Döntött a közgyűlés – nem lesz önálló egyház a BZSH
A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) közgyűlése csütörtök délután 31:20 arányban leszavazta azt a javaslatot, mely szerint a BZSH 2011-ben elvesztett önálló egyházi státusza visszaszerzésére törekszik. Újdonság: Külkereskedelmi Szakgimnáziumot vesz át a hitközség.
Kunos Péter ügyvezető igazgató, Ács Tamás elnök és Gádor György alelnök egy korábbi közgyűlésen
Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a Mazsihisz háza táján nagy visszhangot váltott ki egy kezdeményezés: eszerint a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) megpróbálta volna visszaszerezni 2011 előtt is meglévő, bár különösebb gyakorlati jelentőséggel nem bíró egyházi státuszát. A Mazsihisz részéről elhangzottak olyan aggodalmak, hogy ez akár a kiválás felé vezető úton tett első lépés is lehet – amit a kezdeményezők és a BZSH elnöke, Ács Tamás is határozottan cáfoltak.
Az ügy előzményeiről részletesen írtunk. Szerepet játszott ebben a Rabbiképző–Zsidó Egyetem rektorválasztása, melynek során első ízben nem rabbi került az intézmény élére. Szerepet játszottak a nem túl radikális reformkezdeményezések, amibe a Mazsihisz vezetése is szerényen beszállt, amikor a „Világra nyitott zsidóság” jelszóban összegezte törekvéseit. Az önállósodási törekvések hívei – vélték sokan – valójában a reformok elleni bástyát hoztak volna létre. Mindennek spiritus rectora lett volna Frölich Róbert főrabbi, a BZSH önállósodásának határozott támogatója.
Frölich Róbert főrabbi egy korábbi közgyűlésen
A BZSH elöljárósága az egyházi önállósodás mellett foglalt állást, és 3/2018-as határozatában egy négyfős bizottságot választott, amelynek feladta volt, hogy az egyházi státusz visszaállításának lehetőségeit tisztázzák, beleértve az állam képviselőivel folytatott tárgyalást is. Tárgyalásokra nem került sor, mert a BZSH elnöke ezt a közgyűlés felhatalmazásához kötötte.
A fenti lépés erősen megosztotta a BZSH tagságát, mely két táborra szakadt. A viták a BZSH-Mazsihiszben Frölich Róbert országos főrabbi lemondásában, és Heisler András Mazsihisz-elnök erre adott válaszában csúcsosodtak ki.
Ács Tamás BZSH elnök ezért – mint azt a Szombatnak elmondta – mindenképpen szükségesnek tartotta, hogy a közgyűlés döntsön az ügyben. Az ügy fontosságára való tekintettel az elnök titkos szavazást rendelt el.
A május 24-i csütörtöki közgyűlés – más napirendi pontok mellett, mint a 2017-es zárszámadás elfogadása döntő többséggel – ebben a kérdésben volt hivatott dönteni. A 16 órától 20.30-ig zajló gyűlésen több, mint kétórás vita előzte meg a szavazást, melynek során a két tábor hívei kifejthették álláspontjukat.
Szavaz a BZSH közgyűlése (A felvétel egy korábbi alkalommal készült.)
Az önállóság ellenzői megismételték: ugyan miért lenne ez előnyös a BZSH-nak ez az önálló státusz? Vajon jobb lenne ettől a vallási élet vagy az oktatás? Felmerült a kérdés: volt-e joga az elöljáróságnak ilyen kezdeményezéssel élni, amire a válasz az volt, hogy joga volt hozzá, csak sok közösségben zavart keltett és félreértésekre adott okot.
A vita végén voksolt a közgyűlés: 31 fő a javaslat ellen szavazott, melyet csak 20 fő támogatott – köztük az elöljáróság tagjai. A képviselő-testület tehát, egy igen nagy horderejű kérdésben, leszavazta az elöljáróságot. Ilyesmire az elmúlt években nem volt példa.
Ács Tamás BZSH-elnök leszögezte, hogy ezzel a kérdés lekerült a napirendről.
Heisler András Mazsihisz-elnök, aki a BZSH-közgyűlésen egyszerű küldöttként volt jelen, lapunknak úgy fogalmazott: „Az az irányzat győzött, amely meg akarja tartani a Mazsihisz egységét és egységes érdekképviseletét.”
Egy további alapszabály-módosítási kísérletet elutasított a közgyűlés, mely arra irányult, hogy a közösséget már nem vezető rabbi automatikusan legyen a képviselő-testület tagja. Ez a javaslat 2/3-os többséget igényelt volna. Három javaslat-változat volt, de még 50%-ot sem ért el a szavazáson egyik javaslat sem.
Szóba került a közgyűlésen, hogy a hitközség elöljáróságának több munkát kellene belefektetni a zsinagógajárók gyarapításába, a fiatalokra gyakorolt vonzerő növelésébe, az egyes zsinagógai körzetek minján-gondjainak megoldásába. Az oktatás megerősítésének fontosságát, minőségének javítását is hangsúlyozták.
Egyéb napirend pont alatt szerepelt, hogy az elöljáróság döntött arról, hogy a BZSH Külkereskedelmi Szakgimnáziumot alapít Budapest XIII. kerületében, pontosabban saját működtetésébe vesz át egy már korábban alapított intézményt. Salusinszky András, az iskola leendő igazgatója nyújtott tájékoztatót az iskola terveiről.
Salusinszky András
Idén szeptemberben indítanák az oktatást, a jelentkező diákok számától függő tanári gárdával. 600 fős lehet az iskola tanulólétszáma az engedélyek szerint, de ezt várhatóan nem meríti ki az első körben jelentkezők száma. Nappali és esti tagozaton különféle OKJ-s tanfolyamokra, összesen 12 szakra lehet majd jelentkezni, elsősorban kereskedelmi, pénzügyi, logisztikai, turisztikai és informatikai területen.
