Csalódás: Csehország és Lengyelország nem állt Izrael mellé az ENSZ-ben

Írta: Lázár György - Rovat: Politika

Március 23-án az ENSZ Genfben ülésező Emberi Jogi Tanácsa (UNHRC) újabb határozatban ítélte el a zsidó államot. Az Egyesült Államokban többek között David Harris, az American Jewish Committee (AJC) vezetője videokonferencián ítélte el a szavazást. 

az ENSZ Emberogi Tanácsának ülésterme

Magam is részt vettem a konferencián és tanúsíthatom, hogy Harris nem fogta vissza magát. Egyre több amerikai zsidó vezető és politikus ítéli el az ENSZ emberjogi szervezetet és egyfajta „Izrael elleni inkvizícióról” beszél.

Izrael régóta sérelmezi, hogy az UNHRC napirendjén most már állandóan szerepel az úgynevezett 7. pont, „az emberi jogok helyzete Palesztinában és más megszállt arab területeken”. A felháborodás oka az, hogy a zsidó állam az egyetlen olyan ország, amelyet immár minden évben önálló napirendi pontként tárgyalnak, s így mindennek kétségtelenül van egyfajta boszorkányüldözés jellege.

Az elfogadott elítélő határozatok talán eddig még soha nem tapasztalt felzúdulást keltettek.

Izrael külügyminisztere, Gabi Ashkenazi, nem éppen diplomatikusan, “cirkusznak” nevezte Emberi Jogi Tanács eljárását, a határozatokat pedig képmutatónak, kirekesztőnek, Izrael-ellenesnek. Az izraeli nyilatkozat senkit sem lepett meg.

Most viszont Amerikában is általánosnak tűnik a felháborodás. Harris arra hívta fel a figyelmet, hogy a szavazás egyfelől meglepő volt, másfelől súlyos aggodalomra adhat okot. Izrael elveszítette több EU országot, amelyek a múltban támogatták, és felmerült, hogy azokra a visegrádi országokra sem számíthat, amelyek jelenleg tagjai a Tanácsnak.

A technikai részletekről tudni kell, hogy ENSZ 193 tagállama közül a Genfben ülésező Emberi Jogi Tanácsának (UNHRC) 47 tagja van. Magyarország jelenleg nem tartozik ezek közé. A mostani szavazás talán legnagyobb meglepetése az volt, hogy Bahrein, amelyik eddig mindig Izrael ellen szavazott, nem jelent meg az ülésteremben. Ezt sokan úgy értelmezték, hogy a nemrég aláírt Ábrahám Egyezmények szellemében baráti viszonyt kíván építeni a zsidó állammal.

Mindössze hat ország ellenezte a határozatot és állt ki Izrael mellett: Ausztria, Brazília, Bulgária, Kamerun, Malavi és Togo.

Nyolc ország tartózkodott – amit néha támogatásként is szoktak értelmezni: Bahama, Cseh Köztársaság, India, Marshall Szigetek, Nepál, Fülöp-szigetek, Ukrajna és az Egyesült Királyság. Harris megjegyezte, hogy a cseh tartózkodás csalódás volt, hiszen a csehek korábban mindig támogatták Izraelt. Jelentős a hadiipari együttműködés is van a két ország között. Az Egyesült Királyság tartózkodó szavazata sem jó jel.

32 ország támogatta az Izrael ellenes határozatot. És itt jött az igazi sokk. Öt olyan EU ország is Izrael ellen szavazott, amelyek általában támogatják a zsidó államot vagy legalábbis tartózkodnak az effajta szavazások során. Ezek: Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Lengyelország.

Harris kiemelte, hogy Lengyelország Izrael ellenes szavazata különösen fájó, hiszen ott nemrég nyitott irodát az AJC. Ugyanakkor az izraeli belpolitika sok éves bizonytalansága, a Netanjahu elleni korrupciós vádak nem segítik Izrael helyzetét a nemzetközi diplomácia porondon.

A V4 országoknak nincsen összehangolt Izrael stratégiája. Szlovákia és Magyarország jelenleg nem tagjai a Tanácsnak, és nem lehet tudni, hogyan szavaznának. Szlovákia jelentős mennyiségben vásárol izraeli hadiipari termékeket, de ez nem biztosítéka a támogatásnak. Magyarország eddig támogatta Izraelt nemzetközi fórumokon. A csehek mostani tartózkodása és főleg Lengyelország elítélő voksa meglepetést okozott Amerikában.

Nehezíti Izrael helyzetét hogy Ausztria, Bulgária, Kamerun, India, Bahrein, a Cseh köztársaság és Togo mandátuma az idén lejár és minden jel arra mutat, hogy az Emberi Jogi Tanács összetétele kedvezőtlenül változik majd. Az Egyesült Államok 2018 júniusa óta nem vesz részt a Tanács munkájában.

Címkék:Csehország, ENSZ Emberjogi Tanácsa, Izrael, Lengyelország

[popup][/popup]