Egy svéd zsidó politikai menedékjogot kért – saját hazájában

Célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az antiszemitizmus problémájára.

Annika Hernroth-Rothstein, zsidó aktivista, aki Svédországban közismert Izrael-párti és antiszemitizmus-ellenes fellépéseiről, ezúttal menedékjogi kérelmet nyújtott be, hogy így hívja fel a figyelmet a zsidók problémás helyzetre. Szokatlan lépését azzal indokolta, hogy a menedékjog egyebek közt azoknak jár, akik vallásuk miatt üldöztetéstől kell, hogy tartsanak hazájukban. Szerinte a svédországi zsidók már ebbe a helyzetbe kerültek, mivel a törvények egyre jobban korlátozzák szabad vallásgyakorlásukat: nincs mód kóser vágásra, nehezítik a körülmetélést és egyre több az antiszemita támadás. Bár Hernroth-Rothstein tudja, hogy a hatóságok aligha fogadják el kérelmét, az akciót mégis sikeresnek tartja, hiszen felfigyelt rá a nemzetközi média, és végre elindított egy társadalmi vitát. Ha elutasítják a kérelmét – szögezte le – újra folyamodik, de ekkor már egy EU-n kívüli országban.

A Svédországi Zsidó Hitközségek Tanácsa nem kommentálta az akciót, de vannak olyan zsidó aktivisták, akik nem értenek egyet a módszerével. Ők úgy gondolják, túlreagálja a problémát, és árt a tényleges menedékkérőknek. De azt ők is elismerik, hogy az antiszemitizmus tényleges probléma. Emlékeztetnek viszont arra, hogy más európai országokban sokkal súlyosabb a helyzet. Ezt megerősítette Lars M. Andersson is, az Uppsalai Egyetem történész kutatója, aki Magyarországot hozta fel példaként, mint olyan országot, ahol igazán aggasztó mértéket öltött az antiszemitizmus, felemlítve azt az esetet, amikor egy Jobbik-képviselő a zsidó képviselők listázását sürgette a parlamentben. Andersson azonban támogatja a menedékkérő akciót, mint hatékony figyelemfelkeltő eszközt.

A  JTA cikke nyomán: Gacs Katalin