Az egyiptomi nők 92 százaléka szenvedett el fiatalkorában genitális csonkítást

 Ez a szám a 15-49 év közötti nőkre vonatkozik, ami az elzártabb régiókban még magasabb is lehet. A statisztikát az ország egészségügyi minisztere, Adél Adawy hozta nyilvánosságra, és arról számolt be, hogy a legtöbb nő 9 és 12 éves kora között esik át az eljáráson.

A házasságban élő egyiptomi nők több mint 92 százaléka átesett genitális csonkításon, derül ki az ország egészségügyi minisztériumának tanulmányából. Az egészségügyi miniszter úgy vélekedett, hogy az arány a vidéki területeken akár a 95 százalékot is elérheti.

A miniszter szerint a legtöbb nő 9 és 12 éves kora között esik át az eljáráson, és a beavatkozások kevesebb, mint egyharmadát végzi orvos.

Az Egyiptomi Utcák (Egyptian Streets) elnevezésű online lap szerint a statisztikákat egy konferencián mutatták be, ami a tavalyi demográfiai és közegészségügyi felmérés eredményeit vizsgálta.

Eszerint a házasságban élő nők 30 százaléka gondolja úgy, az eljárást be kellene tiltani. A megkérdezettek több mint fele azonban vallási okokból helyesli a csonkítást.

Egyiptomban a legmagasabb a nőkön végzett genitális csonkítások aránya – annak ellenére, hogy 2008 óta bűncselekménynek számít.

Egy emberjogi szervezet, az Egyenlőséget Most! (Equality Now!) szerint a világszerte elvégzett csonkítások 25 százaléka Egyiptomban történik.

Ebben az évben Rasian Fadl orvost emberölésben bűnösnek találták, mert a 13 éves Sohair el-Batea-n genitális csonkítást hajtott végre, ami később a lány halálához vezetett. Több mint két év börtönbüntetésre ítélték.

A lányt képviselő ügyvédek az ítéletet „a nők győzelmeként” jellemezték.

 

Egy gyakorlat, ami milliókat érint: pontosan mi is a genitális csonkítás?

A női genitális csonkítás teljes vagy részleges eltávolítása a női nemi szerv külső részeinek. A WHO genitális csonkításnak tekint minden olyan (vágással járó) beavatkozást, amit nem egészségügyi célból végeznek a női nemi szerven, így genitális csonkításnak tekinti a női körülmetélést is.

A női genitális csonkítást főként serdülőkorú lányokon hajtják végre, de előfordul, hogy gyerekkorú lányokon vagy csecsemőkön végzik el.

Néhány kultúrában a nővé válás részeként és a házasság előfeltételeként jelenik meg a genitális csonkítás. Sokan úgy hiszik, hogy a nő nemi szervei “tisztátlanok” lesznek, ha nem esik át a beavatkozáson.

Jellemző hiedelem az is, hogy a nőknek szükségük van a genitális csonkításra ahhoz, hogy lehessen gyerekük. De valójában terméketlenséget okozhat és növeli a szülés közbeni komplikációk esélyét. A beavatkozást gyakran olyan nő végzi el, akinek nincsen egészségügyi képzettsége. Az eljárást gyakran altatás és fertőtlenítés nélkül végzik el, kést, ollót, szikét, üveg- vagy borotvadarabokat használva.

A beavatkozás súlyos vérzéssel járhat, és olyan fertőzéseket okozhat, ami a nőt egész életében végigkísérheti.

Úgy becsülik, hogy évente 3 millió csonkítást végeznek világszerte. A beavatkozás különösen elterjedtnek mondható Afrika egyes részein, a Közel-Keleten és egyes ázsiai országokban, ill. az innen érkező bevándorlók között: így pl. 23 ezret Nagy-Britannia területén hajtanak végre.

Úgy becsülik, 125 millió nő él világszerte, akiken végrehajtották a beavatkozást abban a 29 országban – elsősorban Afrikában és a Közép-Keleten – ahol ez az eljárás jellemző.

A mail online cikkét Cseresznye Gábor fordította.