Botrány Németországban: 24 zsidó a szélsőjobboldali pártban
Múlt vasárnap Wiesbadenben megalapították a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt zsidó szervezetét (JAfD). A Zsidók Központi Tanácsa (ZdJ) és több mint 40 zsidó szervezet tiltakozását fejezte ki; közleményükben azt írják, az AfD rasszista és antiszemita párt, amely „veszélyt jelent a németországi zsidó létre.”
Charlotte Knobloch volt ZdJ-elnök a Spiegelnek adott interjújában azt mondta: „Attól, hogy valakinek vannak zsidó barátai, még lehet antiszemita. Ugyanúgy nem jelentenek zsidó párttagok garanciát arra, hogy egy párt nem mutat antiszemita tendenciákat.”
A JAfD jelenleg 24 tagból áll; az AfD taglétszáma 30200 fő. Az újonnan létrehozott szervezet elnökhelyettese, Wolfgang Fuhl újságírói kérdésre nemtetszését fejezte ki afelett, hogy a pártból nem zárták ki az antiszemita nézeteket nyíltan terjesztő Wolfgang Gedeont.
Fuhl ugyanakkor védelmébe vette Björn Höckét, aki „180 fokos fordulatot” szeretne a emlékezetpolitikában, és a berlini holokauszt-emlékművet a „szégyen emlékművének” nevezte. Höcke nemrég támogatólag nyilatkozott a JAfD megalapításáról.
A JAfD-alapítók célja kettős lehet: egyrészt elhárítani a pártról az antiszemitizmus vádját, másrészt megnyerni a németországi zsidó közösség jelentős részét adó orosz hátterű zsidóságot. Utóbbit valószínűsíti, hogy az alapítók között van Dimitri Schulz, aki korábban részt vett az oroszországi hátterű AfD-tagok szervezetének megalapításában is. Schulz zsidóságával kapcsolatban egyébként kételyek merültek fel.
A Jüdische Rundschau zsidó konzervatív havilap kritizálta a JAfD megalapítását elítélő szervezeteket. A lap a ZdJ által kiadott liberális irányultságú Jüdische Allgemeine fő konkurensének tekinti magát, és kritikával tekint Merkel menekültpolitikájára – amit az AfD többek között a növekvő németországi antiszemitizmuson keresztül tematizál. A Jüdische Rundschaut a JAfD alapító nyilatkozata az „egyedüli független zsidó lapnak” nevezi.
A nyilatkozat szerint majdnem minden németországi zsidót zaklattak fiatal muszlimok, vagy legalábbis ismer olyat, akivel ez megtörtént.
A 2017-es évre vonatkozó statisztikák ezt nem támasztják alá: az 1435 jelentett antiszemita incidens közül 1412 esetében az elkövető a szélsőjobbhoz volt köthető. (Mások ugyanakkor vitatják, hogy az antiszemita incidensek mind a szélsőjobbhoz köthetők-e, mondván, hogy a rendőrség automatikusan szélsőjobboldalinak könyveli el, ha valaki horogkeresztet fest egy zsidó intézmény falára, pedig az elkövetők moszlim hátterűek is lehettek. A szerk.)