Díj-infláció

Az ötvenes években volt szokásban, hogy a kiemelkedő tudományos és művészi tevékenység honorálására létrehozott Kossuth-díjat a munkásosztály élenjáró képviselői kapták – hiszen a kor hivatalos felfogása a munkásosztályt tekintette az emberi nem élcsapatának. 1956 után ezzel a gyakorlattal felhagytak.

Idén a zsidó közösséghez köthető magas szintű kulturális, oktatási és tudományos tevékenységet honoráló Scheiber-Sándor-díjat egy üzletembernek adta át Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár.

A zsidó közösséget jól ismerők tudják, hogy Győrfi László, az EMIH-Magyar Zsidó Szövetség elnöke kétségtelen érdemeket szerzett a Chabad-Lubavics/EMIH gazdasági fejlesztésében, kóser üzlethálózatának kialakításában és a közösség építésében. Ezek valódi érdemek, de a tudományhoz nem sok közük van.

A kitüntetést Frölich Róbert országos főrabbi is furcsállotta és facebook posztjában idézte az alapítók szándékát:

“Az első ízben 1996-ban átadott Scheiber Sándor-díjat azok a magyar állampolgárok, illetve határon túl élő magyarok kaphatják meg, akik kiemelkedőt alkottak a hebraisztika, a judaisztika, a zsidó vallás- és művelődéstörténet, az oktatás, valamint a zsidók és a nem zsidók közötti párbeszéd, illetve a tolerancia előmozdításáért.”

A teljesség igénye nélkül néhány díjazott – folytatja Frölich –: Domán István, Komoróczy Géza, Rózsa Huba, Voigt Vilmos, Schweitzer József, Gábor György, Fröhlich Ida, Karasszon István, Tatár György, Féner Tamás, Slomo Spitzer, Jehuda Don, Pinchas Artzi, Erős Ferenc, Michael Silber és még sokan mások.”

*

Ám a díjra jogosultak körét időközben törvényben módosították, először 2016-ban, aztán 2018-ban.

Ezek értelmében a díjat megkaphatja az is, aki „az egyházak társadalmi beágyazottságának kiszélesítése terén fejtett ki kiemelkedő tevékenységet, hozott létre kimagasló eredményt, illetve munkásságával az egyház közfeladat-ellátásának kiszélesítésében ért el jelentős eredményt”.

A fentiek értelmében tehát gyakorlatilag bárki megkaphatja a Scheiber-díjat, aki valamelyik egyház vagy azok alá rendelt intézmény munkatársaként nyújt – az odaítélők megítélése szerint – kiváló teljesítményt. Ez megkönnyíti a politikai lojalitás díjazását is – ami kétségkívül a díj inflálódását jelenti.

2018-ban Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) titkára részesült a díjban, 2019-ben Róna Tamás főrabbi, 2020-ban pedig Lebovics Ábrahám, a munkácsi zsidó közösség elnöke.

E díjazottak közösségszervező, érdekvédő tevékenységükről ismertek, nem pedig széles körben elismert tudományos teljesítményükről – de utóbbi, mint láttuk, 2018 óta nem is szükséges feltétel.

A díj 2019 évi kitüntetettjéről, Róna Tamás főrabbiról ráadásul időközben kiderült, hogy diplomadolgozata – az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem állásfoglalása szerint – plágiumra épült. Ezt a díj odaítélésekor hivatalosan még nem tudhatták az illetékesek, azóta pedig nem tartották szükségesnek, hogy erre reflektáljanak.