Jelentés az antiszemitizmusról – mely senkit nem érdekel

Furcsán alakult Magyarország szereplése a Jeruzsálemben szervezett antiszemitizmus elleni konferencián.

 Hazánkból tekintélyes számú küldött utazott az izraeli fővárosba: a magyar kormányt öt fő képviselte, a Mazsihiszt kettő, az (EMIH által gründolt) Tett és Védelem (TEV) alapítványt szintén kettő, de néhány független személy is részt vett a tanácskozáson. Az antiszemitizmussal hírbe hozott EU tagországok – mint Görögország, Litvánia, Lengyelország – igen komolyan vették a tanácskozást, és komoly erőket delegáltak Jeruzsálembe.

Magyar zsidó delegáció – értékelhető mondanivaló nélkül

Zoltai Gusztáv, Fröhlich Róbert és Garai-Édler Eszter a konferencián

Mint hírlik, a konferencia szervezői időben felkérték a magyar zsidóság képviselőit, így persze a Mazsihiszt is, a részvételre. A témával itt mindig is Feldmájer Péter elnök foglalkozott, ő tartotta a témába vágó expozét a Zsidó Világkongresszus budapesti ülésén is. A felkérés nyilván nála landolt (ő tud angolul,) ám épp a konferenciát megelőző időszakban zajlottak a Mazsihiszben a legvadabb belharcok, majd ezt követte az elnökbuktatás. Miután a Síp utcai hagyományok a „győztes mindent visz” gyakorlatát követik, a megbuktatott Feldmájer Péter már nem utazhatott a jeruzsálemi konferenciára. A leváltott elnököt ismerve feltételezhetjük, hogy készült a rendezvényre, ám ebből az is következik, hogy mindebből – megbuktatása után – semmit nem osztott meg az őt eltávolítókkal. (Valószínűleg már nem is beszéltek egymással.) A Mazsihisz küldöttsége így Feldmájer – és minden mondanivaló – nélkül érkezett a helyszínre.

Magyarországról így két beszámoló hangzott el: Rétvári Bence államtitkár a plenáris ülésen ismertette, hogyan küzd a magyar kormány az antiszemitizmus ellen; Garai-Édler Eszter pedig az EU-tagállamokkal foglalkozó szekcióban részletezte, hogyan járult hozzá a magyar kormány az antiszemitizmus felgerjesztéséhez.

Elhatárolódás és mentegetőzés

Garai-Édler Eszter, ismert antifasiszta aktivista, több náciellenes megmozdulás szervezője, magánszemélyként kapott meghívót a konferenciára. Mivel a zsidó közösség részéről más nem adott összefoglalót a honi helyzetről, a szervezők az ő mondandóját tekintették hivatalos országjelentésnek. Külön politikai baklövés volt, hogy ezt a szöveget – merő barátságból – Fröhlich Róbert főrabbi, a Mazsihisz küldöttségének tagja olvasta föl, amiből sokan ezt vélhették a Mazsihisz hivatalos álláspontjának.

A magyar kormánydelegáció. Középen Böhm Dávid (Külügyminisztérium) és Szabó György, a Mazsök kuratóriumának elnöke

A szöveg elhangzása után általános elhatárolódás és mentegetőzés kezdődött: a kormányképviselők egyoldalúnak nevezték az elhangzottakat, a zsidó szervezetek képviselői pedig a kormányküldöttség felé jelezték sietve, hogy nem azonosulnak az elhangzottakkal. (Noha a szöveget minden magyar résztvevő idejében megkapta). Mivel tehát a magyar zsidóság képviselői nem azonosultak az országukról szóló jelentéssel, nem tudtak közös álláspontot kialakítani. A szervezők – látván a zűrzavart – ezt tudomásul vették.

 Nem álltak a nyilvánosság elé önálló értékeléssel a Tett és Védelem küldöttei sem. Bodnár Dániel, a TEV kuratóriumi elnöke szerint „készítettek írásos anyagot, ám azt az elhangzott beszámoló mellett, annak szakmaiatlansága okán nem lett volna értelme nyilvános vitára bocsátani, így átadták azt a szervezőknek”. A Szombat érdeklődésére, hogy az általuk készített összeállításba betekintést engednek-e, Bodnár Dániel azt válaszolta, hogy az még „szakmailag kiforratlan”, ezért nem publikus.

