“Budapest és Prága a béke szigetei Európában a zsidóság számára”

„Miközben a zsidók fenyegetve érzik magukat Nyugat-Európában, Kelet nagyobb biztonságot kínál” – ezzel a címmel közölt európai tudósítást a Wall Street Journal (WSJ).

Az amerikai lap riportját az atv szemlézi. Eszerint „a bevándorló muszlim közösségekkel kapcsolatos feszültségek miatt az olyan városok, mint London, Amszterdam és Párizs veszélyesebbek a zsidók számára, míg Budapest és Prága biztonságosabb, mint korábban”.

A WSJ idézi Adam LeBor írót, aki úgy látja, hogy az olyan kelet-európai városok, mint Budapest és Prága egykor a „a zsidók temetői” voltak, ma azonban, ez a két város „Európa két legbiztonságosabb helye a zsidó emberek számára”.

Az antiszemita előítéletek még mindig léteznek Kelet-Európában, de a régióban nem olyan mértékű zsidók elleni erőszak, mint amilyen ma Amszterdamban, Párizsban, Berlinben és más nyugat-európai városokban tapasztalható – írja a WSJ, amely szerint a különbség fő oka az, hogy Nagy-Britanniában, Franciaországban, Hollandiában és Németországban nagyszámú muszlim közösség él, amelyek azonosulnak a palesztin üggyel, míg Magyarország és a Cseh Köztársaság nagyrészt lezárta határait a muszlim bevándorlók előtt.

Októberben az Európai Bizottság jelentése arról számolt be, hogy „a közel-keleti konfliktus az antiszemitizmus olyan robbanásához vezettek, amelyre az Európai Unió alapítása óta nem volt példa”. Berlinben, Párizsban és Brüsszelben a zsidó intézményeket éjjel-nappal fegyveres rendőrök őrzik. Kormányzati tisztviselők és közösségi vezetők gyakran figyelmeztetik a zsidókat, hogy nyilvános helyeken rejtsék el azonosságukat, nehogy megtámadják őket az utcán.

Amszterdamban a múlt héten tömeges porgromszerű támadás érte az odalátogató izraeli futballszurkolókat. Napokkal később a belga rendőrség letartóztatott hat embert azzal a gyanúval, hogy zsidók elleni támadásra szövetkeztek a nagy ortodox zsidó közösségnek otthont adó Antwerpenben. Berlinben a Maccabi Berlin zsidó futballklub tizenéves csapatát mérkőzés közben ismeretlen tettesek késekkel és botokkal támadták meg; sérültekről nem érkezett jelentés.

Csütörtökön a francia hatóságok több mint 5500 rendőrt és biztonsági őrt vetettek be Párizsban az Izrael és Franciaország közötti labdarúgó-mérkőzés biztosítására, és csak mintegy 20 000 nézőt engedtek be. A példátlan biztonsági intézkedések ellenére a mérkőzés alatt kisebb dulakodás tört ki, és néhány néző füstbombákat csempészett be, amelyeket az izraeli himnusz lejátszása közben működésbe hoztak.

Franciaországban az antiszemita incidensek száma a 2022-es 436-ról 1676-ra nőtt 2023-ban, míg a fizikai támadások, köztük a késeléses támadások száma csaknem megduplázódott, 43-ról 85-re. Az Egyesült Királyságban az antiszemita incidensek száma 1662-ről 4103-ra emelkedett, a fizikai támadásoké 136-ról 266-ra. A brit Institute for Jewish Policy Research nonprofit szervezet szerint az ilyen incidenseknek csak töredékét jelentik a rendőrségnek vagy a közösségi szerveknek.

„Így néz ki a globalizált intifáda” – mondta Jonathan Greenblatt, a Rágalmazásellenes Liga (ADL), az amerikai antiszemitizmust figyelő szervezet igazgatója. Greenblatt a múlt héten Hollandiába és Németországba utazott, hogy magas rangú politikusokkal tárgyaljon a támadásokról. „Az antiszemitizmus a zsidókkal kezdődik, de soha nem ér véget a zsidókkal” – mondta, és arra figyelmeztetett, hogy erőszakos felfordulás boríthatja el ezeket a társadalmakat.

