Egy (szombathelyi) kiállítás képei Izraelben

Írta: Sós Csaba - Rovat: Politika, Történelem

A mai napon nyílik meg Kelbert Krisztina történész kiállítása Ramat Ganban, Szombathely izraeli testvérvárosában. A „Szemtől szemben. Képek a szombathelyi zsidóság történetéből” című kiállításról már írtunk korábban. Az izraeli közönség némiképp tömörített változatát láthatja a tárlatnak, amiről Kelbert Krisztinával beszélgettünk. 

Részlet a kiállításról (Fotó: : Dénes Nóra)

Budapesten még nem mutatták be a kiállítást?

Nem, eddig nem; bár korábban voltak már elképzelések a fővárosi bemutatásra vonatkozólag is. Megfontolás tárgyát képezte helyszínként a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga és az Izraeli Kulturális Intézet is.

Ez egy holokauszt kiállítás?

Nem. Nem kizárólagosan. A kiállítás egyik legfontosabb célja az volt, hogy a 19–20. századi szombathelyi zsidó közösség mindennapjainak bemutatásával tegye tapinthatóvá a holokauszt pusztítása következtében keletkezett űrt, és a fotográfiák gazdag emocionális világával, valamint az elmondott történetek sokrétű gondolati tartalmával érzékeltesse a vészkorszak drámai pusztítását. Ezáltal tárlat a modern Szombathely 19–20. századi történelmének egy ez idáig rejtve maradt világába nyújthat érzékeny és izgalmas betekintést, egyúttal a helyi mikroközösség prizmáján keresztül láttatja a Magyarországon és Közép-Európában élő vidéki zsidóság mindennapi történelmét. Módszere – az egymással folytonos kölcsönhatásban álló – vizuális és textuális ábrázolás.  A kiállítás főszereplője a tekintetével, gesztusaival, mozdulataival megjelenő és saját hangján megszólaló ember.

Mi az Ön kutatási területe?

19–20. századi társadalomtörténet, nőegyesületek története, fotográfiatörténet, a szombathelyi zsidóság története.

Jól tudom, hogy a Szemtől szemben kiállításával több elismerést is kivívott már?

Igen, de talán a legnagyobb elismerés, hogy az anyag állandó kiállításként a Szombathelyi Zsidó Hitközség Zsidó Kultúra Házában (Szombathely, Zrínyi u. 17.) mind a mai napig rendkívüli látogatottságnak örvend.

A kiállításhoz készült impozáns katalógust, inkább már könyvet lapozgatom.

A 656 oldalas katalógusunk magyar–angol nyelven készült. Az album Bibliofil és speciális kiadványok kategóriában elnyerte a Szép Magyar könyv 2016-díjat is.

Akkor most ez a kiállítás látható Izraelben?

Nem pontosan, ugyanis ez egy nagy, állandó kiállítás. 1178 archív fotográfián, 40 témán és 651 megszemélyesített emberi arcon keresztül mutatja be a Soá előtti 3200 fős szombathelyi zsidóság mindennapjait, az egyes személyek, családok, csoportok életét, a zsidó közösség anyagi, szellemi kultúráját, vallását, hagyományait, társadalmát.

A kiállításnak készült egy mobil installációs változata is, amely az állandó kiállítás 40 témájából 28-at mutat be. Ezt állítják most ki Izraelben, Szombathely testvérvárosában, Ramat Ganban, a Yad LeBanim Emlékházban. Köszönhetően: a Szombathelyi Zsidó Hitközség, a Magyar–Izraeli Baráti Társaság Szombathely, a Miniszterelnökség, Magyarország Nagykövetsége Tel-Aviv, a Történelmi Magyarországról Bevándoroltak Szövetsége, Szombathely Megyei Jogú Város és Ramat Gan támogatásának.

Kelbert Krisztina  (Fotó: Szilágyi Lenke)

Ön járt már Izraelben?

Eddig még nem.

Szeretnék visszatérni a kezdetekhez. Hogyan kezdte a kutatást? Miért ezt a témát választotta?

