Egy kényelmetlen ember élettörténete – Interjúkötet Petri Györggyel
Teljes terjedelmében eddig még sosem publikált Petri-interjúkötet jelent meg. A radikális nonkonform költővel készült életút-interjú kiadója a Schmidt Mária által igazgatott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány ( a KKETTK Alapítvány) és a Demeter Szilárd által igazgatott Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM). A szöveget a a KKETTK Alapítvány által működtetett Kertész Imre Intézet gondozta.
Alább a meghívó szövege olvasható:
Petri György (Budapest, 1943. december 22. – Budapest, 2000. július 16.) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, újságíró. Költészete nélkül nem írható le a XX. század utolsó harmada Magyarországon. A ’80-as, ’90-es évek egyik kultikus alakjának versei nem csupán a kommunista diktatúra mibenlétéről szóló kordokumentumok, hanem annak példái is, hogy az egyéni szabadság lehetetlennek ítélt körülmények közt is megőrizhető.
A Kertész Imre Intézet gondozásában, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös kiadásában most megjelent kötet Tasi József irodalomtörténész Petri Györggyel készített, teljes terjedelemben eddig még soha nem publikált életútinterjújának szerkesztett változatát tartalmazza, terjedelmes jegyzetanyaggal és válogatott életrajzi mutatóval kiegészítve. A beszélgetéseket Tasi József a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársaként 1993 novembere és 1994 februárja között készítette a költővel, és bár a hanganyag és a gépirat a PIM-ben elérhető a kutatók számára, annak szerkesztett leiratát az olvasóközönség teljes terjedelemben most ismerheti meg.
A kilenc beszélgetés egy-egy fejezetként jelenik meg a könyvben, amelyekben először mesél Petri részletesen a gyermekkoráról, szüleiről, nagyszüleiről, gimnáziumi éveiről, meghatározó toldys tanárairól, az Antall-féle könyvrongálási botrányról, az egyetemről és a barátairól. A személyes beszélgetésekben ott a Kádár-rendszer korrajza, a diktatúra mindennapokra gyakorolt hatása és az ellenzéki lét minden sajátossága: az igazoltatások, a lehallgatások, a követések, az ellenzéki kezdeményezések és azok működése.
Mindezeken túl egy már-már szélsőségesen őszinte, szenvedélyes, zabolátlan és bátor ember életútját is megismerhetik az olvasók, aki a szabadság megszállottja volt, és akinek a verseiből a fiatalok megérthetik, hogyan élhettük túl a kommunizmust.
„Vannak kényelmetlen emberek. Így, vannak, jelen időben, mert a kényelmetlen emberekben az a legkényelmetlenebb, hogy még haláluk után is jelen maradnak az életünkben. Ilyen kényelmetlen ember Kertész Imre vagy Csoóri Sándor, Németh László vagy Szőcs Géza. Vagy Petri György. A kényelmetlen ember azért kényelmetlen, mert nem tűri a beskatulyázást. Ráteszel egy címkét, lerázza magáról. A kényelmetlen ember néha igazat mond, néha meg olyan igazat, ami nem a te igazad, de úgy mondja azt az igazat, ami nem a te igazad, hogy muszáj foglalkoznod vele. A kényelmetlen embert nem tudod zárójelbe tenni.” – írja Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a kötet előszavában.
A könyvbemutató időpontja és helyszíne: Kertész Imre Intézet; 2023. június 5.; 17:00 óra
Petri György a XX. század utolsó harmadának egyik legjelentősebb költője, aki soha nem hagyta magát elhallgattatni. A ’60-es évek elejétől jelentek meg első versei; az 1980-as évek második felében indexen volt, 1975 és 1988 között csak szamizdatban vagy külföldön jelentek meg könyvei. Meghatározó alakja volt a ’80-as években formálódó demokratikus ellenzéknek. 1981-től 1989-ig szerkesztette a Beszélő című szamizdat folyóiratot. A kádárizmus éveinek legvagányabb költőjeként gyűlölte a gyávaságot és az öncenzúrát, a szabadság megszállottjaként írta verseit. Szokatlan, személyes hangneme, nyelvi játékossága és humora népszerűvé tették, egyéni szóalkotásai gyakran szállóigévé váltak. 1990-ben József Attila-, majd 1996-ban Kossuth-díjat kapott. Petri György – egyebek között verskéziratokat, töredékeket, naplórészleteket és naplószerű feljegyzéseket tartalmazó – hagyatékrésze 2013-ban került a KKETTK Alapítvány Archívumába. A hagyatékot 2017 óta a Kertész Imre Intézet gondozza.
