Bécsi zsidó újságíró börtönben – nem 1938-ban, hanem 2016-ban

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Stephan Templ  bécsi zsidó újságírót továbbra is börtönben tartják, noha ügyében új bizonyítékok kerültek napvilágra. 

stephan_templ_furth_042614_820px

Stephan Templ az egykori Fürth szanatórium bejárata előtt (Fotó: (Tina Walzer)

Templt azzal vádolják az osztrák hatóságok, hogy súlyos csalást követett el és „megkárosította az Osztrák Köztársaságot”, amikor az édesanyja nevében követelt vissza egy bécsi ingatlant, melyet 1938-ban vettek el a családjától.

Az ügyészség azzal vádolta Templt, hogy az eljárás során szándékosan eltitkolta nagynénje létezését, annak érdekében, hogy az ingatlan 1/12 tulajdonjoga édesanyjához kerüljön, holott az – a hatóság szerint – az Osztrák Köztársaságot illette volna meg. Az eljárás során az állami intézmények tisztviselői arról tanúskodtak, hogy nem volt tudomásuk Stephan Templ nagynénjének létezéséről. A tárgyalás során nem tértek ki arra, hogy miért a nácik által kisemmizett családok felelőssége és feladata részletes kutatást végezni felmenőikről.

Templt 3 év börtönbüntetésre ítélték, amit a fellebbezést követően 1 évre mérsékeltek a hatóságok. A büntetésének letöltését október ötödikén kezdte meg a bécsi Simmering börtönben, az újságíró honlapján fényképeket tett közzé a bevonulás reggeléről.

A büntetőeljárás során tanúskodó szervezetektől viszont számos új dokumentum került elő, melyek bizonyítják, hogy már 2003-ban tájékoztatták őket a nagynéni, Elisabeth Kretschmar létezéséről. A GSF (a visszaigényléseket vizsgáló szervezet) 3 évnyi elzárkózást követően, december 22-én hozzáférést adott Templ jogi képviselőinek az üggyel kapcsolatos iratokhoz. Ezek között található egy 2006-os beadvány is, melyen a nagynéni neve és címe hat alkalommal is szerepel – ezt ez ügyről tudósító The Guardian tudósítója maga is látta.

„Számos elutasítás és visszautasítás után Mr. Templ jogi képviselete végül hozzáférést kapott azokhoz a dokumentumokhoz, melyek kétséget kizáróan bizonyítják, hogy az osztrák hatóságok tudtak a nagynéni létezéséről”– nyilatkozta Robert Amsterdam nemzetközi jogász, az Amsterdam and Partners irodától, amely Templ ügyének pro bono képviselője.

„Ausztriára nézve botrányos, hogy azzal vádolják Templt, eltitkolta saját nagynénje létezését, holott a nagynéni nevét az általa beadott dokumentumokon hat helyen is feltüntette.”

Amsterdam petíciót adott be Templ nevében Ausztria ellen az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál. Meg van győződve róla, hogy a védencével kapcsolatos bánásmód – hogy ti. az állam visszautasítja a szabadlábra helyezést és nem indít vizsgálatot az „új és perdöntő bizonyítékok fényében” – egyértelműen megtorlás Templlel szemben, aki lerántotta a leplet arról a szánalmasan erőtlen, inadekvát kísérletről, amellyel Ausztria „kárpótolni” próbálja a zsidókat ellopott javaikért.

Unser Wien

A mi Bécsünk – árjásítás osztrák módra

2001-ben Templ társszerzője volt egy könyvnek, amellyel nemzetközi vihart kavart. Az Unser Wien (A mi Bécsünk, avagy árjásítás osztrák módra) c. munkájában több száz prominens bécsi ingatlant katalogizál és mutatja be a náci kisajátítások történetét. Az egyébként kortárs építészettel és kultúrával foglalkozó Templ követeléseinek középpontjában a Fürth szanatórium állt.

Az épület a második világháború előtt Lothar Fürth szülészeti magánklinikája volt. Fürth Templ nagymamájának unokatestvére volt, 1938. április 3-án feleségével öngyilkosságot követtek el, miután a – náci bevonulás után vérszemet kapott – gondnok arra kényszerítette őket, hogy fogkefével takarítsák fel a járdát.

Stefanie Lucas a GSF munkatársa a The Guardian kérdésére e-mailben azt nyilatkozta, „nem igaz, hogy a GSF 2003 óta tud Templ nagynénjének létezéséről.”

„Amikor in rem, vagyis ingatlan visszaigénylési kérelmet vizsgál ki a GSF, a döntőbíróság megvizsgálja a szervezet birtokában lévő összes dokumentumot és a bizonyítékok között sorolja fel a határozatban, végzésben. Mondani sem kell, hogy ugyanezt az eljárást követték a Templ édesanyjával kapcsolatos beadvány során is.”

Végül hozzátette, hogy „további részleteket a szigorú adatkezelési szabályok miatt (melyek a kérelmezőket védik) nem árulhat el”.

Az osztrák Igazságügyi Minisztérium a The Guardian többszöri megkeresése ellenére sem nyilatkozott az ügyben.

Templ telefonon a következőképpen nyilatkozott a lapnak: „A vád romokban hever, így nem értem, miért nem bocsájtanak szabadon. Arról nem is beszélve, hogy nem az ingatlan-kisajátítás áldozatát szokás rács mögé zárni. Már hat hét telt el azóta, hogy az új bizonyítékok napvilágot láttak és a hatóságok nem tesznek semmit. Ez további bizonyítéka annak, hogy micsoda vásári komédia az egész ügy, ahogyan mindig is mondtam.”

A Guardian cikke nyomán: Cseresznye Gábor

támogatás

Címkék:Stephan Templ

[popup][/popup]