Egy „nem túlzottan jelentős súlyú ügy” következményei

Írta: Radnóti Zoltán - Rovat: Belpolitika, Politika

Nehéz lesz úgy beszélgetni, hogy ha a Szombat nem azt értelmezi, amit leírok, hanem amire szerintük gondolok közben. Megdöbbent, hogy a szerkesztőség jobban tudja nálam, mit gondolok – igazából, és azt is tudja, hogy miért gondolom, sőt azt is, hogy miért tagadom le.

Radnóti Zoltán (Fotó: MTI, Szigetváry Zsolt)

Ezt szerintem ne csináljuk, ebből nem jön ki semmi…

Tisztelt Szerkesztők, kedves Gábor, kedves János!

Ha úgy gondoljátok, hogy Köves Slomó „– vérbeli médiarabbiként –  megmagyarázta hogy itt nem általános politikai támogatásról van szó, ő csak általánosságban fejezte ki egyetértését azzal, hogy Hollik István továbbra is helyet biztosít közössége számára”, ha úgy vélitek, hogy ez a magyarázat világos, kielégítő és megnyugtató Köves Slomó – remélhetőleg csak átmeneti – pártos kampánybeli szerepvállalását illetően, rendben, akkor ne kérdezzetek tovább!

Ha hihetőnek és életszerűnek, hiteles rabbi-szerepfelfogásnak tartjátok, hogy, mint mondta, „ugyanilyen szívesen támogat más pártokat is, ha azok hasonlóképpen azonosulnak közössége törekvéseivel”, ok, elfogadom.

Ha úgy látjátok, hogy csak arról van szó, hogy valaki „rosszul méri föl egy-egy megnyilvánulás következményeit és gyakorlottan helyesbít”, és mindez nem egy hosszú folyamat eddig utolsó állomása, és emiatt nem teljesen érthetetlen, hogy „egyre erősebb az a közvélekedés, hogy az EMIH vezető rabbija föladni látszik óvatos egyensúlyozó politikáját és egyre nyíltabban csúszik (vagy halad) a kormánytábor felé”, én nem kívánlak meggyőzni Benneteket.

Ha szerintetek az, ha egy rabbi beáll egy párt kampánystábjába, „nem túlzottan jelentős súlyú ügy”, hát akkor szerintetek nem az… Ez értékrend kérdése, nem muszáj azt gondolni, hogy Isten és egyes pártok szolgálata két különböző dolog és nem jó összekeverni ezeket, még akkor sem, ha, sajnos, nagy hagyománya van.

Csak azért zavarlak Benneteket ezzel a pár sorral, mert úgy gondoljátok, hogy én, – egyéb hibáim mellett – , még „elkenem a lényeget is”, hogy igazából nekem a FIDESZ-szel van bajom és azt, ha Köves Slomó rabbi más mellett kampányolna, nem venném ilyen szigorúan… Ezt még hangsúlyozom is, pedig valahonnan nyilvánvaló, hogy igazából nem ezt gondolom.

Zavarban vagyok, mert szeretném, ha elhinnétek, hogy azt, hogy én mit gondolok, tényleg én tudom a legjobban a világon.

Jelen pillanatban Ti az állításaim vitatása helyett azt mondjátok, hogy ezt-meg-azt mondom ugyan, de igazából mást gondolok, úgyhogy nem elég, hogy nincs igazam, de még hazudok is… Szóval… így nem fogunk tudni beszélgetni.

Nem! Van egy jó hírem: a világ nagyon egyszerű. Én azt gondolom, amit kimondok vagy amit leírok, éppen úgy, ahogy remélem Ti is.

Azt gondolom és az írom, hogy a rabbinak dolga politizálni, de nem dolga pártok választási kampányaiban szerepet vállalni. Nagyon nem dolga. Egyik párt kampányában sem.

Szerintetek azért füllentek, mert a kormányt pillanatnyilag nem lenne okos a Horthy-kultusz és egyéb okok miatt támadnom.

