Emigráló amerikai zsidók?

Korántsem tömeges, de már ezres nagyságrendű azon amerikai zsidók száma, akik komolyan fontolgatják a Kanadába vagy Izraelbe történő kivándorlást. Ez a szám minden eddigi rekordot megdönt. A JTA riportja szerint az elmúlt évek antiszemita bűncselekményei és a fokozódó belpolitikai feszültség az aggodalmak fő oka.

Heather Segal torontói bevándorlási ügyvédhez négy beadvány érkezett azon a napon, amikor Donald Trump választási beszédében nem volt hajlandó elítélni a fehér fajvédő mozgalmakat. Köztük két kérelem zsidóktól származott.

A zsidó Segal elmondása szerint megszokott, hogy a választások évében megugrik a kivándorlások száma, de 25 éves ügyvédi gyakorlata során a mostani kiugró arány mutat. 2016-ban néhány tucatnyi amerikai állampolgár kérte segítségét, hogy Kanadában költözzön. Ebben az évben naponta hat-hét levelet kap, többnyire zsidóktól.

„Nagy az aggodalom. Ilyeneket hallok: Tudjuk, hogyan megy ez; Polgárháború lesz; Vége lesz a demokráciának; Nem várom meg, hogy itt érjen; Nagyszüleim Lengyelországból menekültek ide a világháború idején; Félek a jövőtől.”

A vallást gyakorló zsidók körében jellemző, hogy Izraelbe vándorolnak ki, ha az állapotok rosszra fordulnak az USÁ-ban. A kivándorlás pártiak attól tartanak, hogy ha Trump győz, kaotikus állapotok jöhetnek. Sokan közülük riasztónak találják a szélsőséges és antiszemita mozgalmak megerősödését; amiben szerintük az elnöknek is szerepe van, mert nem lép föl határozottan ezek ellen.

A Rágalmazásellenes Liga (ADL) nyilvántartása szerint az elmúlt két évben történt a legtöbb antiszemita bűncselekmény 1979 óta. A zsidó közösséget gyilkos támadások érték Pittsburghben, a kaliforniai Poway-ban,  Jersey Cityben, a New York állambeli  Monsey-ban; ismertek a zsidók elleni sorozatos támadások Brooklynban. Trump pedig kitér a szélsőjobb elítélése elől. Még mérsékelt zsidó vezető is akad, aki a mostani amerikai helyzetet az1930-as évek Németországához hasonlítja.

Izrael létrejöttével természetesen a helyzet alaposan megváltozott. A Visszatérési Törvény értelmében az alijázó zsidók állampolgárságot kapnak. A Nefesh B’Nefesh bevándorlást intéző szervezet szerint az amerikai zsidóktól érkező beadványok száma ez év májusától szeptemberéig megkétszereződött vagy háromszorozódott az előző év hasonló hónapjaihoz képest. Az Izraelben rekordokat döntő COVID-19 fertőzés ellenére tavaly szeptemberéhez képest 72%-kal nőtt a kérelmek száma. Yael Katsman, a csoport szóvivője azonban elmondja, hogy a korábban érdeklődők közül számosan most látták elérkezettnek az időt, mivel a járvány miatt távol kerültek munkahelyüktől. Szerinte a folyamat inkább gazdasági eredetű, semmint politikai indíttatású.

Az alija terve mindig ott van készenlétben, de nem elsőrendű fontosságú az amerikai politikai helyzet miatt aggódó zsidók számára.

Egy zsidó tanár, aki Pennsylvaniában az Amerikába érkező bevándorlókkal és hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozik, Kanadában keres állást és a megélhetési költségeket vizsgálja. Számára Kanada azért vonzó, mert az ottani élet hasonlít az amerikaira, de a légkör kedvezőbb a marginális csoportok számára, ami személy szerint fontos neki, mint zsidónak.

„Fiatal koromtól kezdve tudatosult bennem másságom. Megértettem bizonyos dolgokat, átéltem azokat a félelmeket, amelyeket felmenőim éltek át az Államokban vagy más országokban. Ez meghatározza viszonyomat a bevándorláshoz, és ahhoz, ahogyan a rendszerszerű rasszizmushoz viszonyulok.”

A kanadai bevándorlási ügyvéd Heather Segal szerint „lesújtó tapasztalni” a bevándorlási hullámot Amerikából, bár neki éppen ez ad megélhetést. Mindig felnézett az Egyesült Államokra, most viszont aggódik. „Elszomorító, amit látok, mert szeretem Amerikát, értékeivel és vívmányaival együtt. Kérdezem magamtól: mi történik Amerikában? Sok-sok félelmet tapasztalok magam körül, és nem tudni, mit hoz a jövő.”

JTA – Bassa lászló