A Szemtől szemben projekt 2013 telén vette kezdetét, amikor a Savaria Múzeum Történettudományi Osztálya belefogott egy időszaki kiállítás megvalósításába. Az ugyanezen címmel megvalósuló, most már állandó kiállítás új installációval és megújított, kibővített tartalommal, immár kétszeresére növekedett fényképmennyiséggel – 2015. augusztus végén megnyitotta kapuit. A kiállítás azóta is szerves részét képezi a Szombathelyi Zsidó Hitközség életének, minden év holokauszt-megemlékezéseinek, ugyanakkor integrálódott a helyi alsó-, közép- és felsőfokú oktatás kereteibe is.  Évente számos diákcsoport érkezik történelem óra keretében a tárlatra.

A fiatalok érdeklődéséről mi az Ön tapasztalata?

A Szemtől szemben kiállítás megtekintését Szombathely valamennyi középiskolája küldetésének tekinti.  A gimnáziumokon, szakközépiskolákon túl az általános iskolák felső tagozatos tanulói is gyakori látogatók.  A Szombathelyi Zrínyi Ilona Általános Iskola az elmúlt 4 évben több mint 400 diákjával ismertette meg a tárlatot. Történelemtanáruk szerint a kiállítás rendkívül mély benyomást tett rájuk, megtekintése után aktívabban kezdtek el érdeklődni a zsidóság története, szokásai iránt.  Volt olyan diák, aki ezt követően tárlatvezetőnek jelentkezett az Élet Menete Alapítvány Vagonkiállítására, és a Nemzetközi Élet Menetével Auschwitz–Birkenauba utazott. A legaktívabbak két éve részt vesznek a Holocaust Education Trust Ireland és a Szembenézés Alapítvány ún. Krókusz projektjében is, amelynek keretei közt virágok ültetésével emlékeznek a kiállításon látott zsidó gyermekekre.

Túlélők, illetve hozzátartozóik is látogatják a kiállítást?

Igen. Magyarországon kívül – a világjárványt megelőzően – számos látogató érkezett Angliából, Lettoszágból, Izraelből, Ausztráliából, Dél-Amerikából, az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából. Jó volna persze, ha a kiállítás híre tovább terjedhetne, akár szélesebb körben az USA-ban is, hiszen ott jelentős magyar zsidó leszármazotti közösség él, s nyilván sokan Szombathelyről kerültek oda.

Hogyan talált rá a múlt dokumentumaira, fényképeire?

A kiállításban megjelenő fotográfiák alapvető bázisát a szombathelyi Savaria Múzeum ún. Knebel Fotóarchívuma szolgáltatta. Ez a vizuális forrásgyűjtemény az 1860-as évek elején alapított, s egy évszázadon keresztül Szombathelyen működő, számos nemzetközi elismeréssel és díjjal kitüntetett Knebel család műhelyének hagyatéka. A fotográfusdinasztia fényképanyaga, mintegy 20.000 üvegnegatív a szalon megrendelőkönyveivel együtt került a Savaria Múzeum gyűjteményébe.  A múzeumi fotóhagyatékot a helyi zsidó családok kevés számban fennmaradt fénykép albumai egészítették ki.

Beszéljünk a Knebel családról és a fotográfiákról.