Tévedtek! A MAZSIHISZ is bírálta és én is bíráltam a kormányt a Horthy Miklóst illető kijelentéseik, gesztusaik miatt. Nem csináltunk taktikai okokból titkot sem a közeli, sem a távoli múltban abból, mit gondolunk erről az ügyről. Köves Slomó pártfogoltja, Hollik István sem tette jól szerintem, hogy Horthyt példaképnek nevezte, de ha nem tette volna, akkor sem tartanám helyesnek, hogy Köves Slomó beszállt a kampányába.

Tisztelt Szerkesztő Urak,

Azt szeretném kérni, hogy a jövőben azzal vitatkozzatok, amit mondok és ne azzal, amiről ti azt gondoljátok, hogy én azt gondolom, és akkor azt sem kell kitalálnotok, milyen alantas megfontolásból nem vagyok éppen őszinte.

Szóba hozzátok még a Jobbik-közeli portálnak adott interjúmat és úgy látjátok, hogy az is politikai szerepvállalás volt, mint Köves rabbié. Pedig – ha helyes döntés volt interjút adni nekik, ha nem – valakivel szóba állni és vitatkozni és valakinek a kampányában részt venni azért mégsem ugyanaz.

Úgy láttam, ahogy régebben Köves rabbi is, hogy meg kell próbálni beszélgetni a jobbikosokkal is, és azokkal is, akik az Alfahírről tájékozódnak. Mindannyiunk dolga elérni, meggyőzni, megkísérelni megváltoztatni őket. Ennek aztán tényleg semmi köze a Jobbik melletti kampányoláshoz, annál kevésbé, mert a Jobbik politikáját azóta nem egyszer hevesen támadtam, pl. amiért felvetették, hogy elvennék a nyolc általánost el nem végzett állampolgárok választójogát.

Valóban, nem kizárólag azt kérdeztem, vajon antiszemiták-e még, mert nem gondolom, hogy egy rabbinak kizárólag erről kellene beszélnie, ezzel a narratívával azt sugallva, hogy aki esetleg már nem antiszemita annyira, azzal minden rendben is volna, mintha semmi más nem számítana.

Azzal, hogy újságotokban azt sejtettétek, politikailag hitet tettem a Jobbik mellett azzal, hogy beszéltem az újságírójukkal, és ezt annak ellenére írtátok le, hogy az interjút követően is nyíltan bíráltam őket, óvatlanul megtévesztették a Magyar Hírlap szerzőjét, szegényt, aki Rátok hivatkozva írja, hogy én megengedő volnék a Jobbikkal.

Mi 25 éve ismerjük egymást. Ismertek engem és pontosan tudjátok, mennyi közöm van a Jobbikhoz. És mégis leírjátok…

Köves Slomó rabbi viszont expressis verbis kampányol a Fidesz jelöltje mellett, majd félszívvel bocsánatot kér ezért, majd megint másnap inkább mégsem kér érte bocsánatot, vagyis a tudomány mai állása szerint most is úgy gondolja, hogy jól tette.

Követem a cikketek gondolati ívét, és nem látom a kettőnk közötti párhuzamot, Köves Slomó kampányol egy pártnak, én nem kampányolok a Jobbiknak, de még másnak se. Sem most, sem a múltban és biztosak lehettek benne, hogy a jövőben sem fogok.

Ez szerintem könnyen észrevehető különbség.

Ne kenjük el, beszéljünk világosan.

Üdvözlettel:

Radnóti Zoltán rabbi

*

A kitartó Radnóti rabbi ismét nekünk gyürkőzött.

Ezúttal már nem válaszolunk, hiszen mint előző cikkében a rabbi is bölcsen megállapította: jobb sorsra vagyunk érdemesek.

Csak jelezzük: Magyarországnak egyetlen zsidó lapja van, ahol érdemi közéleti viták zajlanak, és a sokféle vélemény mellett az ellenvélemények is megjelenhetnek. Ez a lap a Szombat.

Megesik, hogy mi itt, a szerkesztőségben sem a véleménnyel, sem pedig az ellenvéleménnyel nem értünk egyet, és ha fontos, ezt el is mondjuk.

És reméljük, hogy mi, a magunk részéről, tartani tudjuk a mértéket. (A szerk.)

támogatás