Belarusz: a zsidók tartanak a rendőrségtől, de nem félnek az antiszemitizmustól

A Lukasenko ellenes tömegtüntetések közepette a zsidó közösségi szervezetek a politikai semlegesség álláspontjára helyezkednek.

A több százezres zavargások az augusztus 9-i elnökválasztást követően robbantak ki, amit Lukasenko – a hivatalos eredmény szerint – 80%-kal nyert meg. Évtizedes politikai elnyomás, gazdasági recesszió és a koronavírus járványra adott gyönge válasz is szította az általános elégedetlenséget. A nyugati közvélemény és a polgárjogi szervezetek nem ismerték el az eredményt. A rendvédelmi alakulatok fellépése nyomán legalább ketten vesztették életüket, a rendőrség állítólag a hétezer őrizetbe vett tüntető közül számosat kínzásnak vetett alá.

Minszkben a rendfenntartó erők és a tüntetők összecsapása során a rendőrök őrizetbe vették, majd gumibottal ütlegelték Alekszandr Fruman izraeli állampolgárt, aki családjával együtt turistaúton volt Belaruszban. A rendőrörsön Lukasenkot, „a világ legjobb elnökét” éltető dalokat énekeltettek vele. Amikor megtudták hogy zsidó, azt mondták neki, hogy „ideje másodszor is körülmetélkednie”. Mindezt Fruman, akit azóta elengedtek, a Times of Israellel folytatott telefonbeszélgetésben közölte. Az izraeli külügyminisztérium szerint két másik izraelit is lefogtak, majd elengedték őket.

Az események a húszezres létszámú zsidó közösséget is érintették. Artur Rajszkij és Albert Kengerli korábban a Netzer helyi reformcionista szervezet vezetői voltak. Őket még a tiltakozások előtt vették őrizetbe. „A belvárosban sétáltunk, amikor hirtelen rohamrendőrök támadtak ránk és egy buszban találtuk magunkat” – nyilatkozta a 25 éves Rajszkij, aki a Yandex orosz internetes csatorna alkalmazottja Moszkvában, és családját látogatta meg Minszkben. Három napra csukták le, ez idő alatt három különböző fogházban tartották zsúfolt körülmények között. Frumantól eltérően rá nem tettek antiszemita megjegyzéseket, ugyanúgy bántak vele, mint a többi fogollyal.

Ilja Bezrucsko, a Washington központú National Coalition Supporting Eurasian Jewry in Ukraine szervezet képviselője szerint minderre a szokásos razzia keretében került sor, amikor az ellenzéki gyanús elemeket fogdosták összea hatóságok. „Nem hiszem, hogy különbséget tennének, nekik mindegy, belorusz vagy zsidó az illető” – mondja.

Míg Rajszkij arról beszélt, hogy zsidó barátai közül sokan vonultak az utcára, a helyi zsidó közösségek hangsúlyozzák, hogy az egyének azt cselekednek, amit akarnak, de az ország zsidóságának egésze nem foglal állást politikai kérdésekben.

Victoria Brumina, a zsidó szervezetek és közösségek uniójának ügyvezető igazgatója ezt mondta a Times of Israelnek: „Zsidó közösségünk nem politikai szervezet, a politikai helyzetről nem nyilatkozunk. Annyit mondhatok csak: nincs tudomásunk arról, hogy a választások idején antiszemita cselekményekre került volna sor.”

Elnöksége során Lukasenko tett néhány sértő megjegyzést a zsidóságra – amikor 2007-ben Bobrujszk városát zsidó disznóólnak nevezte, vagy 2015-ben egy zsidó tisztviselőt marasztalt el, mert nem gyakorolt kellő ellenőrzést az ország zsidósága fölött – a kormányzati politika egészében nem alkalmazott megkülönböztetést.

Times of Israel – Bassa László