A Knebel család egy három generáción keresztül alkotó fotográfusdinasztia volt Szombathelyen. A család 4 fényképész tagja több mint 100 éven keresztül fotografálta a város polgárait, tereit, eseményeit. Id. Knebel Ferenc első műhelyét az 1860-as évek elején alapította. A Knebel család utolsó tagja, Knebel Terézia 1963-ban bekövetkezett halála után került a hagyaték a Savaria Múzeumba. A páratlanul részletgazdag fotográfiák megelevenítik a városban élő polgárok mindennapjait, kirajzolják a tér, az anyagi kultúra, életmód, szabadidő, sport, divat, vallási élet komplex miliőjét. A Knebel család fotóhagyatéka a városban élő zsidó polgárok százainak arcát rejtette. A fotográfiákon keresztül megismerhetjük a tér, tárgyak, testek, érzelmek összetett rendszerét. Feltérképezhetjük a helyi zsidó polgárok térhasználatát, miként érzékelték, tapintották, vették birtokba Szombathely város tereinek, utcáinak változó lelkületét, hol laktak, mely területeken voltak üzleteik, ipari, kereskedelmi gócaik, vallási, közösségi központjaik, szórakozó- és kirándulóhelyeik. A hivatásos fényképészek hagyatékát a művészi önkifejezés céljával fényképező, komoly műkedvelők fotóalbumai, valamint a teljesen hétköznapi, amatőr családi felvételek egészítették ki. A legkorábbi datált fénykép 1880-ból származik, míg a legkésőbbi 1961-ben készült.

Vannak további kutatási tervei a témával kapcsolatban?

Folyamatosan gyűjtöm a szombathelyi zsidóságot érintő fotográfiákat, személyes anyagokat, visszaemlékezéseket. Köszönettel tartozom mindazoknak, akik a világ bármely pontjáról megosztják velem a tulajdonukban fennmaradt információkat, képeket, dokumentumokat. Ez év folyamán például egy Lettországban élő, Szombathelyi felmenőkkel rendelkező családtól érkezett hozzám közel 150 digitalizált fotográfia, amely a szombathelyi Heimler család életébe nyújt betekintést.

Szombathely társadalmi, kulturális, tudományos, gazdasági életében voltak kiemelkedő zsidó-magyar személyiségek?

A Szemtől szemben kiállítás megvalósítása során nem az volt a vezérelvem, hogy a valamely területen kiemelkedő személyiségeket állítsam a középpontba, sokkal inkább az motivált, hogy azok a kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert emberek is “megszólalhassanak”, “láthatóvá váljanak”, akikre ideáig nem fókuszált a történeti kutatás. A történelemet a hétköznapi életet élő emberek szemszögéből, alsó perspektívából kívántam bemutatni. Nézőpontom az volt, hogy a korábban láthatatlanok, a nők, gyerekek sorsa is fényt kapjon, sokuk története, hangja, ez a valóságos többszólamúság épüljön be a munkámba. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lettek volna kiemelkedő személyiségek a szombathelyi zsidó polgárok köréből. Csak egy személyt kiemelve például Kraszna-Krausz Andor (1904–1989) világhírű fotográfust és szakírót.

Jelenleg milyen kutatást folytat?

Jelenleg zajlik egy kutatásom az Institute of Advanced Studies Kőszeg intézményének keretében „Együttélés és megkülönböztetettség Szombathely civil társadalmában. Zsidó nők közéleti magatartásformái és a város egyesületi élete az 1870-től 1944-ig tartó időszakban” címmel, amelyben Szombathelynek a 19–20. századi társadalomszerveződési mechanizmusait, a társadalmi integrálódás és befogadás valóságos esélyeit, a különböző csoportok koalíciós vagy elzárkózási törekvéseit, kiemelten: a zsidó–nem zsidó társadalmi együttélés női vetületét vizsgálom.

Milyen további kutatási tervei vannak?

Középtávú terveim közt szerepel Dr. Bencze József Vas megyei orvosnak a soá időszakát bemutató memoárjának kiadásra való előkészítése: a teljes szöveg gondozása, magyarázó jegyzetekkel való ellátása s a hozzá tartozó bevezető tanulmány megírása.

*

Kelbert Krisztina (Szombathely, 1981) történész, muzeológus, a szombathelyi Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum Történettudományi Osztályának vezetője, az ELTE doktorandusza, a Híres szombathelyi nők könyvsorozat hét kötetének szerzője.

A kiállításról a Networks Overcoming Antisemitism (NOA) készített filmet.

támogatás
Pop up banner

Címkék:kiállítás, Ramat Gan, Szombahely, zsidóság

[popup][/popup]