Bennett az amerikai zsidó vezetőknek: Abbasszal nem fogok találkozni

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Az amerikai zsidó vezetőkkel tartott videó konferencián a miniszterelnök azt mondta, lépéseket fog tenni a palesztinokkal való „súrlódások csökkentésére”. Bár a konfliktus alapjában megoldhatatlannak tűnik, kompromisszumokra szükség van. A konferencián a Nagy Amerikai Zsidó Szervezetek (Conference of Presidents of Major American Jewish Organisations) elnökei vettek részt.

Naftali Bennett miniszterelnök kijelentette, hogy nem fog találkozni Mahmud Abbasszal, a Palesztin Hatóság elnökével. Döntését azzal indokolta, hogy Abbasz háborús bűncselekmények vádjával a Nemzetközi Büntetőbíróság elé citálta Izraelt. „Mint bárki más, aki az üzleti világból érkezik, nem igazán vagyok kedves olyan emberekkel, akik beperelnek” – mondta Bennett a konferencián. Bennett arra utalt, hogy márciusban a hágai Nemzetközi Büntető Bíróság főügyésze bejelentette, vizsgálatot indít az Izrael és a palesztinok által Ciszjordániában, a Gázai övezetben és Kelet-Jeruzsálemben 2014. június 13. óta elkövetett cselekmények ügyében. A vizsgálat megindításához Abbasz hágai keresete vezetett.

Az izraeli miniszterelnök megismételte meggyőződését a palesztin kérdésben, hogy létezik középút, de a közeljövőben nem lehet számolni nagy fordulattal. A tanácskozás egyik résztvevője szerint Benett kiemelte: a palesztin kérdés olyan téma, „ahol vagy konzekvensen végigvisszük egy palesztin állam megalapítását, vagy nem teszünk semmit”. Hozzátette: még ha a konfliktus nem is oldható meg, vannak olyan lépések, amelyeket meg lehet tenni a palesztinokkal való „súrlódások mértékének csökkentése érdekében”. A miniszterelnök nem bocsátkozott konkrétumokba, de annyit elmondott, a palesztinok számára lehetővé kell tenni a jó megélhetést és a méltóságteljes életet. Kormánya már több ezer munkavállalási engedélyt hagyott jóvá palesztinok számára Izraelben. Tervek szerint több száz építési engedélyt fognak még jóváhagyni a C övezetben, ahol ilyen engedélyek az elmúlt években gyakorlatilag nem is léteztek. Továbbá azt is bejelentette, hogy 500 millió sékel előleget nyújt a Palesztin Hatóságnak, mivel Ramallah egyre súlyosabb pénzügyi válságba süllyed. Hangsúlyozta, illúziókat nem akar kergetni, és megismételte, hogy kormánya lépéseket fog tenni a térség stabilizálása érdekében. El fogja kerülni mind a ciszjordániai területek annektálását, mind a telepek befagyasztását.

Ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy egyik célja a szomszédos országokkal, például Jordániával és Egyiptommal való jó kapcsolatok kiépítése, és hogy az erre irányuló munka már meg is kezdődött. Megjegyezte, hogy a három országnak közös érdekei vannak. Példaként hozta fel az Irán elleni küzdelmet és a regionális stabilitás fenntartását. Bennett egyébként hivatalba lépésének első heteinek egyikében Jordániába utazott, hogy találkozót tartson Abdullah királlyal, és a tervek szerint a következő hetekben Egyiptomba repül.