„Hatalmas a különbség a Nyugat, illetve Közép- és Kelet-Európa között, amely ma már egyértelműen biztonságosabb hely a zsidók számára” – mondta a WSJ-nek Agnieszka Markiewicz, az Amerikai Zsidó Bizottság, egy érdekvédelmi szervezet varsói székhelyű közép-európai irodájának igazgatója. A közép- és kelet-európai országokban élő zsidók ugyan ki vannak téve az online gyűlöletnek, de fizikai veszélyben nincsenek – mondta.

Egy 2023-ban, a Hamász-támadások előtt végzett hivatalos uniós felmérés szerint az EU-ban az antiszemita fizikai támadások áldozatainak 50 százaléka számolt be arról, hogy az elkövetők szélsőséges iszlamista nézeteket vallottak, szemben a 2018-as 30 százalékkal. További 22 százalékuknak baloldali szélsőséges nézetei voltak, míg 17 százalékuknak jobboldali szélsőséges nézetei.

Franciaország 68 millió lakosának mintegy 10 százaléka muzulmán; a zsidó lakosság száma 400 000, ami a legnagyobb Európában. Egy 2023. decemberi felmérés szerint a francia muszlimok 45 százaléka a Hamász október 7-i, Izrael elleni brutális támadását „a gyarmatosítás elleni ellenállás aktusának” tekintette, és majdnem minden ötödik szimpátiáját fejezte ki. Ugyanebben a felmérésben a francia lakosság 90 százaléka „háborús bűnöknek” és „terrorcselekménynek” minősítette a Hamász támadását.

Egy 2022-es felmérés szerint a németek több mint egyharmada vall antiszemita nézeteket, de az országban élő muszlimok körében ez az arány kétszer magasabb. 2023-ban Németországban 148 erőszakos antiszemita bűncselekményt követtek el, szemben az egy évvel korábbi 88-zal. A német zsidók több mint fele fontolgatta a kivándorlást az elmúlt öt évben zsidóságával kapcsolatos okokból – derül ki egy nemrégiben készült uniós felmérésből. Franciaországban és Belgiumban az elmúlt években több tízezer zsidó vándorolt ki Izraelbe.

Binyomin Jacobs, Hollandia főrabbija azt mondja, 15 évvel ezelőtt feladta azt, hogy tömegközlekedést használjon, miután a rendőrség figyelmeztette őt a muszlim fiatalok által jelentett biztonsági fenyegetésekre. Házát különleges biztonsági rendszerrel látta el, többek között a rendőrség által telepített kamerarendszerrel.

Jacobs szerint a biztonsági helyzet Nyugat-Európában drámaian rosszabb, mint keleten. Egy nemrégiben tett budapesti utazásán élvezte a lehetőséget, hogy rendőri védelem nélkül mozoghat, amire Hollandiában szüksége van. „Otthon betörték az ablakaimat, és muszlim gyerekek az utcán azt kiabálták nekem, hogy „Jehud”, ami arabul zsidót jelent. Budapesten semmi ilyesmi nincs, egyáltalán nincs veszély”.

Jacobs elmondása szerint a legutóbbi amszterdami erőszakos cselekményt követő héten 10 kérést kapott a zsidóság rabbinikus igazolására, amelyre a zsidóknak szükségük van ahhoz, hogy Izraelbe költözhessenek. „Általában egy év alatt 10 kérelmet kapok” – mondta. „A zsidók összecsomagolták a bőröndjeiket és készen állnak az indulásra”.

„Az amszterdami és máshol történt szörnyű erőszakról szóló beszámolókat látva most szerencsésebbnek érezzük magunkat, mint a nyugat-európai zsidók” – mondta az amerikai lapnak dr. Verő Tamás főrabbi. „Budapest utcáin héber beszédet lehet hallani, lehet látni ortodox zsidókat, akik békében élik az életüket” – mondja Verő. Ennek oka szerinte az, hogy a „kormány lezárta a határokat a tömeges bevándorlás előtt, és utólag úgy tűnik, ez megmentett minket, zsidókat”. (bzsh.hu)