Bojkott – sosem látott egység a Mazsihisz közgyűlésén

Heisler nem számít változásra, és erőt mutat. „A döntést meghoztuk, megyünk tovább” – közölte.

 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) mai rendkívüli közgyűlésén sosem látott egységben fogadta el az állami holokauszt-emlékév bojkottálását és a kormányzati támogatások visszaküldését. Heisler András elnök az ülést követő sajtótájékoztatón kijelentette: ha nem kapnak érdemi reakciót a kormánytól, a döntés véglegessé válik.  . Lapunk kérdésére ugyanakkor azt is elmondta, hogy a mai döntést nem befolyásolta, hogy a miniszterelnök a jövőben megváltoztatja-e az álláspontját – ha igen, arra időben fog reagálni a Mazsihisz.  Eközben egyre több taghitközség is a támogatás visszaküldéséről határozott.

A Mazsihisz mai rendkívüli küldöttgyűlését is zárt ajtók mögött tartották, de a tavaszi esettől eltérően ennek ezúttal korántsem a viták kiszivárgásának meggátolása volt a célja. Sokkal inkább az összezárás szimbolikus gesztusát jelentette – viták ugyanis nem voltak. A küldöttek a Mazsihisz történetében egyedülálló módon egységesnek mutatkoztak a kormányzati holokauszt-megemlékezések bojkottját illetően, amit Heisler András, a szövetség elnöke lapunknak úgy kommentált, a kormány lépései olyan mértékben sértették már a zsidóságot, hogy ez egyértelműen „összehozta” a szervezetet. A közgyűlés így a szokottnál hamarabb, mindössze két óra után véget ért.

Az ülésen tartózkodó informátorunk szerint a küldöttek részéről is csupán vitáktól mentes, tartalmi javaslatok, hozzászólások hangzottak el. A közgyűlés alaphangját Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi és Ronald S. Lauder – a Zsidó Világkongresszus nevében küldött – levele, valamint Kardos Péter főrabbi nyitóimája is megadta (lásd itt), ahogyan három idős holokauszt-túlélő fölszólalása is, akik saját történeteiket fölemlítve vázolták föl a magyar csendőrök és a korabeli állami adminisztráció kegyetlenségeit. Érdemben azonban nem ez befolyásolta a küldöttek álláspontját, a döntés már sokkal erősebben érlelődött a taghitközségek megjelent képviselőiben is. A közgyűlésen több zsidó civil szervezet képviselője is megjelent, akik azonban csak megfigyelőként vettek részt az ülésen. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) múlt hét óta ismeretes hozzáállásával ugyanakkor senki nem foglalkozott a közgyűlésen.

A vezetőség által reggel elfogadott és a küldöttek elé terjesztett határozatról, valamint az ahhoz érkező hozzászólásokról (lásd itt) – a zárt ülésre vonatkozó döntésnek megfelelően – egyedül a Mazsihisz hivatalos Facebook-oldala tudósíthatott. Bár Heisler András az ülésen is hangsúlyozta a taghitközségek autonómiáját, és kora délután tartott sajtótájékoztatóján is arról beszélt, hogy a döntés csak a Mazsihisz központjával megkötött szerződésekre vonatkozik, a közgyűlés során több taghitközség is jelezte csatlakozását a Mazsihisz által hirdetett bojkotthoz, többen pedig arról számoltak be, hogy már korábban határoztak az elnyert összegek visszautasításáról.

Erdélyi Miklós hódmezővásárhelyi elnök leszögezte, az állami támogatást ők is csak abban az esetben fogadják el, ha a kormány teljesíti a Mazsihisz kéréseit. Márkus Sándor, a szombathelyi hitközség elnöke ugyanakkor azonnali tiltakozását fejezte ki, s megmásíthatatlan álláspontként közölte: a tárgyalásokat azonnal be kell fejezni, a maguk részéről pedig döntöttek a támogatás visszautalásáról. Siklósi Vilmos (Zalaegerszeg) azt emelte ki, hogy a határozat elfogadásával új időszámítás és új világ kezdődik a magyar zsidóság életében, amely „történelmi felelősségre” Kardos Péter főrabbi is utalt nyitó imájában. A nyíregyházi Sárosi György ugyancsak erősítette a közös döntést: mint kifejtette, semmilyen kompromisszumban nem bízik. A döntés elfogadását a továbbiakban a kaposvári hitközség képviseletében Róna László, valamint a kecskeméti Grósz Andor is támogatta – az egység tehát az egész ülés során egy percre sem vált kérdésessé. Heisler hozzátette, hogy a határozat elfogadása után a kieső források pótlására belföldi és külföldi gyűjtőakció elindítását kezdeményezik.

Mint már korábban beszámoltunk róla, a közgyűlés a bojkottról szóló döntést végül szinte változtatás nélkül, gyakorlatilag egyhangúan fogadta el. A Mazsihisz korábbi álláspontjához képest változást jelent, hogy ebben a józsefvárosi pályaudvar helyére tervezett múzeummal kapcsolatban már azt kérik: a kormány tekintsen el az új intézmény létrehozásától. Bár az ülést követő sajtótájékoztatón Heisler reményét fejezte ki, hogy a kormány rugalmasan reagál, és így elkerülhető a rossz precedens a kormány és a zsidó közösség viszonyában, lapunk kérdésére elmondta: nem számít érdemi változásra – miután a Zsidó Közösségi Kerekasztal csütörtökön tartott ülését összehívó államtitkár nem rendelkezett igazi kompetenciával, a kormány láthatóan nem tulajdonított nagy súlyt a tárgyalásoknak. A mai napon kialakított döntés szempontjából azonban indifferensnek nevezte az esetleges későbbi változásokat; a fókuszt most arra helyezik, hogy az évente megtartott megemlékezésekre ezúttal önállóan is sort kerítsenek. Amennyiben a kormány mégis értékelhető pozitív reakciót adna, a határozatot kizárólag egy újabb rendkívüli közgyűlés összehívásával lehet módosítani.

Kérdésünkre, a Mazsihisz hogyan mérlegeli a döntéssel esetlegesen fölmerülő későbbi kockázatokat, az elnök válaszában leszögezte: a Mazsihisz vezetése elemezte a döntés kockázatait és hozadékait is, és ennek függvényében hozták meg vállalásukat. A jelen helyzet mindenesetre alkalmat kínálhat Heisler számára, hogy határozott kiállásával és a közösségi egység katalizálásával erőt mutasson a küldöttek és a zsidó közvélemény felé is. Egyúttal pedig elnöki képességeit is bizonyíthatja azok szemében, akik demokratikus habitusát korábban a vezetői készségek gyengeségével kötötték össze.