akadályok nélkül elvégezhető legyen.

De mi is a veszély mindebben? Hiszen aki a telepeseknek és az őket részben támogató, részben korlátozó izraeli kormánynak ad igazat, még örülhetne is a fejleményeknek.

Nos, a cikkíró szerint az, hogy amennyiben a kétállami megoldás nem valósul meg, a két népességre jellemző demográfiai trendek olyan változásokat eredményeznének, amelyek hosszú távon arab, illetve muszlim többséghez vezetnének Izraelen belül.

Bár a palesztinok és az újságíró által megkérdezett Hamasz-vezetők általánosságban a kétállami megoldást preferálják, állítása szerint a realitásokat figyelembe véve erről egyre inkább lemondanak, miközben a győzelmet – a demográfiai kilátásoknak köszönhetően – lassan már a zsebükben érzik. Éppen ezért Issacharoff arra figyelmeztet, hogy a jobboldal politikájának látszólagos győzelme pirruszinak bizonyulhat, és a következő évtizedekben a – demográfiai győzelemre türelmesen várakozó – Hamasz és a radikális iszlám malmára hajthatja a vizet.