Duray Miklós – szlovákiai magyar politikus zsidó gyökerekkel

Duray Miklós halálhíre persze eljutott Amerikába is, és meglepett, amikor azt olvastam, hogy a losonci zsinagógában búcsúztatták. Annyiban persze érthető ez, hogy Duray, a szlovákiai magyar politikus, író és egyetemi tanár Losoncon született.

Ahogy olvastam, a „közösségi célokra felújított losonci zsinagógában” ravatalozták fel koporsóját és ott is vettek végső búcsút tőle.

Ami még meglepőbb volt, hogy megjelent Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó, továbbá Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, ott volt Szili Katalin és Potápi Árpád is. Megjelentek szlovákiai magyar politikusok is, Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke, Berényi Miklós, Forró Krisztián, Csáky Pál és Gubik László is, aki egykoron magyar jobbikosokkal is együttműködött.

Várták Boris Kollárt, a szlovák parlament elnökét is, de ő az utolsó pillanatban lemondta a meghívást.

Duray nem volt zsidó vallású, de szenvedélyesen kutatta családtörténetét, és büszke volt zsidó felmenőire. Ezt itt Amerikában, ahol élek, tudtam meg évtizedekkel ezelőtt. Duray is hosszabb időt töltött az USA-ban az 1980-as években, sőt, Kutyaszorító című könyve is New Yorkban jelent meg a Püski Kiadónál. A Püski írógárdájában komolyan jelen volt a magyar szélsőjobb, de Duray könyve kivétel volt. Könyvéhez az előszót Csoóri Sándor írta és azt Tamás Gáspár Miklós is méltatta. TGM azt írta a műről, hogy Duray „híres, bár nemigen olvasott” könyvet jelentetett meg.

Valóban, kevesen olvasták azt. Sokan talán unalmasnak találták, de én Duray aprólékos részletekre kiterjedő és tényszerű beszámolóit nemcsak érdekesnek, de már-már ellenállhatatlannak és hitelesnek találtam. Duray nem nagyzolt, mondatai mérnöki pontossággal írták le küzdelmét.

Egyike volt azon keveseknek, akiket a csehszlovák kommunista hatóságok bebörtönöztek. Polgárjogi tevékenysége miatt 1982-től 1985-ig összesen 470 napot töltött vizsgálati fogságban.

Már a Kutyaszorítóban ír arról, hogy apai ágon részben zsidó származású, a Wertheimer család leszármazottja. Azt írja, az osztrák zsidó nemesek „egyik leány sarja, akinek édesanyja Kháán Sophie volt, megismerkedett a múlt évszázad közepe táján az egyik Welser ifiúrral, amiből házasság kerekedett, s ők lettek apai részről nagyanyai dédszüleim.”

Távoli rokonságnak tűnt, de Duray fontosnak tartotta. Később már azt írta, hogy apai részről a “Duray ág francia hugenotta származék. A női ág részben Welser német nagypolgári származék (Welser Philiphine II. Habsburg Ferdinánd főherceg hitvese volt), valamint Wertheimer német-zsidó eredetű gyökér (Wertheimer Samuel Magyarország rabbija volt).”

Duray itt rabbi Samson (Szimcha) Wertheimerre céloz, aki magyarul Wertheimer Sámsonként ismert, és a bécsi császári udvar főintézője, bankárja, és hadi beszállítója – egyszóval ún. udvari zsidó (Hofjude) – volt I. Lipót, I. József és VI. Károly császár uralkodása alatt.

2007-ben egy szélsőjobboldali cseh portál listáján az jelenik meg hogy „Duray zsidó”. A “Nemzeti Művelődési Intézet” elnevezésű szélsőjobboldali honlapon (www.vzdelavaci-institut.com) a “Zsidók és zsidó származásúak részvétele a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság, a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság politikájában 1989 után” cím alatt listázták a zsidó származásúnak nyilvánított politikusokat – köztük Duray Miklóst.

Erre talán az sarkallta a listázókat, hogy Duray belépett a Szabad Demokraták Szövetségének elődszervezetébe, a Szabad Kezdeményezések Hálózatába. „Kis János felkért, hogy lépjek be a Hálózatba, és én beléptem.” De amikor 1988 novemberében megalakult az SZDSZ, Duray már nem volt hajlandó abban részt venni. Károlyi Mihályt, mint példaképet nem tudta elfogadni. Megjegyezte: “Sajátos, hogy ebben a társaságban jelen volt Konrád György is, aki ettől a pillanattól nem volt hajlandó szóba állni velem, noha én apai nagyanyám révén dédanyai, Wertheimer-i ágon Lukács György rokona vagyok.”  (Az idézetek Köteles Szabolcs Durayval készült interjújából valók, azt a Kassai Magyarok Fóruma jelentette meg 2020 nyarán.)

2013-ban Pozsonyban jártam és ott találkoztam a helyi zsidó közösség vezetőjével, Igor Rintel-lel. Keserűen panaszolta, hogy Esterházy Jánosból, az egykori szlovákiai magyar politikusból, Budapesten “zsidómentőt” faragtak. A szlovák zsidó közösség, szlovák történészek tiltakoztak. Úgy vélték, hogy Esterházy tevékenységét és szerepét, valamint a szlovák holokauszt történetét Budapesten, enyhén szólva, félremagyarázták. (A szlovákiai zsidók tiltakozásáról a Szombat 2012 január 25-én adott hírt.)

Ekkor írtam egy levelet Duraynak, álláspontjáról érdeklődtem. Nem válaszolt.

Temetésekor az ökumenikus gyászszertartást a nyékvárkonyi Zsidó János katolikus esperesplébános és a református Somogyi Alfréd lelkész, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának a dékánja szolgáltatta. A jelenlevők a zsinagógában elénekelték a magyar Himnuszt is.

Durayt a losonci református temetőben, felesége sírja mellett helyezték végső nyugalomra.

Nyugodjon békében.