Bírósági elnök: A választási győzelem nem biankó csekk a hatalomnak

Az izraeli Legfelsőbb Bíróság elnöke, Eszter Hajut, Haifán tartott, rendkívüli beszédében elítélte az új kormánynak az izraeli igazságszolgáltatási rendszer radikális átalakítására irányuló tervét.

A vitáról az ujkelet.live tudósít. Az elnök hangsúlyozta, hogy a Járiv Levin igazságügyi miniszter által bejelentett reform “végzetes csapást” mérne az ország demokratikus jellegére, továbbá a jogrendszert érintő átfogó változtatások végzetesen aláássák a bírói függetlenséget, “biankó csekket” biztosítva a kormánynak, hogy bármilyen törvényt fék nélkül elfogadjon – akár az alapvető polgári jogok megsértése árán -, miközben megtagadja a bíróságoktól a végrehajtó hatalom ellenőrzéséhez szükséges eszközöket.

Hajut beszéde a tervezett jogi reformok miatt megnövekedett társadalmi feszültség, valamint a kormány és a jogi intézmények közötti, eleve puskaporos viszony hátterében hangzott el, így a koalíció vezető politikusainak visszavágó lépései előre borítékolhatóak voltak.

Levin, azzal vádolva a Legfelsőbb Bíróság elnökét, hogy megsértette a hivatalban lévő bírákra vonatkozó etikai szabályokat, kijelentette, hogy az elhangzottak alátámasztják érveit, miszerint az igazságszolgáltatási rendszer átpolitizálódott, amit Netanjahu közeli bizalmasa úgy szándékozik orvosolni, hogy a bírák kinevezését saját kormánya politikusaira és a miniszterelnökre bízná.

Az igazságügyi miniszter hevesen reagálva Hajut kritikus beszédére, azzal vádolta őt, hogy politikailag az ellenzékhez kötődik.

Kiderült, hogy van egy másik párt Izraelben – egy olyan párt, amely nem indult a két hónappal ezelőtti választásokon, egy olyan párt, amely a Kneszet, – a népszavazás fölé helyezi magát.

Amit ma este hallottunk, az egyenesen a ‘fekete zászlós tüntetésekből’ származik, ugyanaz a politikai napirend, ugyanaz a kiáltás, hogy gyújtsuk fel az utcákat.

Nem hallottunk államférfiúi magatartást. Nem hallottunk semlegességet. Nem hallottunk kiegyensúlyozott jogi álláspontot. Politikusok szavait hallottuk, akik tüntetőket hergelnek – közölte Levin.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke az Izraeli Közjogi Egyesület haifai konferenciáján szólalt felt, azzal kezdve beszédét, hogy ez egy féktelen támadás az igazságszolgáltatási rendszer ellen, mintha ellenség lenne, akit meg kell támadni és le kell győzni.

Ez egy terv az igazságszolgáltatás szétzúzására. Célja, hogy végzetes csapást mérjen az igazságszolgáltatás függetlenségére és elhallgattassa azt. Ha megvalósul, Izrael függetlenségének 75. évfordulójára úgy fognak emlékezni, mint arra az évre, amikor az ország demokratikus jellegére végzetes csapást mértek – tette hozzá, ugyanakkor elutasítva azon érveket, amelyek szerint Levin a reformokat a többség akaratának fenntartása végett tartja szükségesnek.

Aki azt állítja, hogy a többség, amely a képviselőit a Kneszetbe megválasztotta, “biankó csekket” nyújtott át nekik, hogy azt tegyenek, amit akarnak, az semmibe veszi a demokrácia nevét.

Egy demokratikus országban a bíróság egyik legfontosabb feladata, hogy hatékonyan védje az emberi és polgári jogokat, a bíróságok függetlensége az egyéni szabadság kritikus garanciája. Garancia, hogy a többség uralma ne váljon a többség zsarnokságává, – mondta a Legfelsőbb Bíróság elnöke, hozzátéve azt is, hogy bár a többségi uralom egy demokratikus rendszer középpontjában álló alapelv, a demokrácia mégis sokkal többet jelent a többségi uralomnál.

Továbbá, külön kifogásolta a kormány azon szándékát, hogy a Legfelsőbb Bíróság felülbírálatáról szóló törvényt fogadjon el, amely jelentősen felhígítaná ez utóbbi hatáskörét az alapvető polgári jogokat sértő törvények megsemmisítésére.

A tervezett felülbírálati záradék lehetővé teszi, hogy a Kneszet a kormány támogatásával akadálytalanul hozhasson olyan törvényeket, amelyek sértik ezeket a jogokat. Valójában arról van szó, hogy felülírják az izraeli társadalom minden egyes polgárának emberi jogait – tette hozzá, bírálva Levin azon tervét is, hogy megtiltaná a Legfelsőbb Bíróságnak az “ésszerűség mércéjének” alkalmazását annak megállapítására, hogy a közigazgatási határozatok ésszerűek, illetve azokat az összes releváns tényező figyelembevételével hozták-e meg.

Teljes cikk