“Boldog a szív, mely dicsőn múlt ki a világból…”

Izrael és Egyiptom magyarországi nagykövete egymás mellett ülve hallgatta a második világháborúban elfogott és kivégzett ejtőernyős főhadnagy, Szenes Hanna születésnapja alkalmából rendezett emlékestet.

Heisler András, Iványi Gábor, Szita Szabolcs, Szenes Andrea, Gábor Júlia mellett ott ült a mártírhalált szenvedett költőnő egyik osztálytársa a Baár-Madas Gimnáziumból, Simor Dénesné (Lindner Luca). Ő megérte a 92. születésnapját. Magyartanárukra, Áprily Lajosra nem emlékezhetnek közösen Szenes Anikó néven született barátnőjével, hiszen a huszonhárom éves lányt 1944-ben törvénytelenül megkínozták és megölték.

Impozáns műsort állított össze az 1921. július 17-én született Szenes Anikó emlékére a Mensch Nemzetközi Alapítvány. Hangulat-alapozóul a Gold Jerusalem című dalt játszotta el Oláh Dezső zongoraművész a Ruttkai Éva parkban, majd a Sabbathsong klezmer együttesből Masa Anita és Masa Tamás énekelte el az Eli, Eli-t.

A Szenes Hanna – Anikó címmel 1990 táján dokumentumfilmet forgató Dénes Gábor két momentumot idézett fel Szenes Györggyel (Hanna fivérével) való izraeli találkozásából: A gimnazista Anikó sírva panaszolta édesanyjának, hogy zsidósága miatt nem lehetett az önképzőkör elnöke, ezért ebből az országból el kell menni. Később Palesztinában találkozva Gyuri testvérével azért sírt, hogy visszatérhet magyar földre a brit hadsereg tisztjeként, életveszélyes feladatra vállalkozva, önként.

Szenes Hanna nemcsak az antiszemitizmus miatt vándorolt ki Palesztinába 1939-ben, fűzte tovább a gondolatot Ilan Mor nagykövet, hanem hogy a cionista eszme megvalósításában, az ország építésében személyesen részt vehessen. Izrael magyarországi nagykövete örömét fejezte ki az egyiptomi nagykövet jelenléte felett: az arab ország tisztviselőjével, Ramadan idején együtt ünnepelhetnek egy izraeli hőst.

Megtudtuk, hogy Szenes Hanna Izraelben jelkép, az országáért mindent megtevő ember jelképe. Egy álmodozó, fiatal magyar lány Izrael hőse lett. Izrael fiataljai mind szeretnének rá hasonlítani, elérni annyit, mint ő. Példaképül szolgálhatna a magyar fiatalságnak is. A tankönyvek lapjaira kellene kerülnie Magyarországon is, de ez még várat magára. Az izraeli emlékezés és kultúra fontos figurája: a hősiesség és odaadás emblematikus alakja. Irodalmi munkásságát szintén ismeri mindenki a Szentföldön, hiszen tanítják az iskolában, és sok könyvet írtak már róla. Boldog a gyufa… kezdetű versét népdalként éneklik.

Ilan Mor izraeli nagykövet (balra), mellette Breuer Péter tolmács

 Jövőre lesz hetven éve a magyar zsidóság deportálásának, ma újra és erősebben kell küzdeni az antiszemitizmus ellen, figyelmeztetett a nagykövet, aki nagyon reméli, hogy a magyar kormány által létrehozott bizottság Szenes Hanna hősiességéről sem feledkezik meg. Ugyan univerzálisak az értékei, énekei is az egész világnak szólnak, de magyar hős is. Mindent meg kell tenni azért, hogy úgy gondoljanak Szenes Hannára, mint egy magyar hősre, zsidó hősre, izraeli hősre. A két ország szoros közti kapcsolat szemléletes alakja ez a magyar zsidó lány. Ő a mi hősünk, mondta Ilan Mor, soha nem fogjuk elfelejteni, a világ végéig.

A Mensch Alapítvány azt kérte a magyar államtól, hogy tudatosítsák Szenes Hanna jelentőségét, tudtuk meg Geiger András alapítótól.

Ezután az egyetlen élő rokon, Szenes Andrea lépett a pódiumra. Ő is kiemelte, hogy annál nagyobb ajándékot nem kaphatna az Egyiptomban is katonai kiképzésen részt vett Szenes Hanna, mint hogy az egyiptomi nagykövet megtiszteli jelenlétével az emlékünnepséget.

A 2002-ben Szenes Hanna Alapítványt is létrehozó büszke rokon elmesélte, hogy az Andrea mellett Anikó keresztnevet is kapott, ezzel is tisztelgett édesapja a mártír emléke előtt. Gyakori családjukban, hogy fiatalon meghalnak a “költőgéniuszok”, elemezte famíliáját a pszichológus végzettségű tévés személyiség. Nagyapja, Szenes Andor harminchat évesen hunyt el, annak bátyja, Szenes Béla harminchárom évesen, lányát 23 évesen végezték ki, de művei fennmaradtak. Az Eli, Eli a második legfontosabb dal Izraelben a himnusz után. Nőként sokkal nehezebb volt érvényesülni a huszadik század közepén is, de Izraelben Szenes Hanna olyan, mint nálunk Petőfi, állította a lelkesülő rokon. (“Nekünk, aki itt maradtunk, feladatunk, hogy folytassuk az ő megkezdett történetét, és legyen ő Magyarország nemzeti hőse is!”)

Angyal László gyönyörű fényképes összeállítással mutatta be Szenes Hanna életútját, s nem hallgatta el véleményét, hogy egy fasizálódó országban nem csoda, hogy nem ismerik el hősnek. Egyetlen méltó helye van képmontázsának – vélte Angyal – a Cézarea közelében lévő Szdot Jám (Sdot Yam) kibuc, ahol Hanna az utolsó boldog napjait töltötte. A légifotós, író, volt műrepülő-válogatott Angyal röviden ismertette milyen repülőből ugrott ki 1944 márciusában Jugoszláviában az embermentési szándékkal bevetett önkéntes. A magyar határt átlépve elfogták, aztán öt hónapon át kínozták. Ejtőernyős társa, Joél Pálgi (Nussbächer Emil) könyvben is megörökítette emlékét.

Szenes Hanna verseiből Havas Judit, Zsolnai Júlia és Garai Róbert szavalt, majd Szenes Iván-dalokat énekelt a Masa-házaspár Szentkirályi György kíséretében, a táncdalénekessé átlényegült Geiger András támogatásával. A Kicsit szomorkás a hangulatom máma, az Úgy szeretném meghálálni vagy az Engem nem lehet elfelejteni elsőre ugyan furcsa ötletnek hatott, de egyáltalán nem lógott ki a műsorból, s a több száz fős közönségből sokan együtt énekelték a dalokat a Sabbathsong kiváló művészeivel.

Július 17-én a Dohány utcai zsinagóga melletti Hősök kertjében található Szenes Hanna-emléktáblánál is kisebb megemlékezést tartott a Mensch Alapítvány.

Az estről készült videó alább látható:

https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=_rQ6LHHoEU4