Bürokrácia és segítőkészség – ukrán és orosz bevándorlók Izraelben

Az RTVi orosz nyelvű hírcsatorna rövid riportban számolt be arról, hogy az orosz-ukrán háború milyen hatással volt eddig az Izraelbe irányuló bevándorlásra.

Репатриация в Израиль после 24 февраля – сюжет RTVI

С 24 февраля 2022 года в Израиль репатриировались десятки тысяч евреев из России и Украины. По прибытии в еврейское государство они сталкиваются с бытовыми п…

Az Ukrajnából érkezők menekülteknek számítanak, az Oroszországból és Belaruszból jövők pedig alijázóknak. A Calcalist pénzügyi napilap értesülései szerint három hónap alatt mintegy 300 millió USD-t utaltak át izraeli bankokba. A Szohnut (Jewish Agency) kérésére az El Al Moszkva–Tel-Aviv járatait heti háromról hétre sűrítették. Ám a bürokratikus eljárásokkal járó nehézségek, a hivatali rugalmatlanság, a fokozott banki ellenőrzés nem kedvez a tömegek zökkenőmentes fogadásának.

Borisz Stern riporter éppen Mihail Gurevicsnek segít holmijai rakodásában új tel-avivi otthonában. A szovjet internet atyja, médiaguru márciusi látogatását követően határozta el, hogy kitelepül. Először 1990-ben alijázott. A két időszakot összehasonlítva megjegyzi, hogy annak idején a felnőttek könnyebben beilleszkedtek, mert a tömeges kivándorlás saját ’olé’ piacot hozott létre. Másrészt viszont most már van távmunka, és ez sokak számára megkönnyíti az integrálódást.

A beilleszkedéssel kapcsolatban említik a jól ismert mondást a kaktusz terméséről. A szabre, ami kívül tüskés, belül viszont édes és jó, az izraeliek magukat ilyennek tartják. Gurevics szerint ez éppen fordítva igaz: Izrael kívülről tejjel-mézzel folyó Kánaán, ahol azonban kőkemény konkurencia harc folyik, napról napra, percről percre. Ebben a tekintetben, a zsidó államban a bevándorló semmiben sem különbözik a többi kilenc millió állampolgártól, akik ugyancsak gondoskodást igényelnek, és megvannak a saját elképzeléseik.

A kilencvenes évek ’szovjet’ bevándorlási hullámát geopolitikai okok idézték elő. Azóta és az évezred elején nem volt tömeges kivándorlás. Annak idején az alijázók biztosak lehettek abban, hogy találnak otthont; most Izrael nem ad ilyen garanciát, viszont ismét megjelent a vasfüggöny. Egyik oldalon a stressz és a „csinovnyikok” akadékoskodása zavarja a bevándorlókat, másik oldalon viszont a hatalmas átutalt pénzösszeg és a különböző szociális hálózatok az önkéntesekkel, amelyek segítséget nyújtanak számukra.

Talán van ok az optimizmusra. Az ügyvédek többsége nem így vélekedik: szerintük az izraeli berendezkedés velejárója az „image risk”. A társadalmi viszonyok terén tapasztalható kellemetlenségek kivédésre szolgál a „gyógyító hang”, az viszont a kezdeményező készségtől, politikai felkészültségtől, morális háttértől függ, intézményi és egyéni szinten egyaránt; egyik a másik függvénye.

Mindez egy poszt-traumatikus szindróma közepette jelentkezik. Aleksz Zempolszkij jogvédő szakértő utal azokra a megrázkódásokra, amelyek a menekültek útját kísérték. Álmatlan éjszakák, autós üldözések, lövöldözések. Nagy nehezen megérkeznek Izraelbe, sokan rokonoknál, ismerősöknél helyezkednek el rövid időre. Itt meg szórakoznak velük

Zempolszkij arra emlékeztet, hogy kétoldalú megállapodás, ’bezviz’ volt érvényben Ukrajnával a vízummentességről. Ehelyett a válság kitörését követően az ukránok beutazását ’előzetes engedélyhez” kötötték. Mi ez, ha nem vízumkényszer? (Újabb szabályok szerint az ukrán állampolgárok három hónapon át tartózkodhatnak az országban engedély nélkül.)

Megjósolhatatlan, hogy a jelenlegi mozgás milyen mértékben fogja megváltoztatni Izrael demográfiai arculatát. Ezt most politológusok és szociológusok latolgatják. Számukra izgalmas időszak ez, de még izgalmasabb az érintettek, az alijázók szemszögéből.

Hájim Ben Jaakov, az Eurázsiai Zsidó Kongresszus főigazgatója mondja: Bürokratáinkat nem a Holdról vagy a Marsról pottyantották le, ezek a mi egyszerű izraeli hivatalnokaink, még akkor is, ha most rendkívüli körülmények között kell folytatni tevékenységüket. Ilyenkor bizony előjönnek a rendszer hibái. Összességben azonban mindent megtesznek, hogy a fogadás sikeres legyen, és kevesebben fordulnak vissza, mint a kilencvenes években. Sokan komolyan gondolják, hogy üzleti tevékenységüket itt folytatják, vagyonukat, eszközeiket ide telepítik, és családjukkal itt telepednek le.

A Henley&Partners befektetési tanácsadó cég adatai szerint két és fél ezer milliomos Izraelbe érkezése várható az év végéig. De talán a kevésbé tehetősek is otthonra találnak.