BZSH: Megvolt a közgyűlés, megvan a költségvetés

A Budapesti Zsidó Hitközség december első vasárnapján tartott közgyűlést, ahol többek között elhangzott: el kell érni, hogy a közösségi élet fejlesztésére végre valóban szülessen koncepció. Elfogadták a jövő évi költségvetést, megválasztották a számvevő és számvizsgáló bizottság új tagjait.

A 2015-ös évi zárszámadásról, a szervezet jövő évi költségvetésének elfogadásáról, valamint  a számvevő és számvizsgáló bizottság három leendő tagjáról döntött a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) december 4-én lezajlott közgyűlése. A Síp utcai székház dísztermében megrendezett plénumon ötvenöt szavazási joggal rendelkező küldött vett részt, így az Ács Tamás elnök által levezetett közgyűlés határozatképes volt.

A 2015-ös zárszámadás elfogadása után a 2017-es gazdálkodás főbb jellemzőit

Kunos Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) ügyvezető igazgatója ismertette, aki bevezetőjében hangsúlyozta: az elöljáróság az elmúlt hetekben külön-külön tárgyalt a körzeti elnökökkel és intézményvezetőkkel az előttük álló feladatokról, tervezett fejlesztéseikről, valamint a BZSH rendelkezésére álló forrásokról, s az egyeztetéseken mindenkivel sikerült konszenzusra jutni. Kunos elmondta: a hitközség bevételeinek meghatátozó része a turizmusból folyik be, az ágazatból az elmúlt időszakban lényeges bevételnövekedést tapasztaltak. Ehhez kapcsolódva megemlítette az idei Zsidó Kulturális Fesztivált, amelyre meglátása szerint a tartalmát illetően nem lehet panasz, pénzügyileg azonban veszteséges volt. A veszteség a tavalyi fesztivál nyereségével volt egyenlő, ezért az a cél – tette hozzá – hogy jövőre nyereséges, vagy legalábbis nullszaldós rendezvény-sorozatot bonyolítsanak le.

Az ügyvezető igazgató a hitközség jövő évi kiemelt feladatai közé sorolta a hitélet megerősítését, ezzel kapcsolatban a szociális és oktatási intézmények lehetőségek szerinti fejlesztését, s a minél nagyobb biztonság megteremtését. A főbb teendők sorában  megemlítette a csepeli zsinagóga ügyét, az idén októberben tűzesetben megrongálódott zuglói zsinagóga helyreállítását, a Rumbach zsinagóga fölújítását, a kóser konyha üzemeltetését, valamint

a Kozma utcai zsidó temető rendbetételét.

Ez utóbbi kapcsán Kunos Péter úgy fogalmazott: a Kozma utcában olyan rossz állapotok vannak, hogy ha a temető fölújítására rendelkezésre állna több milliárd forint, akkor is nehezen lehetne észrevenni a javulást. Hozzátette: két amerikai kötődésű üzletember a közelmúltban azt tervezte, hogy a temető rendbetételére alapítványt hoz létre, amelynek támogatására az Egyesült Államokban indít adománygyűjtést. Az elmúlt két évben azonban komolyabb előrelépés nem történt, holott az említett üzletemberek légifelvételekkel is föltérképezték a Kozma utcai temetőt. Ehhez a témához kapcsolódva közölte: az óbudai és a farkasréti temetők korszerűsítésére a MAZSIHISZ-en keresztül állami forrás érkezett, amelyet a hitközség saját erőből kiegészít.

A zuglói zsinagógával kapcsolatba elhangzott: bizonyos, hogy a tüzet elektromos meghibásodás okozta, és mivel a biztosítási szerződés alapján nagy remények nincsenek egy komolyabb biztosítási összegre, a jövő évi tartalékok terhére számításba kell venni a helyreállítással kapcsolatos feladatokat. Ismertetője végén Kunos Péter közölte: a minimálbér emelésének esetleges negatív hatásaival az intézmények esetében számolni kell.

Kunos Péter mondandójához kapcsolódva Ács Tamás elnök a csepeli zsinagóga ügyét emelte ki, amelyet a „szívügyének” nevezett, s azt mondta: nagyon fontosnak tartja, hogy a három dél-pesti kerület (Pesterzsébet, Csepel, Soroksár) zsidó közössége végre méltó helyen és méltó módon gyakorolhassa vallását. (Az ügy előzménye, hogy a csepeli zsinagóga alapkövét 2013-ban rakták le, ám a templom különböző okok miatt még mindig nem készült el. Erről a Szombat korábbi számaiban is olvashattak.)

A jövő évi költségvetésről

szóló napirend hozzászólásai között elhangzott, hogy a zsidó temetések pontos árát illene előre föltüntetni, mert sokakat váratlanul érnek a hirtelen fölmerült tetemes költségek, s a kiadások csökkentése miatt előfordulhat, hogy zsidó embereket nem zsidó temetőben helyeznek örök nyugalomra.

Válaszában Kunos Péter azt mondta: alapelv, hogy zsidó ember zsidó temetőbe kerüljön, s az árak, tudomása szerint, hozzáférhetők a megfelelő helyeken és honlapokon. Ehhez Ács Tamás hozzáfűzte: ha hiányosak az árakról szóló tájékoztatók, akkor ezt minél előbb pótolni kell.

Egy felszólaló azt kifogásolta, hogy sok mindenről szó esik egy közgyűlésen, de a zsidó közösségi élet hosszú távú fejlesztésére nincsen koncepció, s szerinte a BZSH-nak válasszal kellene szolgálnia az olyan kihívásokra, mint például az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) beruházásában az Újlipótvárosban jelenleg épülő létesítmény. Válaszában Ács Tamás leszögezte: a BZSH-nak nem dolga, hogy az említett hitközség beruházásaira válaszoljon, az azonban nagyon lényeges, hogy a közösségi élet fejlesztésére végre valóban koncepció szülessen. Mint mondta, hasznos volna megfontolni, hogy alulról szerveződő módon minden zsinagóga körzet tartson vitafórumot egy koncepcionális vita lebonyolítására, amelyeknek tapasztalatait közösen összegeznék.

A 2017-es költségvetést – amely a korábbiakhoz képest jelentős strukturális változással nem számol – a testület egy ellenszavazattal elfogadta.

Ezután a számvevő és számvizsgáló bizottság új tagjainak pótválasztása következett.

Ennek azért van jelentősége, mert a BZSH alapszabálya szerint ez a bizottság „ellenőrzi a hitközség gazdálkodását, megvizsgálja a zárszámadás helyességét, indokolt véleményt terjeszt a közgyűlés elé a felmentvény felöli határozat tárgyában, esetleges gazdálkodási szabálytalanságról haladéktalanul tájékoztatja az ügyvezető igazgatót, s ügyvezetői igazgatói intézkedés elmaradása esetén jelentést tesz a közgyűlésnek”.

A tagok megválasztását a közgyűlésben komolyabb vita nem előzte meg, de egyes hozzászólásokból azt lehetett leszűrni, hogy többen azt kifogásolják: nem rendelkeznek elegendő információval róluk. Erre reagálva az egyik jelölt, Budai Lászlóné azt mondta: korábban részletes szakmai életrajzot juttatott el a hitközséghez, s feltételezi, hogy az minden érintetthez eljutott. A közgyűlésen Rosenfeld László, eddigi bizottsági tag lemondott tisztségéről, de az titkos szavazással megválasztotta a bizottság tagjává Budai Lászlónét, Féniász Pétert és Singer Pétert, a negyedik megüresedett helyről a következő közgyűlésen döntenek.