Bezárja kilencfős gimnáziumát a MAOIH

A Magyarországi Autonóm Izraelita Hitközség (MAOIH) Facebook oldalán drámai hangú közleményt osztott meg. 

„Az iskola fenntartása nagyságrendekkel meghaladja az akut csődhelyzettel birkózó Orthodoxia lehetőségeit, és az alacsony tanulói létszám miatt az ún. állami normatíva a költségek töredékét sem fedezi.

Jelen pénzügyi helyzetünkre tekintettel, illetve a teljeskörű ellehetetlenülés elkerülése érdekében radikális döntés meghozatalára kényszerültünk. A 2020/2021-es tanév végével iskolánkban – reményeink szerint csak időszakosan – a gimnáziumi oktatást a MAOIH megszünteti” – fogalmaz a bejelentés, melynek kicsit utánajártunk.

Gubis Csaba, az iskola igazgatója a Szombatnak így foglalta össze a helyzetet:

Az iskola a 2020-21-es tanévben még a bölcsődétől és érettségiig terjedő intézményrendszert tart fenn. Az egész intézménybe összesen 40 gyerek jár. A bölcsőde-óvodai részlegben 8 gyereket gondoznak, az elemi iskolában 23, a gimnáziumi tagozaton 9 gyerek tanul. A következő tanévtől a gimnáziumi tagozat szűnik meg, ehelyett „az alapellátásra koncentrálnak, a kis létszám nyújtotta lehetőségek kihasználásával az egyéni fejlesztésre, ezen belül nyelvtanításra, tehetséggondozásra helyezik a hangsúlyt”.

A gimnáziumi tagozat megszűntéséhez még kormányhivatali jóváhagyás szükséges. A MAOIH közleményében említett épület fenntartási gondok valósak – mondja az igazgató – amennyiben nem sikerül forrásokat találni az épület rendbetételére úgy elképzelhető, hogy egy kisebb épületet kell keresni az intézmény számára.

*

Mint az lapunk korábbi témában írott cikkeiből tudható, a túl nagy épület és az alacsony létszám sok éve gondja a Wesselényi utcai iskolának. A problémák csupán most kulmináltak.

Egy neve mellőzését kérő, a helyzetet ismerő hitközségi tag szkeptikus a további kibontakozás tekintetében. Szerinte nem az épület fenntartása, hanem a humán erőforrás a legnagyobb költségtényező, amely ilyen csekély létszám mellett aránytalanul magas. A 40 fős gyermeklétszám mellett 31 fő a dolgozói létszám, és a fizetések teszik ki az iskola folyó költségek háromnegyedét.

További gond, mondja forrásunk, hogy az iskolából kikerülő gyerekek nem erősítik a közösséget: többségük nem lesz stabil tagja a MAOIH-nak. Ahogy a belső elnöki beszámoló fogalmaz: „Az általános és vallási oktatási színvonal nem ütötte meg azt a mércét, hogy tagjaink és munkavállalóink ide írassák be gyermekeiket.”

Az ok, amiért a szülők többsége ide íratja a gyerekét, az az alacsony létszámból következő nagyobb törődés, egyéni fejlesztés lehetősége. Ez jól kamatoztatható a speciális nevelési igényű (diszlexiás, diszgráfiás, stb.) gyerekek esetében, akik a létszám legalább felét teszik ki.

A kérdés az – töpreng forrásunk – hogy az ilyen, egyébként dicséretes feladatok ellátása feladata-e a közösségnek, amely iskoláját saját fenntartása céljából hozta létre, és amire eddig nem bizonyult alkalmasnak.

Kis történelmi visszatekintés: 1990-ben tudósítotunk az ortodox iskola megnyitásáról, 1995-ben az első érettségiről.

Zsidó iskolakutatásunkban 1997-ben többek között az ortodoxia akkor “Amerikai Alapítványi Iskola” néven működő oktatási intézményéről is írtunk.