A miniszterelnöktől megkérdezték, milyen egyéb témák okozhatnak súrlódásokat kormánya és a Biden-adminisztráció között. Itt olyanokra gondoltak például, hogy újra megnyitják-e az Egyesült Államok jeruzsálemi konzulátusát, amely de facto a palesztinok képviseleteként szolgált, illetve arra, hogy a palesztin családok közelgő kilakoltatására a kelet-jeruzsálemi Sheikh Jarrah negyedből okozhat-e nézeteltérést a két kormány között. Bennett erre úgy reagált, hogy kormánya „nem akar drámákat”, és a lehető legcsendesebben akarja megoldani az ilyen nézeteltéréseket. Konzulátussal kapcsolatos megjegyzéseit meglehetősen rövidre fogta, és csak annyit mondott, hogy Jeruzsálem egy állam fővárosa, mégpedig Izraelé. Sheikh Jarrah-val kapcsolatban Bennett az ügyet „polgári peres ügynek” minősítette, amelybe a kormány nem avatkozhat bele. Azt is hozzátette, hogy a Legfelsőbb Bíróság nemrégiben kompromisszumot ajánlott a palesztin lakosoknak. E szerint a palesztinok védett bérlőként maradnának otthonaikban, ami hátráltatja, de nem zárja ki a kilakoltatásukat. A miniszterelnök szerint „jó megoldást” ajánlottak a palesztinoknak.

A telefonhívás során a miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy kormánya politikailag sokszínű, de a koalíció tagjai között nagy a kompromisszumkészség, ezért zárt ajtók mögött vitatják meg a problémákat.

Bennett kiemelte, hogy Izrael igazi barátjára talált az amerikai elnökben, és vezető munkatársaiban.

 

Hidegháború Iránnal

Bennett tájékoztatta a hívás résztvevőit arról is, hogy mit mondott Bidennek Iránnal kapcsolatban. Meggyőződése szerint a regionális konfliktus a hidegháborúhoz hasonló, ahol Izrael az USA szerepét játssza, Irán pedig a Szovjetunióét. Szerinte a Szovjetunió legyőzéséhez többdimenziós megközelítésre volt szükség, és ugyanerre lenne szükség Iránnal szemben is.

Az iráni atomalku kapcsán Bennett elmondta, hogy egy „négypilléres” tervet mutatott be Bidennek az Irán elleni harcra, amely az urándúsítás, a fegyverkezés, a ballisztikus rakétaprogram és a regionális agresszió megállításával is foglalkozik. Nagyra értékelte, hogy Biden kijelentette: elkötelezett amellett, hogy Irán soha ne jusson atomfegyverhez. A miniszterelnök elmondta: Biden és ő megállapodtak abban, hogy közös amerikai-izraeli munkacsoportot alakítanak azzal a céllal, hogy Irán atomprogramját visszaszorítsák és megakadályozzák annak véghezvitelét. A munkacsoportot két magasrangú tisztségviselő vezetné, Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, és Eyal Hulata, az izraeli nemzetbiztonsági tanács elnöke. Hangsúlyozta: nem azt kérné az Egyesült Államoktól, hogy katonákat küldjön Izrael védelmére. Sokkal inkább azt szeretné, hogy támogassanak egy Irán legyőzését célzó koalíciót és biztosítsanak ehhez szükséges forrásokat.

Bennett továbbá tájékoztatta a résztvevőket kormányának koronavírus elleni küzdelemben tett erőfeszítéseiről. Azt jósolta, hogy a következő tíz napban csökkenni fog a napi megbetegedések száma – idézte fel a konferencia egyik részvevője.

 

Megállapodás a Nyugati Falról

Bennett a Nyugati-Fallal kapcsolatosan kevésbé volt elkötelezett. A miniszterelnök megjegyezte, hogy ő volt az a miniszter, aki 2014-ben a nem ortodox közösségek imádkozására kijelölt terület létrehozását támogatta. Most azonban kormánya csak akkor foglalkozik ilyen kérdésekkel, ha a Knesszet novemberben elfogadja a költségvetést. „Amint a költségvetést elfogadják, kétévnyi stabilitás áll majd előttünk, és akkor kezdhetünk el foglalkozni a bonyolultabb kérdésekkel” – idézte Bennett szavait a konferencia egyik meghívottja.

William Daroff, az elnökök konferenciájának vezetője a beszélgetést „nagyon szívélyesnek és termékenynek” nevezte, melynek során „nyílt és tartalmas eszmecsere” zajlott, és elhangzottak az ünnepi jókívánságok is.

Times of Israel – Szabó Gyula

támogatás
Pop up banner

Címkék:amerikai zsidó szervezetek, Naftali Bennett

[popup][/popup]