Csökkenő biztonságérzet mellett is kitart az európai zsidó közösségi vezetők optimizmusa

Az antiszemitizmus elleni küzdelem továbbra is a legnagyobb kihívás az európai zsidóság számára, derült ki a JDC-ICCD friss felméréséből, melyben európai zsidó közösségi vezetőket és szakembereket kérdeztek. Ez az eredmény az október 7-i véres terrortámadást követően nem tűnik meglepőnek, az adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy már 2011 óta fokozottan előtérbe került az antiszemitizmus kérdése, és 2021 óta az európai közösségi vezetők a legfontosabbként kezelik a zsidó közösségeket érintő fenyegetések közt.

Az október 7-én történtek hatását tükrözi, hogy Izrael Állam támogatása 2021-ben még a 14. helyen szerepelt a prioritások között, 2024-re azonban az 5. helyre lépett elő. A lista első négy szereplője stabilan tartja magát 2018 óta, bár a sorrendjük olykor változik. Az antiszemitizmus elleni küzdelem mellett itt szerepel még a zsidó oktatás megerősítése, a közösségükben élő rászoruló zsidók támogatása, és a fiatal vezetők bevonása a döntéshozó testületekbe.

A prioritási lista alsóbb helyeire kerültek a zsidó közösségi szervezetek fenntarthatóságát érintő kérdések, így például a vezetők képzése és fejlesztése is. Az adatokból 2011 óta az a tendencia rajzolódik ki, hogy a közösségi vezetők között nem mutatkozik nagyobb igény vagy érdeklődés ezen témák iránt, ráadásul idén mind a stratégiai tervezés, mind pedig a vezetői utódlás kérdéskörénél 3%-os csökkenést is láthatunk a 2021-es eredményekhez képest. Pozitívum ugyanakkor, hogy a szervezeti vezetés területén javulás látszik a nők által betöltött vezetői pozíciók arányában.

A JDC Nemzetközi Közösségfejlesztési Központja (International Centre for Community Development – JDC-ICCD) 2008. óta hatodik alkalommal készítette el kutatását 32 országban zsidó közösségi vezetők és szakemberek megkérdezésével. A kutatás során összesen 879 válasz érkezett a 10 nyelven elérhető online kérdőívre 2024 márciusában és áprilisában. Magyarországot idén 41 válaszadó képviselte.

A 3-4 évente elvégzett kutatás célja, hogy hosszú távon figyelemmel kísérje a zsidó közösségeket érintő trendeket, kihívásokat és problémákat, és ezek alapján összehasonlításokat végezzen a korábbi évek adataival. A kutatás többek között a biztonság, a kivándorlás, a zsidó közösségi élet jövője, Izrael és az európai zsidóság közötti kapcsolatok alakulása, valamint a belső közösségi kérdések terén vizsgálja a zsidó közösségek vezetőinek és szakembereinek véleményét. Emellett 2024-ben külön figyelmet szenteltek a 2023. október 7-i izraeli terrortámadás és az azt követő háború európai hatásainak.

A válaszadók 71%-a szembesült új közösségi igényekkel október 7. után, így például szigorúbb biztonsági intézkedések a zsidó közösségekben és intézményekben, a helyi izraeliek támogatása, kulturális programok az izraeli szempontok bemutatására. A közösségek reakciói azonban a földrajzi elhelyezkedés alapján meghatározó különbségeket mutattak. Míg Európa nyugati részén 76% számolt be új igények megjelenéséről, a keleti országokban ez az arány csak 52% volt.

A kérdések kitértek arra is, hogy október 7. és az azóta zajló háború hogyan befolyásolta a zsidó közösségek külső kapcsolatait. A válaszok betekintést nyújtanak a háború társadalmi és pszichológiai hatásaiba, és rávilágítanak az antiszemitizmus megjelenésének árnyaltabb formáira, ahogyan azt a zsidó közösségek tagjai európai országok állampolgáraiként hétköznapjaikban megtapasztalják. A válaszadók egyre távolabb érzik magukat a nem zsidó barátaiktól (38%) és a nem zsidó közösségi szervezetektől (27%), miközben közelebb kerültek a zsidó barátaikhoz (54%), a zsidó közösségeikhez (54%) és a családjukhoz (36%).

Az Európa nyugati és keleti országaiban élő közösségek közti különbségek itt is szembetűnőek. Összességében elmondható, hogy a megkérdezettek zsidóként egyre elszigeteltebbnek érzik magukat a nem zsidó környezetükben, és elsősorban egymástól várják a támogatást.

A zsidó közösségek jövőjét fenyegető veszélyek közül – a kutatás többi eredményével összhangban – továbbra is antiszemitizmus áll az első helyen, melyet jelentős növekedéssel követ a zsidók elidegenedése a zsidó közösségi élettől. Az elidegenedés hátterében állhat, hogy a zsidóság körében régóta létező jelenség a növekvő antiszemitizmus hatására eltávolodni a zsidó élettől. A terrorizmus és a zsidók elleni erőszak 2021-ben még a lista 11. helyén szerepelt, 2024-re azonban már az 5. helyre került, komoly fenyegetésnek minősítve.

A zsidó közösségek biztonságához köthető kérdésekben is lényeges különbség mutatkozott a földrajzi elhelyezkedés alapján. Nyugat-Európában a vezetők aggodalma mérhetően magasabb, mint a keleti országokban, a legnagyobb eltérés az antiszemitizmus (86%, szemben az 55%-kal), a terrorizmus és a zsidók elleni erőszak (72%, szemben a 34%-kal), valamint bizonyos vallási gyakorlatok betiltására irányuló erőfeszítések (63%, szemben a 29%-kal) területein mutatkozott.

A biztonságot az október 7-i események hatásaival összefüggésben vizsgálva az látszik, hogy a válaszadók biztonságérzete jelentősen csökkent. Teljes Európát tekintve, 78% érzi kevésbé biztonságosnak zsidóként élni a városukban. A földrajzi elhelyezkedés ebben a kérdésben is jelentős eltérést mutatott, a nyugati országokban 85% biztonságérzete csökkent október 7. után, míg keleten 54%, ami ugyancsak rendkívül magas arány.

Fontos megjegyezni, hogy a biztonságérzet csökkenése a kutatásból hosszú távon is kirajzolódik. 2008-ban még a válaszadók 30%-a érezte magát nagyon biztonságban, majd ez a szám minden egyes felmérésben tovább csökkent, 2021-ben már csak a 17%-ot, 2024-ben pedig a 12%-ot érte el.

Összességében a zsidó közösségek vezetői az európai zsidóság jövőjét még az október 7. óta felerősödött fenyegetések ellenére is csak minimálisan látják pesszimistábban (54%), mint 2021-ben (53%). A keleti és nyugati országok között ebben a kérdésben is éles a különbség: míg a nyugati válaszadók 59%-a pesszimista, a keletiek 61%-a optimistán tekint az európai zsidóság jövőjére.

A kutatás összefoglalója magyar nyelven itt, a hozzá készült infografika pedig itt érhető el. A kutatás teljes szövege angol nyelven itt található.

A fenti cikk a Szombat és a Mozaik HUB közötti együttműködés részeként készült (x)