Egy bonyhádi-pécsi zsidó család története
Emlékek a Soá 80. évfordulóján
Vidor György és felesége 2013-ban
Pécs és Bonyhád zsidóságát összekötötte a történelem. Az első pécsi zsidók Bonyhádról és a környékbeli Tolna megyei falvakból érkeztek a Mecsekaljára a 19. század első felében. A pécsi hitközség első rabbija, Lőw Izrael, 1788-ban Bonyhádon született, ahol atyja dáján (a hitközség bírója) volt. A bonyhádi származású, Pécsre telepedett Engel Péter megszerezte a mai Zrínyi u. 12. sz. alatti telken lévő házat, és 1825-től ennek egyik szobájában gyűltek össze a pécsi zsidók istentisztelet tartására. A lakás eme hitéleti funkciója egészen 1843-ig, az első zsinagóga felavatásáig fennállt. Az ő fia volt „jánosi” előnévvel nemességet szerző Engel Adolf, aki faipari nagyvállalkozóként iparágában a monarchia egyik meghatározójává vált. Ő indította el Komlón a nagyipari kőszénbányászatot, vasutat épített az országos szénkereskedelemhez. Az 1878-as párizsi világkiállításon aranyérmet szerzett. Pécsi városfejlesztőként házakat épített, megvette és kulturális központtá fejlesztette a Czindery-kertet, a Balokány-ligetben uszodát bővített, gőzfürdő hozott létre, tagja és támogatója volt a hírneves Pécsi Dalárdának. Zsidó hitközségbeli adakozó kedvét iskolaalapítások, a városban megépült két zsinagóga létrehozásában betöltött szerepe jelzi. 1844-től a pécsi zsidó hitközség elöljáróvá, 1874-ben elnökké választotta.
A pécsi és a bonyhádi zsidók sorsát a soá is egymáshoz láncolta. A pécsieket a Lakits laktanyai gettóból 1944. július 4.-én, a bonyhádiakat két nappal később, július 6.-án ugyaninnen, a második pécsi deportáló szerelvénnyel indították Auschwitzba, a halálba.
Emlékezetül álljon itt egy bonyhádi-pécsi zsidó család története.
- június 28. A Vidor család 22 éves fia, Vidor György a munkaszolgálatban kapta meg a bonyhádi gettóban szenvedő családja szűkszavú levelét: „mind megvagyunk, a körülményekhez képest”. Mint utólag megtudta: ezekben a napokban kínozták meg édesapját a Pestről levezényelt nyomozók, vallja be, hogy hova rejtette a családi ékszereket és ezen a napon ürítették ki a gettót és vezényelték a zsidókat a zsinagógába majd a sportpályára.
- július 3. Újabb levél a családtól: „Édes fiam! Itt vagyunk Pécsett. Elmegyünk munkára, de ezen ne búsulj, mert jó dolgunk lesz, és együtt leszünk.”
- július 5. ” Édes Gyurkám, még itt vagyunk, úgy hírlik, hogy holnap tovább megyünk.”
-
Vidor György apjának utolsó levele a gettóból
Ugyanezen a napon Vidor György a család bonyhádi címére írott lapját ezzel a hivatalos közléssel kapta vissza, felülbélyegezve: „Elköltözött”.
A héttagú család hat tagját meggyilkolták. Emléküket hat botlatókő őrzi Bonyhádon. Egyetlen túlélőjük, Gyuri megőrizte azt a 23 levelet, melyet munkaszolgálatosként, szüleitől és testvéreitől kapott, a bonyhádi és pécsi gettóból.
Vidor György és Auschwitz túlélője Lőwy Magdolna 1946-ban zsidó esküvőn fogadtak örök hűséget egymásnak Bonyhádon. Magdi egy sötét szoknyát és a Joint-tól kapott kosztümkabátot, Gyuri pedig apja öltönyét viselte, amit a szomszéd asztalos családja őrzött meg számára. Ebédre dinsztelt húst ettek, ennek azóta is „esküvői dinsztelt hús” a neve a családban.
Gyuri 1947 márciusában befejezte a jogi egyetemet. Ő volt Bonyhádon a zsidó hitközségi ellenőr, majd pénztáros, aktív szerepe volt abban, hogy 1947. december 21-én felállították a bonyhádi zsidó temetőben a holokauszt bonyhádi áldozatainak emlékművét.
Vidor Györgyöt 1950-ben egy megszűnt bonyhádi gyárból Pécsre helyezték át. Ő és felesége, Magdi Pécsett is folytatták a család zsidó hagyományait. Gyuri a pécsi zsidó hitközség egyik elöljárója lett, majd négy évig alelnöke.
Magdi így mesélt: „Akkor Schweitzer Jóska volt itt Pécsett a rabbi. Tőle kaptam a hitközségnél egy félnapos állást, amikor átköltöztünk. Aztán a két család nagyon jó barátságba került, össze is jártunk. Természetesen a heti programból soha nem hiányzott, hogy minden péntek este és szombaton elmentünk a zsinagógába, istentiszteletre. Egyetlen zsidó ünnepet sem hagytunk ki, soha. A női tagozatban úgy tizenöten, tizenhatan voltunk, de az idő könyörtelenül ritkított bennünket. Amikor aztán én is elmaradtam a mozgási nehézségeim miatt, már csak öten –haton voltunk. Általában mi intéztük a kulturális rendezvényeket, az ünnepi összejöveteleket.
Itt Gyuri közbevágott: „Azt is mondd el, hogy Te voltál a krónikás, és évtizedekig vezetted a közösség krónikáját.”
„Igen, de aztán ezt is átadtam az utódomnak.”
Az 1946-os zsidó esküvőn az életre szóló hűség fogadalma valóban egy életre szólt, vagyis 73 évre. Vidor György 2019-ben, 97 éves korában bekövetkezett haláláig tartott, aki a pécsi zsidó temetőben nyugszik.
– Ti soha nem veszekedtetek?
– „Unberufen, nem. Komolyan soha. Szeretjük egymást.”
Vidor Györgyné – Lőwy Magdolna a Pécsi Zsidó Hitközség Dr. Szántó László Szeretetotthonában él, decemberben tölti majd be a 100. születésnapját. Családja rendszeresen látogatja, és kedves egyéniségét mindenki szereti. Példája az élet szeretete.
Mazel tov!