 A konferenciáról szóló magyar nyelvű tudósítások (itt, itt és itt) szűkszavúak, és Garai-Édler Eszter jelentését alig vagy egyáltalán nem említik.

A kínos magyarázkodás, majd a kínos elhallgatás talán elkerülhető lett volna, ha a magyar zsidó résztvevők gondoskodnak saját, nyilvánosság előtt vállalható mondanivalóról is.

Ha a Mazsihiszt nem, az EMIH-et érdekli?

További furcsaság, hogy egy nagyon is használható jelentés alig kapott visszhangot. A Mazsihisz mellett önkéntesként működő fiatalok egy csoportja (mely egyelőre az „antiszemitizmust figyelő és kutató csoport” nevet viseli) 2012 áprilisa óta gyűjti és rendszerezi az információkat az antiszemita incidensekről. A 2012 évről szóló jelentésüket magyar, angol és héber nyelven is megjelentették.

A kiadvány címlapja

A korrekt összeállítás iránt azonban – szerkesztői szerint – a Mazsihisz vezetői nem mutattak érdeklődést, és a konferencián sem használták. Pedig az anyagot már a ZSVK budapesti konferenciáján is osztogatták, és Jeruzsálemben is ezt tették – átütő eredmény nélkül. A nagyon hasznos kiadványnak, melyhez hasonló más országokban már van, de nálunk úttörő jellegű, egyszerűen nincs gazdája. Aki kézbe veszi, elcsodálkozik, hogy szerző és kiadó feltüntetése nélkül jelent meg, nem tartalmaz forrásokat, hivatkozásokat (utóbbiból már gond is származott) és kézen-közön terjed.

Készítői, a Mazsihisz érdektelenségén okulva remélik, hogy a Tett és Védelem jobban hasznosítja majd a csapat munkáját. Aki tehát arról panaszkodik, hogy a (TEV munkáját is elindító) Chabad-EMIH mozgalom „nyomul”, az most láthatja, miért is tud nyomulni: a Mazsihisz által válasz nélkül hagyott kihívásokat az EMIH látványosan igyekszik megválaszolni, vagy legalábbis jelét adni annak, hogy foglalkozik ezekkel az ügyekkel.

Az antiszemitizmust monitorozó csapat különben utoljára a 2013. májusi antiszemita incidensekről készített összeállítást, a média beszámolói alapján.

Bodnár Dániel azonban – noha nagyra értékelte a fiatalok lelkesedését – az együttműködést attól tette függővé, hogy „lesz-e lehetőségük a lelkes és jó szándékú, de sok esetlegességgel terhelt, esetenként politikailag motivált munkamódszerről profi színvonalra áttérni.”

Impozáns tervek

Hogy milyen a TEV által emlegetett profi színvonal, azt – értékelhető dokumentum híján – egyelőre nem tudhatjuk.

Bodnár Dániel

 Bodnár Dániel azonban nagyszabású terveket helyezett kilátásba. Elmondása szerint országos, reprezentatív felmérést készítenek az antiszemita előítéletekről, melynek eredményét november 15-én fogják publikálni. Ezt a továbbiakban évente kétszer kívánják megismételni. Úgyszintén átfogó adatfelvételre készülnek a magyarországi zsidóság közegében. Mint mondta, mindkét felmérés szakmai hátterét a témában legjáratosabb honi szakember, Kovács András biztosítja.

Kérdésünkre Kovács András megerősítette, hogy valóban tárgyaltak ilyen projektekről.

Bodnár Dániel azt is kilátásba helyezte, hogy az antiszemita incidensekről „a nemzetközi standardoknak megfelelő, a jövőben értelmes diskurzus alapját képezni hivatott, havi jelentést készülnek kiadni.”

Nagy érdeklődéssel várjuk a beígért, magas szakmai színvonalú, hiánypótló antiszemitizmus felméréseket. Addig pedig ismételten ajánljuk olvasóink figyelmébe a fiatal önkéntesek fent említett anyagát, mint a jelenleg elérhető legjobb összeállítást.

*